Vérsün

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vérsünök
Eredeti lakcím: Erinaceomorpha
Sun1.jpg
Műfaj: Horror
Hossz: 30-35 cm
Ország: Nagyvilág
Előfordulás: Holdtölte, éjfél


A vérsün (Erinaceus bloodus) az emlősök (Mammalia) osztályába a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjébe és a sünfélék (Erinaceidae) családjába tartozó faj.

Alfajok[szerkesztés]

A tudomány jelenlegi állása szerint a vérsünök mint egy 19 alfaja ismert. Ezek közöl a legfigyelemreméltóbb az Óriásvérsün (Ramipitola sofikusz erinaceus bloodus). Sajnos meglehetősen keveset tudunk eme alfajról, hihetetlen ravaszsága, rejtőzködőképessége, és példátlanul agresszív viselkedése miatt. Annyi bizonyos, hogy valamikor a mezozoikumi idő eleje felé (feltételezhetően a Triászban), mintegy 250 millió évvel ezelőtt, az Erinaceomorpha redjébe tartozó egyik békés növényevő alfajban mind ez ideig ismeretlen átalakulás következett be. Az evolúció során példátlan mutáció keletkezett az őssünök DNS-ében, ahol is az agresszióért felelős gének drasztikus mértékben túlfejlődtek.

Előfordulása[szerkesztés]

Főleg kastélyok közelében honos. Kedveli a sötét rejtett zugokat, innen lesnek áldozatukra. Bizonyos alfajok, különösen az Óriásvérsün őshonosak a Kárpátmedencében, a kutatók jelentős falkák (80-100 Vérsün) létezését feltételezik a Bakonyban, innen indulnak portyára. Hatékonyan vadásznak mind csapatban, mind magányosan.

Megjelenése[szerkesztés]

Kültakaróján a szőrszálak között sűrűn elhelyezkedő hegyes tüskék vannak. Továbbá vérben forgó szemek és hatalmas szemfogak jellemzik. Igen keveset tudunk az állat külleméről. Azok aki láttak vérsünt vadászat, vagy mozgás közben nemigen élték túl a közvetlen találkozást.

Más: többnyire éjjel jelenik meg (rémálmainkban).

Megfigyelés[szerkesztés]

Megfigyelése esetén különösen óvatosnak kell lenni, kerülve a hirtelen mozdulatokat, mert könnyen egy végtag is áldozatul eshet a támadásnak, vagy akár életet is kiolthat.

Életmód[szerkesztés]

Főleg éjszakai életmódot él búvóhelyén. Falkákban él, feltételezhetően mélyen a föld alatt. Teliholdkor viszont különösen veszélyessé válik, és bemerészkedik akár bizonyos Tibi nevű bárányok szobájába is.

Táplálkozás[szerkesztés]

Táplálkozása igen változatos, az időjárástól függ. Előfordul, hogy áldozatát egészben nyeli le, de az sem ritka, hogy hatalmas borotvaéles karmaival darabokra tépi a másodperc tört része alatt. Egy átlagos termetű vérsün napi 150-200 kiló nyers húst is elfogyaszt, ez igen figyelemreméltó, egy kifejlett egyed mindössze 55-65 kilós termetéhez viszonyítva. A kutatók találtak olyan vérsüntetemet is, melynek gyomrában több mint 350 kiló emésztetlen nyers hús volt.

Vadászat[szerkesztés]

A vérsünök különösen kedvelik a csinos lányok friss roppanós húsát. Különös élvezettel keresik az ilyenfajta zsákmányokat az éjszaka leple alatt. Szinte mindig lesből csapnak le, hogy az áldozatnak esélye se legyen a menekülésre. Támadásukat gondosan kitervelik, hihetetlen nagy agytérfogatuk révén még a csinos egyetemista lányok eszén is könnyűszerrel túljárnak. Prédájukat természetesen nem minden esetben egészben nyelik le. Nem ritka az sem, hogy a mohó táplálkozás közben az áldozat keresztbe fordul a vérsün torkában. Ez galiba. Megeshet, hogy az óvatlan vérsün nem vérmérgezésben, hanem azonnali megfulladásban múlik ki.

Egyes történészek a vérsünök tömeges megjelenével hozzák kapcsolatba a dinoszauruszok kipusztulását.

Lásd még[szerkesztés]