Pálinka
A pálinka (románul: pălincă, magyarul: pálesz; a világ összes többi nyelvén pedig: pálinka) erjesztett gyümölcsből készülő, lepárolt szeszes ital.
Vagyis hungaricum. Vagy hungarorum. [1]
Az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően a „pálinka” szót csak Magyarország és 4 osztrák tartomány használhatja. Ezt senki nem ellenőrzi.
A pálinka leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszi, a cseresznye, a szőlőtörköly és a bükkfaforgács, de gyakorlatilag krumplihéjból is készülhet.
A Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezik a pálinkáról. Ott az olvasható, hogy csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, amik:
- Magyarországon termett gyümölcs és szőlő[2] törkölyéből készül;
- 100%-os gyümölcstartalmúak, azaz finomszeszt és aromát nem tartalmaznak;
- minimum 37,5%-os alkoholfokkal rendelkeznek. [3]
Támogatás a kizárólag cirill betűket ismerőknek[szerkesztés]
Палинка (Kalinka-kalinka-kalinka májá – szövegromlás) — фруктовая водка в Венгрии. Готовится из различных фруктов и ягод (подобно южнославянской ракии) — винограда, груши, абрикоса, сливы, яблок.
Csinálása[szerkesztés]

1. kemencegödör;
2. kemence vagy kazán;
3. kotlán;
4. csévék;
5. vizeshordó;
6. pálinkás korsó;
7. ágy;
8. asztal;
9. szék;
b.) berendezése, Bükkalla (Vazs megye);
c.) pálinkafőző üst, Tiszahát (Szatmár vm.)
A kifőzött pálinkát fahordóban tárolták. Erdélyben berbence volt a neve. Használták még a csobolyót is (lapos fahordó). Zalában a bucska, bucsku (9 literes hordó), Zemplénben berbence volt használatos. A butykoskorsó, a votykásfazék, különböző üvegek és kannák mellett a kobak, kobaktök, butykos, butella, butélia is a tárolás céljait szolgálták.
Jobbkéz felől látható ábránk alapos tanulmányozása
- a.) hozzásegít
- b.) nem segít hozzá
a helyes pálinkafőzés elsajátításához.
Tárolása[szerkesztés]
A pálinkát akármiben tárolhatják, úgymint: fahordó, különböző üvegek, kannák, belső- és/vagy farzseb. Egyes kultúrkörökben elterjedt szokás szerint legszívesebben gyomorban tárolják.
A pálinkás hordó elnevezései[szerkesztés]
- berbence (Erdély, Zemplén)
- csobolyó – lapos fahordó (Erdély)
- bucska v. bucsku (9 literes hordó; Zala)
- butykoskorsó
- votykásfazék
- kobak
- kobaktök
- butykos
- butella v. butélia
- stucni
A hordó mértékegységei[szerkesztés]
- veder v. vödör v. ejtel (50 liter)
- félfertály (1,25 liter)
- verdung (0,5 dl v. 2 dl) - Somogy
- occa v. okka (1,26 - 1,57 liter) - Bukovina
Egs!!![szerkesztés]
A pálinka fogyasztásakor a stampedli (3 cl) (népies formája stamm), a kupica és a feles (5 cl) használata gyakori. Népies változatok a fityók, a csosza és a nyelet, a szlengben a kumma, kummányi pálinka fordul elő. A nyelet, gyűszűnyi, korty elnevezés napjainkban szintén általános a fogyasztók körében. Orosz nyelvterületen ez mind nincs. Ami van: 100 gramm. Ez a legkisebb adag.
Ez: van[szerkesztés]
2010. évi XC. törvény
Ez a rizsa a magyar Wikipédia Pálinka szócikkéből ferdíttetett (2010. május 09-i változat); és a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 Unported Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható.