Töltsd meg anyám, ne sajnáld

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Töltsd meg anyám, ne sajnáld!
Csak kérlek, ne a káposztát!
Itt a kupám, ihaj tyuhaj,
ihatnékom lenne ugyan.

Sándor bátyám, de rég voltál,
elfeledték borod, nótád.
Én, nem ittas lélek vagyok,
kortyolgatok, nyelek nagyot.

"Borotvám, borod tán, mondd?
korom már homokvár, rongy."
Elszikkad a venyige, komor már.
Szőlőt présel a konok nyár.

Csüngő pitypang fűben totyog,
asztalomon fehér tocsog.
Meghívlak én esemesben,
gyere tüstént, legyünk lesben.

Emelem poharam! Tyű, e mellem nagyobb,
dagad keblem már erjedt levet kapott.
Ó, be drága élesztőgomba,
fortyogj, habozz, ne légy otromba.

Fenékig, suhints rá, piros lesz, ó pozsgás,
nyekken, csörren, rokka köppen, agyrakás.
Borogatás kell nekem, tüstént löttyints,
Töltsd meg, anyám, rám ne köhints!