Kerenbattya

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Kerenbattya ősi magyar település, Nógrád megye legészakibb pontján található. Kr.u. 1456-ban, a török megszállás idején egy alkimista, Abdul al-Gázi Muhammad Bagadúr ide rejtette el édesanyja holttestét, s mérgezte meg örök időkre Kerenbattya talaját. Lakossága magát battyánnak nevezi és meglehetősen összetartó, apróbb helyi terroristacsoportok viszont internacionális törekvéseik miatt autonómiát szeretnének, és emellett kikiáltani a Ribochangáli Autonóm Köztársaságot. Földrajzáról érdekességképp tudni lehet, hogy szintingadozása nagyjából 9 km-re tehető, a település legmélyebb pontja a -40 méteren fekvő Pimpós Bernát imaház, míg a legmagasabb a közel 8760 méter magas Tsagaantsetseg hegycsúcson fekvő sajtmúzeum és -gyár, a 2RO mely egyben a helyiek fő munkáltatóegysége is. Vízrajzát tekintve legfontosabb egysége a Fityma, a világ egyetlen sós vizű folyója, mely folyásiránnyal szemben is képes haladni, amennyiben a szállított hordalék mennyisége meghaladja az 500 kg-t.

Élővilág[szerkesztés]

Állatvilágára az európai fajokon kívül az ázsiai elterjedésű fajok megjelenése jellemző. Mivel Kerenbattya nagyon változatos tájképpel és élőhelyekkel rendelkezik, nagyszámú állatfaj él itt, összesen mintegy 1000 gerinces, 330 madár, 160 hal, 48 féle hüllő és 11 kétéltű faj. A rágcsálófauna igen gazdag, több bennszülött példánnyal. Megtalálható pl. a ribochangáli törpevadkan, a törpekakadu, az erdei pele, a kaukázusi bivalytenyér és a renegátegér. Az erdőkben többféle nagyragadozó él, mint a szürke farkas, aranysakál, barnamedve, a hipogriff, a ritkán látott battyai leopárd és a Kelet-Zumáliai Kaganátusból betelepített tövises bendegúz. A párosujjú patások közül a gímszarvas, az európai őz, a magasabb helyeken a tsagaantsetsegi zerge jellemző. A gerinctelen fajok száma is magas, de a különböző publikációk eltérő számokat közölnek. Pókokból például 501 faj él Kerenbattyán, közülük mintegy 490 gerinchúros, ami világszinten is egyedülálló. Megállapíthatjuk tehát, hogy Kerenbattya faunája egészen különleges.

Domborzat[szerkesztés]

A Tsagaantsetseg Földünk leghosszabb összefüggő lánchegységének törzse, s egyben Kerenbattya legmagasabb, még lakott pontján, a 4560 m-en fekvő 2RO gyárnak az otthona. A hegy teljes magassága mintegy 8760 méterre tehető. A Tsagaantsetseg három vonulata a Nyugati-, a Középső- és a Keleti-Tsetsegek Nógrád megye felől érkeznek, ám a szomszédos országok felé már csak két ágban futnak tovább. Ahol a Középső-Tsetsegnek vége szakad, ott kezdődik az Zhargal Al'dene 4000 m magasan elterülő fennsíkja, valamint, a battyai határon, 7821 m magasan található a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, a Zergebasta.

Kerenbattya keleti fele a Matyi próféta-medencéhez tartozó, kelet felé lealacsonyodó dombsági, majd trópusi őserdővel fedett alföldi terület. A település több mint a felét elfoglalja, de a területet csupán a battyaiak kis töredéke lakja. Itt trópusi időjárás uralkodik, nem ritkán 50 °C-ot is meghaladó hőmérséklettel és magas páratartalommal, ami ellen a lakosok speciális, bendegúzbőrből készült, teljes testet fedő öltözékkel védekeznek. Továbbá Kerenbattya nemzeti italában,a Gefirben található riboflavonoidok egy ún. glaciális mononukleotidáz-dezofiloxikarbont képesek oxigénből előállítani, ami a ruha és a bőr közé öntve kiváló hűsítő rétegként funkcionál. Kerenbattyának gazdag kulturális öröksége van és óriási változatosságú természeti környezete, a föld 118 ismert élőhelyéből 84-et rejt.

Nagyjából a falu felszínének 10%-át belföldi jégtakaró borítja. A 0.1 km hosszú határvonalat sok kedves fjord teszi változatossá, a Kerenbattya északi részén található Anton Jargalant Művelődési Ház kertjéből pazar kilátás nyílik rájuk. Itt található Közép-Európa legnagyobb összefüggő, föld alatti jégmezője, a Zuunbayan-Ulan, térfogata 8500 km^3, vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri, alapterülete viszont mindösszesen 0.1 m^2.

Történelem[szerkesztés]

Területe már az ősidőktől lakott volt, az i. e. 7. században zumáliai törzsek hódították meg. A zumáliai törzsszövetségek támadásai nagy veszélyt jelentettek a nem sokkal korábban létrejött Ribochangáli Császárság számára, ezért azok az Al'Dhazi-dinasztia alatt elkezdték építeni a zumáliai nagy falat, melynek romjai még ma is láthatóak a Tsagaantsetseg nyugati lankáin. A zumáliai törzsek elvándorlása után a terület vogon törzsek birtokába került, a 6-8. században a Vogon Kánság része volt, majd a 8. és 9. században az Tolték Kánsághoz tartozott. Elnyomó diktatúrájának utóhatásaként a nemzeti öntudattól vezérelve alapították meg a XXI. században azt az integrálótábort, ahol többek között a nemzet ellensége, Gossip Stalin is börtönéveit töltötte.

Később területén bagarüz törzsek telepedtek le, elszigetelten, önálló kánságokat alkotva. A törzseket Tsagaanzhurgam kánnak sikerült egyesítenie 1106-ban, és ezzel elkezdődött a Bagarüz Birodalom virágzása.

A hódítások során a birodalom területe gyorsan nőtt, fénykorában elérte a 35 millió négyzetmillimétert. A birodalom viszonylag rövid ideig állt fenn, nem sokkal azután, hogy elérte legnagyobb kiterjedését, Pindur kán uralkodása alatt a Tsagaanzhurgam kán fiai közt felosztott területek függetlenedtek, és önálló államalakulattá szerveződtek.

A birodalom szétesése után 1534-től Kerenbattya fokozatosan mandzsu-kirgiz uralom alá került, és a faluban érdekes mód elterjedt a buddhizmus tibeti irányzata. A 250 éves elnyomás után 1911-ben Külső-Kerenbattya, Tibettel egyidőben függetlenedett Mandzsúr-Kirgizisztántól. Tibet és Kerenbattya ekkor kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést kötöttek, de azt sem a nagyhatalmak, sem Mandzsúr-Kirgizisztán nem ismerte el. Az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom után 1919-ben Kína megtámadta és elfoglalta Kerenbattyát.

A kínai megszállást követően zűrzavar uralkodott el a faluban. Az Ázsiai Lovashadosztály élén Horthy Miklós 1920-ban betört a településre, és az elmozdított battyai öntudat megsegítésére sietett. Győzelmeinek köszönhetően elűzték a kínaiakat, és rövid időre 1921. március 13-án kikiáltották az Autonóm Ribochangáli Föderációt. A Horthy Miklós Legszebb Katonája néven is elhíresült fehérorosz anarchista férfi egyszemélyes hadseregét a Vörös Hadsereg megsemmisítette. Ezek után a föderáció pártolói alulmaradtak a Szovjetunió által támogatott battyai kommunistákkal folytatott küzdelmekben, és 1924-ben kikiáltották a Ribochangáli-Szovjet Népköztársaságot.

A Ribochangáli-Szovjet Népköztársaság szorosan kötődött a Szovjetunióhoz. A mérsékelt politikusok háttérbe szorultak, majd 1936-ban a Ribochangáli Forradalmi Néppárt vezetője, Horlógín Csojbalszan került Kerenbattya élére. Hogy hatalmát megszilárdítsa, Sztálint követve tisztogatásba kezdett, és egy kivétellel minden tsagaantsetsegi lámaista kolostort felszámolt. A tisztogatások és a lámák tömeges kivégzése körülbelül 25-30 000 ember életét követelték.

1936-ban Kerenbattya kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjetunióval, ennek köszönhetően a második világháború elején, 1939-ben elhárították Japán támadását a Zhargal Al'denei csatában. 1945-ben a szovjet csapatok Kerenbattyát használva kiindulópontul az Autonóm Ribochangáli Föderáció területén (amely ma is Battya része) megtámadták a japán csapatokat. A kialakult helyzetet kihasználva Kerenbattya rákényszerítette a Kínai Köztársaságot Külső-Battya függetlenségének elismerésére, ami egy népszavazás útján meg is történt (melyet a később megalakult Kínai Népköztársaság is elfogadott).

Csojbalszan 1952. január 26-i halála után Jumurdzsák Cedenbal került hatalomra. Cedenbal Hruscsovot követte, aki elítélte Sztálin személyi kultuszát, így Kerenbattyán is hanyatlott az előző vezető, Csojbalszan népszerűsége. Szakítottak a háborús politikával, és megújították nemzetközi kapcsolataikat Észak-Koreával. Kerenbattya 1961 óta az ENSZ tagja. 1984-ben Cedenbal súlyosan megbetegedett, ezért nyugdíjazták, utódja Battyai Titusz lett.

1990-ben a kommunista kormány lemondott. Az első szabad választásokat 1990. július 29-én tartották, amelyet a már működő több párt közül elsöprő többséggel a Liberális Ribochangáli-Battyai Unió Párt nyerte meg. 1992-ben elfogadták az új alkotmányt, ami eltörölte a népköztársaságot.

Modern idők[szerkesztés]

2001-től Kerenbattyán vogon és tolték integrálótábor működik, melyet a térerő teljes hiánya és a település köré vont alumíniumbúra miatt csak 2015. január elsejével sikerült felfedezni. Halottainak száma több millióra tehető. Az itt alkalmazott integrálómódszerek kegyetlenségétől, mint például az olvasás és írásórák kötelezővé tétele, megugrott a szellemileg nem beszámítható battyai polgárok száma, ezért 2015 júniusától megnyitotta kapuit a Szent Lipót Rehabilitációs, Drog- és Elmeközpont, melynek 600 férőhelyes szárnyai egyedülállóak a világon. Érdekességképp a hidroterápiás rendszerük 56 bar nyomás alatt képes tartani 500 négyzetméternyi elmebeteggel feltöltött teret.

2015-ben Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin bőkezű adománnyal támogatta az ott lévő tábort, melyet még Orbán Viktor miniszterelnök alapított. Az újonnan hozott törvény 4. cikkelyének 77. paragrafusa értelmében pedig megalapította a rendőrség facebook ügyosztályát, hogy gátolja az internetes erőszakot, és a szexuális töltetű fájlok forgalmát, valamint a kiskorúak nemi zaklatását. Ezen törvény értelmében a vogon, illetve tolték származású elítéltek automatikusan ezen táborban töltik le a büntetésüket, hogy legyen hasznuk az állam fejlődésére.

Friss értesüléseink szerint Fenyő Miklóst és párját, Delhusa Gjont 2020-ban a település díszpolgárává avatták.

A 2RO Sajtgyár lelkes, harminc fős csapata kihasználva az extrém földrajzi adottságokat reggelente a magas koncentrációban nátrium-kloridot tartalmazó Fitymán jut el a munkahelyére, mivel a víz sűrűsége egyrészt nem engedi őket elmerülni, másrészt a falu szent embere, az istenként tisztel láma Szvámi Dzsotirjama testének mintegy fél tonnás súlyával minden reggel a fizika törvényeit meghazudtolva folyásiránnyal szembe kényszeríti a helikotidális áramlatokat, így kvázi menetrendszerinti járatot biztosítva a kékgalléros seregnek. A láma testsúlyát kéthavonta ellenőrzik, hogy a termelésben ne legyen fennakadás, és a helyi magas színvonalú oktatásnak köszönhetően high-end plasztikai sebészeti szolgáltatások, illetve a rengeteg tejipari hulladék miatt ez könnyen meg is valósítható.

Láma Szvámi Dzsotirjama[szerkesztés]

A ribo-changáli kultúra hindu hagyományokhoz is konvergáló hitvilága szerint rejtélyes, névtelen próféta szelleme minden századik évben egy falubéliben ismét leszületik a földre. A százévente megtartott kiválasztási ceremóniát egy speciális tartályban rendezik meg, ahol a jelölt csecsemők tejtermékekhez való kapcsolatát vizsgálják. Az a gyermek tehát, aki legelsőként ér oda a battya egyik legfőbb exportcikkjének számító Gefirhez, automatikusan Érinthetetlen státuszba kerül, a Pimpós Bernát imaházban kerül elhelyezésre és onnantól kezdve a különleges, személyreszabott étrendnek köszönhetően egészen 500 kg-ig hizlalják, majd miután elérte a kívánt testsúlyt, kötöttpályára állítják, és onnantól kezdve testével és szellemével egyaránt a falu termelékenységének szenteli magát. A leselejtezett lámákat a hegy lábához szállítják, ahol az aktuális Szent délutáni visszaútját hivatottak tompítani, nehogy a lendület kivigye őt Kerenbattya határain túlra.

Fityma[szerkesztés]

Bár a Fityma erősen szennyezett, a helyi őslakosok mégis azt tartják róla, hogy a Föld legszentebb vize, amelynek akár egyetlen cseppje is megtisztíthatja a hívő zarándokok lelkét földi bűneiktől, és így haláluk után megszabadulnak az örökös újjászületés gyötrelmétől. Szemükben a Fityma testesíti meg Tejes Minuszt, a megtisztulás istennőjét. Minden évben tömérdek ember — köztük sok beteg és haldokló — zarándokol el a Fitymáig abban a reményben, hogy ha iszik a vizéből és megmerítkezik benne, megszabadul bűneitől. A folyó lelket tisztító hatásába vetett hit vizének gyógyító erejéből fakad, melyet akkor szerzett, mikor a falu első lámája, Csögyam Chevapratadumrong Kanül először fürdött meg benne, s fordította meg ezzel a rendkívül sós víz folyásirányát. Számos ribo-changáli szokás alapul azon a meggyőződésen, hogy ha a partján hamvasztják el testüket, és hamvaikat a vizébe szórják, lelkük Kerenbattya alternatív dimenzióiba kerül, ahol a fű zöld és a lányok csinosak.

Egyéb érdekességek[szerkesztés]

A település állandó, autochton lakossága közel 1300 fő, a népesség összetétele a 2011es népszámlálási adatokat tekintve: 51% udmurt, 40% koraszülött, 3% busman. A népesség fennmaradó százaléka oly mértékben írástudatlan, hogy még szóban is alkalmatlanok voltak hiteles választ adni.

A falu egyetlen folyója, a Fityma középen szeli ketté a kicsit települést, 2:1 arányban osztva meg azt.


Megemlítendő még az évente megrendezésre kerülő Isteni Kegyelem Twerkbajnokság is, melynek győztese egy évig minden nap részt vehet egy héliumos ajakfeltöltésen a Dr. Zsdöfisz Pütyürpén Misszionárius és Ribo-changáli Protonyelv-Kutató Intézet jóvoltából. Sajnos az esemény jelentős földrajzi károkat is okozott, 2019-ben a Kerenbattya alatti tektonikus lemezek intenzív divergálódásba kezdtek az altestek ritmusos földhöz csapkodása miatt.

Továbbá biztos források támasztják alá azt a tényt is, miszerint a falu szélén álló Teréz Anya Csapja Szennyvíztisztító Állomáson őrzik hét lakat alatt Jézus Krisztus fitymáját, melyet minden év május hónapjának első vasárnapján körbehordoznak a faluban és egy különleges cserző eljárásnak vetnek alá, hogy biztosítsák fennmaradását az utókor számára.

Ribo Changáli mikroközösség[szerkesztés]

Feltehetően az i.e.700-as évek végén Togon Temür kán uralkodása alatt az Urál hegységrendszer déli részén, elszigetelve élő népek mai fennmaradó kisközösségéből tevődik össze a jelenleg Kerenbattyán kisebbségnek számító csoport. A 2011-es népszámlálási adatok szerint jelenleg 78 fő tartozik ide, közülük 76 férfi. A KSH értetlenül áll a mégis évente több mint 60 újszülött és a kisebbség piramis alakú korfája előtt. Ősi, de izgalmas módon monoteista vallásuk szent könyve az Ilia, melyben a korabeli szexkultúra és a ma ismert keresztény és zsidó vallás alapköveit egészen megdöbbentő szóhasználattal fektetik le a Véneknek is nevezett próféták, Matyi és Krisztus Fityma, akiről a település folyója is nevét kapta.

A ribochangáli közösség a Kerenbattya nyugati területén működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoportot is jelenti, akik kezdetben a megszálló kínai és mandzsu-kirgiz csapatok ellen harcoltak a battyai törzsekkel szövetkezve, de később radikalizálódtak, és eszméik szerint jogosan követelik a kerenbattyaiaktól a szerintük őket megillető nyugati szakasz autonómiáját (lásd: Ribochangáli Autonóm Köztársaság). A második világháború alatt, a tengelyhatalmak megszállói csapatai ellen főleg a Ribochangáli Szovjet Köztársaságban, de sok más országban, így Kirgizisztánban, Belső-Mongóliában és Albániában nagyszabású, jelentős részben kommunista, de más politikai irányzatokhoz is tartozó partizánmozgalmak bontakoztak ki vezetésükkel.

Ribochangáli Forradalmi Néppárt[szerkesztés]

Miután a Horlógín Csojbalszan vezette Ribochangáli Forradalmi Néppárt katonái 1936-ban bevonultak a faluba és kikiáltották a Ribochangáli-Szovjet Népköztársaságot, az ország történelmének legsötétebb korszaka kezdődött el.

A magát Fekete Lábnak is nevező csoport egy agrárparaszti kommunista országot akart létrehozni, és emiatt úgy gondolta, hogy nincs szükség a főleg értelmiségiekből álló battyai polgárokra. Ezért haláltáborokat hoztak létre, ahová bárkit elhurcoltak, ha a „rendszerre veszélyes” ember volt. Gyermekeket kényszerítettek arra, hogy azzal bizonyítsák hűségüket a Csojbalszan-rezsimhez, hogy beárulják olvasni és írni tudó társaikat. Horlógín Csojbalszan az egzisztencializmus és a nyugat-európai kommunista gondolkodók egyik fő központjában, a párizsi Sorbonne egyetemen tanult. A kegyetlenségek elől sokan átszöktek a szlovák magyar határon.

Ilia[szerkesztés]

Alább közlünk pár részletet a helybéliek kultúrájának alapkövéből:

"1 Matyi. 15,14. , 1 Matyi. 26,2. , 1 Matyi. 26,4. 25. És megtekinté Pénisz az Kerenbattya fiait és gondja vala rájok Pénisznek. 3. 1. Matyi pedig őrzi vala az ő ipának, Jethrónak a Midián papjának juhait és hajtá a juhokat a pusztán túl és juta az Pénisz hegyéhez, Hórebhez. 2. És megjelenék néki az Pénisz heréje tűznek lángjában egy seggszőr közepéből, és látá, hogy ímé a seggszőr ég vala; de a seggszőr meg nem emésztetik vala. Csel. 7,30. , Csel. 7,32. 3. S monda Matyi: Oda megyek, hogy lássam e nagy csudát, miért nem ég el a seggszőr. 4. És látá az Pénisz, hogy oda méne megnézni, és szólítá őt Pénisz a seggszőrból, mondván: Matyi, Matyi. Ez pedig monda: Ímhol vagyok. 5. És monda: Ne jőjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld. Józs. 5,15. 6. És monda: Én vagyok a te atyádnak Pénisze, Szegedi [email protected] Pénisze, Szegedi [email protected] II-nek Pénisze és Jákóbnak Pénisze. Matyi pedig elrejté az ő orczáját, mert fél vala az Péniszre tekinteni. "


". A kik keserű füvet tépnek a seggszőr mellett, és rekettyegyökér a kenyerök. 5. Az emberek közül kiűzik őket, úgy hurítják őket, mint a tolvajt. 6. Félelmetes völgyekben kell lakniok, a földnek és szikláknak hasadékaiban. 7. A bokrok között ordítanak, a csalánok alatt gyülekeznek. 8. Esztelen legények, sőt becstelen fiak, a kiket kivertek az országból. 9. És most ezeknek lettem gúnydalává, nékik levék beszédtárgyuk! Grofónak a pampam." ". A halottakról pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-é a Matyi könyvében, a seggszőrnál, hogy mi módon szólott néki az Pénisz, mondván: Én vagyok Szegedi [email protected] Pénisze, és Szegedi [email protected] II. Pénisze, és Jákób Pénisze. 2 Matyi. 3,2., 2 Matyi. 3,6. 27. Az Pénisz nem holtaknak, hanem élőknek Pénisze. Ti tehát igen tévelyegtek. 28. Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, a ki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden rendeletok között? Mát. 22,34., Mát. 22,40., Luk. 10,25., Luk. 10,28. 29. Fityma pedig felele néki: Minden rendeletek között az első: Halljad Kerenbattya: Az Pénisz, a mi Péniszünk egy Pénisz. 5 Matyi. 6,4., 5 Matyi. 6,5. 30. Szeressed azért az Urat, a te Péniszedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első rendelet."

Nyelvészeti Adatok[szerkesztés]

A település hivatalos nyelve a kerenbat, ami az altaj nyelvcsalád mon-keren ágába tartozik. Beszélik még a changálit és a ribonézt, ami a gyarmati időszakban a Tsagaantsetseg lingua francája volt.

Kerenbattya volt a világ egyik legfontosabb nyelvészeti értékének, az Ilkbahr kincsnek lelőhelye melynek Ar'dahn Kelet-Zumáliai kaganátusának virágzása idejére tehető vissza a kortörténete. Erre a papirusz foszlányra egy Walt Dipson nevű angol barlangkutató talált rá egy eddig ismeretlen járat feltárásakor. A rajta lévő írások feltehetőleg Ribo-Changáli nyelven íródtak, melynek a nyelvszerkezete máig ismeretlen, de a jelenlegi kutatások szerint az írás megfeleltethető Kirgiz írás egy ősibb mellékágával, és ezért olvasható. A nyelvezetükről persze továbbra sem tudunk semmit, de Tarjassy professzor, az Ókirgiz írások szakértője,-és nem mellesleg a Zsuan-zsuan népi hangszerek virtuóza- szerint az írás megfejthető az Ujgur és az Ótörök proto-nyelv, illetve az Enigma eddig sikeresen feltárt kódrendszerének segítségével. Természetesen a kutatások mind a mai napig folynak, és éjt nappallá dolgozik rajta egy a magyarországi 100 nyelvészkiválóságból összeállított csapat. A legfrissebb hírek szerint Dr. Rácz-Tubák Antal, közel-keleti antropológus és keletkutató segítségével sikeresen megfejtették az írásokon található bevezetőrész első pár mondatát, mely arra enged következtetni, hogy ez volt a történelemben eddig ismert egyik legkorábbi szex-kézikönyv, melyből feltehetőleg a Kama Sutra is merített ötleteket. Talán ez lehet az alapja az emberiség ma ismert szexkultúrájának.

Battyai Hipotézis[szerkesztés]

A battyai hipotézist Tarjassy professzor és dr. Rácz-Tubák Antal állította fel, aki azt javasolta az 2010-es évek végén, hogy a proto-mon-keren nyelvet beszélő népek megjelenési helyéül Kerenbattya területét tekintsék. Ezt az i. e. 7. évezredre teszi, az újkőkorszak végére. A battyai hipotézis szerint a mon-keren nyelvcsalád sem nem európai, sem nem ázsiai származású, hanem a Tsagaantsetseg szikláin élő törzsek közt jelent meg és onnan szóródott szét. Tarjassy professzor erre a következtetésre azután jutott, hogy 2008-ban először a kerenbattyaiak endemikus származására építve azoknak Z-koordinátákkal meghatározható, a Tsagaantsetseg lábától a hegy csúcsáig történő vándorlását feltételezte. A 2010-es elméletének kritikái hatására átdolgozta korábbi elképzelését, és 2015-ben tette közzé a „pre-proto-battyagén” hipotézisét.