Enyveskezű huncutka

Az Unciklopédiából
Thief huncut.jpg

A enyveskezű huncutka (Lascivus glutinomanosus) főként kollégiumok és diákszállók gyakori éjszakai állata. Mindig az emberekhez közel lakik, akikkel kommenzalista, azaz asztalközösségi kapcsolatot tart fenn.

Rokonsága[szerkesztés]

Az élővilág megreformált rendszerezésnek[1][2] megfelelően a huncutka rendszertani környezete anélkül is feltárhatóvá vált, hogy pontos anatómiai és morfológiai jellemzőit ismernénk. Ilyen módon közeli rokonságba vonható a külsőre igen megtévesztő, bábszínházakban gyakori ragadozóval, az aranyos bábrablóval. Hasonló logika alapján rokon fajnak tekintendő a lopótök, melynek tárgyak Halloweenkor való eltűnését tulajdonítják szakértők.

Előfordulása[szerkesztés]

Az enyveskezű huncutka eredete ismeretlen. A Károlyitól Alsóvárosig mindenütt megtalálható. Az Arktisz és az Antarktisz területén, valamint néhány esőerdő borította területen, ahol emberek sem laknak - az enyveskezű huncutka sem telepedett meg. A szabadban hosszú távon túlélni képtelen. Magyarországon is közönséges, több diákszállón is feljegyezték már nyomait[3].

Megjelenése[szerkesztés]

Az enyveskezű huncutka pontos dimenziói mind a mai napig ismeretlenek rejtőzködő életmódja miatt, de gyaníthatóan humanoid testfelépítésű.[4] A huncutka olyan jól alkalmazkodott az emberi környezethez, hogy hideg körülmények között télikabátot és ágyneműt gyűjt magának; így képes akár egy szénszünetet is túlélni. Látása éles, az őrizetlenül hagyott bögréket a folyosó végéről is képes kiszúrni. A szaglása kifinomult; a táplálék nyomára vezeti. A hallása is fejlett; érzékeli a frissen vásárolt, teli müzlisdobozok hangját, és törekszik azok minél hamarabbi kiürítésére, ezzel megszüntetve a számára rendkívül zavaró hangforrást.

Életmódja[szerkesztés]

A lény olyannyira rejtőzködő, és beépül a környezetébe, hogy legtöbbször egymásról se tudnak. Nyáron az egyes populációk felkerekednek, és hazaköltöznek szülőhelyükre, de az ősz beálltával kollégiumi szobájukba húzódnak. Mind napközben, mind éjszaka lehetnek aktívak, de általában igyekeznek elkerülni az ember közelségét. A köztes időt a feltételezések szerint tantermekben, vagy búvóhelyükön (kollégiumi szobákban) töltik, frissen szerzett zsákmányukat fogyasztva gubbasztanak, és Facebookon lógnak. A folyosókon nesztelenül közlekednek, a közeledő léptek zajára hirtelen átlagos kollégistává változnak, így beleolvadva környezetükbe. Rendkívül elővigyázatosak, nem könnyű tetten érni őket. Hatalmas készleteket képesek felhalmozni. Az eltűnt tárgyak és élelmiszerek hiánya nagyon hamar feltűnik a közelükben élőknek, azonban eddig ismeretlen módon a kollégisták gyanúját képesek a többi lakóra irányítani, így észrevétlenek maradhatnak. Táplálékuk lényegében minden, ami hűtőszekrényeken belül vagy kívül található: a müzlitől, tejföltől kezdve a samponig és szappanig.

Szaporodása[szerkesztés]

Valószínűsíthetően az egyetlen spontán generációval[5] létrejövő élőlény, hiszen teljesen váratlanul, minden előjel nélkül bukkan fel egy-egy helyen, általában értéktárgyaikat és élelmüket gondosan nem őrző kollégisták közelében.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Namago. An Etological Effort of Biological Systematics. (2011).
  2. A cikkben található táblázatban a (valószínűsíthető) hagyományos besorolás látható
  3. Zsinka S.: Rejtőzködő invazív állatfajok Magyarországon. (1999).
  4. A National Geographic Channel egyik tervezett dokumentumfilmjében próbálta megoldani a rejtélyt, de a film sose készült el, köszönhetően annak, hogy a stáb teljes felszerelése eltűnt a forgatás végére.
  5. https://hu.wikipedia.org/wiki/Sejt#Sejt_t.C3.B6rt.C3.A9nete

Források[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág
  • Emlősök
  • Fantastic Beasts and Where to Find Them. N. Scamender. (2001). ISBN 0-439-29501-7
  • A Handbook of Youth Hostel Cryptozoology. Balogh et al. (2013). ISBN 121-42423-0-5

További információk[szerkesztés]

Megj.[szerkesztés]

Gátlástalanul lenyúlva innen: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Lhgergo/Enyveskez%C5%B1_huncutka