Kondenzátor
A kondenzátor, népiesen: kond, [1] mondhatnánk, hogy egy kétlábú állat[2], de olyan már volt, ezért inkább mondjuk azt, hogy, izé, szóval egy izé. De attól még tényleg két lába van.
Fajtái[szerkesztés]
Régies magyar nyelven sűrítőnek[3] nevezik. Aszerint, hogy mit sűrít, több fajtája lehet:
- tejet, ennek terméke a sűrített tej
- zoxigént, ennek terméke a zoxigénpalack
- fluxust (ld. fluxuskondenzátor), ennek nem tudjuk, mi az eredménye, de valószínűleg a csillagközi utazáshoz kell
- elektront, ez a legfurább, hiszen köztudomású, hogy az elektronok taszítják egymást (rondák, na), ezért nem szeretnek sűrűn lenni (talán ezért is szoktak a kondik felrobbanni)
Kondenzátornak nevezik azt is, amikor pl. levegőből kicsapatják (mint nebulót a suliból) a nedvességet, de ez túl nedves téma.
Eredete[szerkesztés]
A kondenzátor eredete a múlt homályába vész. Egyes szerzők szerint a goauldok hozták be az ősi Egyiptomba. Ők még fluxuskondenzátornak hívták, de ezt az földi emberek túl hosszúnak találták, így lett belőle kondi. A helyet, ahol gyártják, pedig elnevezték konditeremnek.
A kondenzátor a magyar folklórban is megtalálható:
Minden versben fő a rím,[4]
Láttál-e már kondenzátort?
A kapacitás[szerkesztés]
A kondenzátorra jellemző fizikai mennyiség a kapacitás, ezért kockafejűek szokták néha a kondit is kapacitásnak nevezni. A kapacitás képlete a Q=CU (ejtsd: kucu), aminek vizsgán való emlegetése hátbaveregetést szokott kiváltani a jóindulatú, a hallgató egészségéért aggódó tanárban.
A kapacitás egyébként a bölcsészmérnök hallgatókra is jellemző, alkoholtérfogatszázelék x liter / órában mérik. Nem összekeverendő a hallgatói agykapacitással (bemagolttankönyvoldalak/óra), amely fordított arányban áll az előző mennyiséggel.
Felhasználása[szerkesztés]
A kondiból nagyon gyakran építenek szűrőket. Legismertebb fajtái az aluláteresztő szűrő (lóf, izé low pass filter) és a felüláteresztő szűrő.
 Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
|