Négy Mancs

Az Unciklopédiából
A Négy Mancs kommandó logója

A Négy Mancs (Vier Mantsch) egy osztrák diverzáns különítmény, amelyet az osztrákok Magyarország területére dobtak át. A titkos alakulat feladata az volt, hogy szabotázsakciókat hajtson végre a szakadár gyarmat gazdasági gerincét jelentő libászati üzemek ellen, illetve lejárassa a Magyarországon hagyományosan erős környezetvédő civilmozgalmat.

Történelmi háttér[szerkesztés]

Ausztria nagyhatalmi politikája a 21. század első éveiben a legendás Gesen-Gusenbauer kancellársága idején újjáéledt. Az osztrák állam eltökélte, hogy meghódítja a 20. század elején elveszített korábbi gyarmatait, Tótországot, Csehországot, és Szlovákiát Szlavóniát, na izé, hogy hívják mán'?!?!? Szlovéniát!!! Szóval meghódítják aztat az országot na...! Ezt határozták el az osztrákok. Érhető? A Gyurcsány Ferenc vezetése alatt álló fiatalos és lendületes hipermodern Magyar Köztársaság azonban nehéz diónak bizonyult. Az ország elleni támadásokat a renitens magyarok sorba visszaverték. Kudarcot vallott a schengeni határzár, a heiligenkreuzi szemétégető és a Spaar üzletlánc terjeszkedése is. A Kaiser sört a piacról való kivonulásra kényszerítette a Kőbányai Botrányos látványos sikere. 2008 nyarán a magyarok ellentámadásba mentek át és a Grinpísz nevű zsoldoscsapat bevetésével meghiúsították a Rába megmérgezésére tett kísérletet.

A Négy Mancs kommandó megalakulása[szerkesztés]

Thomas von Erobern az NBH archívumából

2008 tavaszán Gesen-Gusenbauer kancellár személyes parancsára titokban Magyarországra küldték Thomas von Erobern grófot. Erobern feladata az volt, hogy az őslakosság kollaborációra alkalmas tagjait megnyerje egy szabotázsakció végrehajtása céljából. Erobern alapos tervezőmunkát végzett. Felmérte, hogy a magyar gazdaság fő erejét a kőgazdag tiszántúli régió libatartó telepei jelentik.
A diverzánsokat 2008 nyarán választották ki. A felvételi feltétel során a fő szempont a szigorúan ökoterrorisztikus életszemlélet volt. Sajnos így nem igazán intelligens egyedek kerültek kiválasztásra, ami a kommandó későbbi működésére kihatott. Fontos feltétel volt még, hogy a kommandó tagjai csak olyan libák lehettek, akiket már régóta nem tömtek.

Akciók[szerkesztés]

A Négy Mancs 2008 nyarának végén hajtotta végre hírhedt szabotázsakcióit. A igazságosztó kommandó könyörtelen támadásának a szentes környéki libasanyargatók estek áldozatul. A négyfős elitkommandó behatolt népnyúzó zsírosparasztok fényűző tanyái mellett kialakított jól őrzött libakínzó létesítményekbe és ott filmfelvételeket készített az ott látható baromfiakról. Szerencsétlen jószágokat alkohollal mérgezték megátalkodott gazdáik, így azoknak hatalmasra hízott a mája. A leleplező felvételeket a hős partizánok eljuttatták a CNN-hez, a BBC-hez és a Kuruc-infohoz. A kommandó az akció második szakaszában rajtaütött a libatelepeken és veszetten védekező kulákok ellenállását leküzdve több ezer libának osztottak állatjogi információs brossúrát.

A sikert látva Thomas von Erobern újabb akciók megszervezésére adott utasítást.

Bukás és büntetés[szerkesztés]

A konspiráció szabályait be nem tartó ügynökökre már 2008 augusztusában felfigyeltek. Szeptember elején a magyar nemzetbiztonság egy tv-felvétel ürügyén tőrbe csalta a kommandó tagjait. A fogságba esett Négy Mancs-gárdistákat elfogásuk helyszínén rögtönítélő népbíróság elé állították, amelyet Juszt L., a híres vérbíró vezetett. Juszt körmönfont kérdéseivel összezavarta a kommandó tagjait, majd mindegyikükből beismerő vallomást csikart ki. A megtört kommandósok könnyeikkel küszködve vallották be, hogy hasonló akciókra készültek a birkanyírók, a kutyakozmetikusok és az erdélyi medvetáncoltatók ellen. A négy mancs tagjait különösen kegyetlen ítélettel sújtotta a népbíróság: 3 hét libamájcsomagolás a baktüttösi TESCO raktárában.

A Négy Mancs kommandó utóélete[szerkesztés]

A kommandó tagjait utólérte a büntetés, a csoportot szervező Thomas von Erobern átszökött a magyar-panamai határon, majd onnan Ausztriába ment, ahol eltűnt a hatóságok szeme elől. Utoljára 2008. október 11-én éjjel látták, amint egy klagenfurti melegbárból távozott egy híres osztrák politikus társaságában.
A kommandó tagjai büntetésük letöltése után reintegrációs kezelésben részesültek, ahol megtanulták újra megkülönböztetni a libamájat a sült kolbásztól, illetve a virslit a tyúkhúslevestől. A vizsgafeladat szalonnasütés volt, amelyet mindannyian sikerrel teljesítettek. A társadalmi reintegráció sikeres befejezéseként új személyazonosságot kaptak és visszatérhettek a megszokott városi plázacica-életmódhoz.