Északnyugati átjáró

Az Unciklopédiából
Az átjáró simán megközelíthető a VIII. kerületben. Ha fú, ha fagy.

Az Északnyugati átjáró (Northwest Passage) egy tengeri út Kanada északi partjai mentén a Jeges-tengeren. Ez köti össze az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vizeit. Már amikor nincs befagyva. De mindig be van.

Sztori[szerkesztés]

Sir John Franklin

A Föld egyik legveszélyesebb vízi útját évszázadokon át keresték a hajósok. VII. Henrik angol király utasítására először John Cabot indult el 1497-ben megkeresésére, aztán még Jacques Cartier és Francis Drake is próbálkozott. Sir Martin Frobisher angol kapitány 1576-1578-ban csak Labradort és a Hudson-öblöt érte el, és rengeteg más út is katasztrófával végződött. Humphrey Gilbert, akinek az átjáróról szóló ártalmas tanulmánya számos expedíciót ösztönzött a kutatásra, 1583-ban az Azori-szigeteknél hajótörés áldozata lett. 1611-ben Henry Hudsont fiával és hét társával együtt a fellázadt legénység kitette egy csónakban a tengerre, a róla elnevezett öbölben mindnyájan elvesztek. Vagy megették egymást, vagy megették egymást. Harmadik eset nincs. Robinson az ilyesmit csak azért úszta meg, mert gondosan ügyelt arra, hogy egyedül élje túl a hajótörését.

A brit parlament 1744-ben 20 000 fontot ajánlott fel az Átjáró felfedezéséért. Meg is indult az eszeveszett versenyfutás. A legnagyobb tragédia 1845-ben történt, amikor a John Franklin vezette Erebus és Terror nevű gőzhajók 129 fős legénysége eltűnt és elpusztult a sarkvidéken. A keresésükre indult Robert McClure expedíciója nyugat felől hatolt be az átjáróba, ott két telet a jég fogságában töltött, ezalatt a legtöbben megfagytak. Végül 1854-ben a szárazföldön át legénységével eljutott egy keletről érkező mentőhajóra, amit úgy tekinthetünk, hogy elsőként teljesítették az átkelést. Ez hülyeség, de mindegy. Franklinék tragédiájának egyik fő tanulsága volt, hogy csak kis létszámú csapattal szabad a sarkvidékre indulni, mivel azt helyi forrásokból is el lehet látni. De még jobb otthon, a pattogó kandalló mellett maradni.

Tanulság[szerkesztés]

Elirányító
Van átjárás továbbá a hátsó udvarba is

Nem ez az egyetlen eset a felfedezések gazdag történetében, amikor feltehetjük a kérdést, amit fel sem merünk tenni:

Hát kellett ez nekünk?

2007-ben az Európai Űrkutatási Központ (ESA) műholdfelvételein látható volt, hogy az átjáró megtisztult a jégpáncéltól. A globális felmelegedés következményeként a jégpáncél a korábbi tíz év átlagosan százezer négyzetkilométeres évenkénti csökkenéséhez képest ugrásszerűen, 1 millió négyzetkilométerrel lecsökkent, és az átjáró teljesen hajózhatóvá vált.

Csak ezt kellett volna kivárni. A jégbefúlt matrózok ezrei még ma is élhetnének.

|[szerkesztés]

Forrás: Origo

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Északnyugati átjáró témáról.