Szecesszió
![]() |
Ålesund szecessziós stílusban újjáépült városának lakói ezúton tiltakoznak a szócikk gúnyos hangvétele ellen, mert mélyen sérti őket. A további lépések érdekében felveszik a kapcsolatot a maláj kormánnyal, hogy tankokat kérjenek tőlük Miskolc elfoglalásához. Miskolc nem fél. |
A szecesszió egy művészeti irányzat, tulajdonképpen a művészettörténeti szakkifejezés arra, amit az átlagember giccsnek hív.
Maga a szó elszakadást jelent, valószínűleg a jóízléstől és a józan észtől.
A szecesszió eredetéről kétféle elmélet ismert. Az egyik szerint az első szecessziós épület úgy keletkezett, hogy a félig vak Mari néni, amikor a háza homlokzatát restauráltatta, az eredeti tervek helyett véletlenül a hímzésmintáit adta oda az építésznek. A giccses-virágmintás homlokzat aztán sok olyannak megtetszett, aki inkább sörözni ment, amikor a jó ízlést osztogatták; ennek köszönheti létezését a Cifra palota és a kiskunfélegyházi kiskunfélegyvárosháza is.
A másik, vitatottabb elmélet szerint a szecessziót már két évvel a Mari nénis eset előtt feltalálta egy bizonyos Pista, aki eredetileg cukrász volt, de miután kirúgták, csak építészként kapott állást. Így aztán esküvői torta helyett egy épületet díszített fel, de amikor a lakók hazaértek és meglátták, mi lett a házukkal, alaposan megverték Pistát, aki ezek után jó útra tért és elment az APEH-hoz dolgozni. Ez az elmélet sajnos nem bizonyítható, mert Pista élete végéig tagadta.
A szecesszió híres építészei közé tartozik például Hajós Alfréd, aki azt hitte, hogy bármit elkövethet, mert az utókor úgyis csak arra fog emlékezni, hogy ő volt az első magyar olimpikon, és a ballépéseit majd elfelejtik. Ebben nem lett igaza. Unokája, Űrhajós Alfréd már előrelátóbb volt és soha életében nem tervezett szecessziós épületet. Hajós építkezett Miskolcon is (lásd: Miskolc műemlékei), de Miskolcon még ez se ront. [1]
Idézetek[szerkesztés]
„Soha életemben nem untam még egyetlen szót sem annyira, mint azt, hogy háború, kivéve még azt a szót, hogy szecesszió.[2]”
- – Scarlett O'Hara az Elfújta a szélben; 1992-es kiadás, 10. oldal