Derékszögű Néni
A Derékszögű Néni egyesek szerint csak legenda, mások egyszerű átverésnek tartják, ám a szörnyeteg létezik, és sorra támadja meg a pénztelen, csóró egyetemistákat.
Általános jellemzők[szerkesztés]
- Név: Derékszögű Néni
- Ritkaság: Ritka, megjelenők száma: d1
- Védettség: Nem védett
- Eszmei érték: -600,421 Ft
Rendszertana[szerkesztés]
- regnum: Állatok
- phylum: Gerincutánzósok
- subphylum: Gerinctelenek
- classis: Emlősök
- subclassis: Lejmolók
- infraclassis: Majdnemzsebesek
- superordo: Dőlésszögesek
- ordo: Egyeneshátúak
- subordo: Derékszögesek
- familia: Kacskalábúak
- genus: Derékszögű
- species: Néni
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
A faj első, bizonyítottan létező példányát Szegeden találták. Territóriuma az Aradi tér környékére terjed ki, távolabb ritkán merészkedik. A faj ritkasága miatt pontosabb élőhelykutatások mindeddig nem történtek, valamint eddig egyetlen hitelt érdemlő fényképfelvétel sem készült róla.
Megjelenése, életmódja[szerkesztés]
Teste 1,5 m hosszú, tömege ennek megfelelően 40-50 kg körül mozog. Különleges jellegzetessége derékszögben hajló háta és előre nyújtott keze, melyen a szimbionta baktériumok hordái telepedtek meg. Gyakori kísérőjelensége az embertelen bűz, cigaretta és alkoholszag.
A Derékszögű Néni a gyakorlatban tipikus lejmoló; megtámad gyakorlatilag mindent, ami az útjába kerül, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős, Mikulás, szarvas méretű zsákmány vagy BTK-s diáklány, ezen felül a dögöt sem veti meg. E támadások során gyakorta keveredik összecsapásba más lejmolófajokkal, s bár saját területét agresszívan védelmezi, más lejmoló fajok territóriumába nem hatol be.
Jelenléte elsősorban a melegebb hónapokban figyelhető meg, a nyári nap sugarai azonban néha napokra távol tartják fő vadászterületétől, ezért sok kutató feltételez rokonságot vámpírokkal, ügyvédekkel és egyéb vérszívókkal.
Természetes ellensége gyakorlatilag nincs: egyedül a karakán egyetemista tesitanár tanonc fiúktól és feltűnő taréjt viselő punkoktól tartja távol magát, melyek időnként zsákmányállatuknak tekintik, s agresszívan lépnek fel vele szemben, a tényleges összeütközés azonban ritka, és a gyengébb példányokkal szemben gyakorta maga a Derékszögű Néni lép fel támadólag.
A Derékszögű Néni bármely napszakban aktív lehet, de rendszerint a délelőtti és koradélutáni órákban vadászik, a nap többi részét ismeretlen helyen tölti. Kisebb-nagyobb dolgának ezen időszak alatt gyakorta kapar sekély mélyedést valamely szobor lábánál, s más fajok jelenlététől nem zavartatja magát.
A Derékszögű Nénikre jellemző a territoriális viselkedés. Alapvetően magányos állatok, de a bő táplálékforrásoknál (mint az Aradi tér) a kutatók szerint nem kizárt, hogy többen is összegyűlhetnek. Ilyenkor megfigyelhetőek az egyedi erőn alapuló dominancia-viszonyok. A legerősebbek a legmagasabb rangúak, és a legagresszívabbak, társaikat igyekeznek elűzni a táplálékforrás közeléből.
A téli nyugalmi időszak a kemény hidegek beálltával kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló Derékszögű Néni a talált rejtekhelyre (leginkább nagy elmegyógyintézetek, vagy kórházak üres ágyaiba) száraz növényekből bealmol magának. Nem ritkán több, egymást követő évben ugyanazt az odút használja. A nyugalmi időszakban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ilyenkor időszakosan újabb portyákra indulhat. Télen testsúlya jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni.
Szaporodás[szerkesztés]
A Derékszögű Néniknek eddig csak nőstényeit figyelték meg, ezen okból szaporodásuknak pontos mikéntje nem ismert, ellenben lehet, hogy a Hegyesszögű Bácsikkal párzanak. Állandó jelenlétük és nagy hasonlóságuk a szűznemzést valószínűsíti, ám kis egyedszámuk és egyedsűrűségük valószínűvé teszi a fent említett Hegyesszögű Bácsikkal történő párzást. Erre utal a gyerekekkel szemben tanusított agresszív viselkedése.
Alfajai[szerkesztés]
A Derékszögű Néninek eddig semmiféle alfaja nem ismert, ám nem kizárható, hogy valamennyi olyan városban, ahol előfordul, élőhelyéhez alkalmazkodott formában van jelen.