Kondenzátor

Az Unciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szaliferenc (vitalap | szerkesztései) 2011. július 20., 09:31-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kondenzátor, népiesen kondi, mondhatnánk, hogy egy kétlábú állat, de olyan már volt, ezért inkább mondjuk azt, hogy, izé, szóval egy izé. De attól még tényleg két lába van.

Fajtái

Régies magyar nyelven sűrítőnek[1] nevezik. Aszerint, hogy mit sűrít, több fajtája lehet:

  • tejet, ennek terméke a sűrített tej
  • zoxigént, ennek terméke a zoxigénpalack
  • fluxust (ld. fluxuskondenzátor), ennek nem tudjuk, mi az eredménye, de valószínűleg a csillagközi utazáshoz kell
  • elektront, ez a legfurább, hiszen köztudomású, hogy az elektronok taszítják egymást (rondák, na), ezért nem szeretnek sűrűn lenni (talán ezért is szoktak a kondik felrobbanni)

Eredete

A kondenzátor eredete a múlt homályába vész. Egyes szerzők szerint a goauldok hozták be az ősi Egyiptomba. Ők még fluxuskondenzátornak hívták, de ezt az földi emberek túl hosszúnak találták, így lett belőle kondi. A helyet, ahol gyártják, pedig elnevezték konditeremnek.

A kondenzátor a magyar folklórban is megtalálható:

Minden versben fő a rím,[2]
Láttál-e már kondenzátort?

A kapacitás

A kondenzátorra jellemző fizikai mennyiség a kapacitás, ezért kockafejűek szokták néha a kondit is kapacitásnak nevezni. A kapacitás képlete a Q=CU (ejtsd: kucu), aminek vizsgán való emlegetése hátbaveregetést szokott kiváltani a jóindulatú, a hallgató egészségéért aggódó tanárban.

A kapacitás egyébként a bölcsészmérnök hallgatókra is jellemző, alkoholtérfogatszázelék x liter / órában mérik. Nem összekeverendő a hallgatói agykapacitással (bemagolttankönyvoldalak/óra), amely fordított arányban áll az előző mennyiséggel.


Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. De tényleg! Lásd angol "condenser"
  2. Persze a ritmus se stimmel, de az nem a kondi miatt