Makrobiotikus táplálkozás

Az Unciklopédiából

A makrobiotikus táplálkozás egy táplálkozási elv, amely szerint a nagyobb állatokban több életerő található, ezért azok fogyasztása sokkal egészségesebb, mint a kisebb méretű állatoké vagy a növényeké. Ezt fejezi ki a makrobiotikus szó, amely a görögből származó összetétel: makro = nagy, biota = élőlény. A makrobiotikus táplálkozás egy másik értelmezése szerint a nagy mennyiségű étel fogyasztása hasonló mennyiségű életerő felhalmozódásával jár, mintha azt nagy állatokból venné magához a táplálkozó. Az első értelmezés követői legjobban a legnagyobb méretű állatokból szeretnek táplálkozni, pl. bálna, elefánt, zsiráf, orrszarvú, kardszárnyú delfin, stb., a kisebbeket, mint pl. kecske, tyúk, bogarak – nem szeretik. A második értelmezés követői ezt ellenzik, és inkább a nagy zabálásra helyezik a hangsúlyt, ezzel kímélve a Föld kipusztulóban lévő nagyállat-állományát.

Egyes tudósok szerint az őskori emberek szintén a makrobiotikus táplálkozás hívei voltak, cuzammen, és ez okozta egyes fajok, pl. a mamutok kihalását is. Néhányan még tovább mennek, és a dinoszauruszok kihalását is a makrobiotikus táplálkozás számlájára írják: ezek szerint a dinoszauruszok túlélték a 65 millió évvel ezelőtt bekövetkezett meteoritkatasztrófát, ám a makrobiotikus ragadozó emlősök hordáinak – megfelelő evolúciós alkalmazkodóképesség híján – képtelenek voltak ellenállni, és szép lassan elfogytak.