Viharsarok

Az Unciklopédiából

Viharsarok

Zászló Címer
Mottó:: ...Szél, szél, fúj a szél![1]
Nemzeti Himnusz Még nincs, de majd lesz
Itt van, ahol ez a bánatos csacsika inni, vagy legelni szeretne.
Főváros	Békéscsaba (a békétlenek városa)
Államfőfő	Torgyán József
Államfőhelyettes	Hegedűs Péter
Kormányfő	Szántó Kovács József
Helyettes	Szamaras Károly
Hivatalos nyelv	Itt nem beszélnek, csak tüsszentenek (sok a vihar)
Vallás	100% túzokisták, fejüket földbe dugva imádkoznak
Nemzeti valuta	Viharsaroki Forint (2010-től már várhatóan euró)
Független	2008. február 18. óta
Gazdasága	Amiből nem lehet megélni, a mezőgazdaság
GDP	Az itt nincs
Népesség?	Nincs statisztika
Iskolázottság aránya	23%
Népszaporulat	A malacok évente három kocát ellenek, s két csacsija van egy szamárnak
Internet hozzáférés	Az meg mi a fene?
Alkoholfüggőség	Magas
Különleges képességek	földművelés, lázadás, viharok

Viharsarok a világ sokadik kikiáltott nemzetállama Koszovó után.

2008-ban vált ki Magyarországból a rossz gazdasági helyzet és a Mindenki csináljon egy nemzetállamot magának elv alapján.

Csak Magyarország nem ismeri el függetlenségét, mivel a viharos éghajlata miatt igen alkalmas szélerőművek létesítésére. Ugyan még egy sincs.

Viharsarok hatására proklamálták nyolc hónappal később Somogyországot is.

[szerkesztés] Hol van a Viharsarok?

A Viharsarkot egy hatalmas vihar fújta ki a Körös egyik sarkában, amit Románia határol manapság. A viharok nem múltak el és ezért most szélerőműveket akar építeni a viharsarki kormány, hogy ezzel fedezni tudja az áramellátását az országnak. A földrajztudósok a Körös-Maros közének nevezik, de ez sérti a viharsarki nép hagyományait, akik büszkén vallják viharos természetüket, melyet az utóbbi száz esztendő heves munkás- és parasztmozgalmai is híven igazolnak. A viharok nemcsak a felszínt, hanem a nemzettudatot is formálták. Hódmezővásárhely és vidéke, valamint egész Békés megye már Magyarországban is vallotta büszkén, hogy ő a Viharsarok népe, ezért külföldön nagyon egyedi esetnek tartják a Viharsarkot. Még Magyarországon is Viharsarokként emlegették régen Orosháza, Battonya, Mezőhegyes és Mezőkovácsháza vidékeit.

Békéscsabát is a Viharsarok fővárosaként emlegették, amely a Viharsarok népe ellenállásának, keménységének szimbóluma.

Féja Géza 1937. esztendőben kelt nagy művében, a Viharsarok című szociográfiában dolgozza fel az országot, amellyel igazolja, hogy megilleti a nemzet nevet.

[szerkesztés] Története

Az 1800-as évek második felében a tőkés kizsákmányolók miatt a Viharsarok sokat szenvedett. Az emberek ellenszenvével párhuzamosan fokózodott a viharos éghajlat aktivitása is. A 1880-ban heves agrárszocialista, és baloldali mozgalmak voltak kialakulóban, akik nem is voltak baloldaliak, de mert ezek akkor mindenütt annak számítottak, az utókor baoldalinak bélyegezte meg őket.

A proletárok élére Szántó Kovács János állt, s Békéscsabán 1895-ben felkelés tört ki. A csendőrség véressortűzzel fogadta a fegyvertelen felkelőket május 2-án. A csendőrség Románia segítségével leverte a Viharsarok első nagy felkelését. Azóta május 2. a Viharsarok nemzeti ünnepe.

1919-ben Viharsarok azt remélte szabadulást nyert a Magyar Tanácsköztársaságban de tévedett. A kommunisták 1945-ben visszatértek és elakarták venni a Viharsarkot az emberektől, s szélfogókat akartak telepíteni. A Viharsarkiak ezután bizlamukat már csak az FKgP-be fektették. Amikor 1990-ben vége lett a kommunizmusnak Magyarországon, az FKgP szilárdtalajra talált Viharsarokban, de a hataloméhes kormánypártok szétverték Viharsarok pártját és a szavazókat az MSZP-hez és a Fideszhez csalogatták. A gazdasági válság csak rontott a helyzeten, mert Viharsarok viharai kihasználatnul maradtak, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig kiszolgáltatta az országot az orosz gáz- és kőolaj behozatalnak.

2007-ben az FKgP kezdett magára találn és a viharsarkiat ismét feléje fordultak. Viharsarok városai, falvai és tanyái 2008. január 1-jén létrehozták tanácsaikat és hozzáláttak megszervezni az agrárszocializmust az országban, amely mentes mindenféle szélsőségtől. Az agrárszocialistákhoz református, katolikus és evangélikus papok is csatlakoztak, akik szintén szembehelyezkedtek a Gyurcsány-rezsimmel. Gyurcsány Ferenc január 31-én felszólította Viharsarkot a tanácsok feloszlatására. Orbán Viktor is ellene volt a viharsarki új-agrárszocialista mozgalomnak, s abból ismét tőkét akarván kovácsolni, Gyurcsány Ferenc művének titulálta. Az FKgP ekkor már vitathatatlanul fellegvárának tekinthette Viharsarkot és felhívásokat intézett az Európai Unióhoz, amely nyilatkozatban elismerte a Gyurcsány-kormány törvénytelenségeit és jogosnak ítélte Viharsarok mozgalmát. Mivel Gyurcsány nem volt hajlandó lemondani és kompromisszumot sem kötött az FKgP békéscsabai központi vezetésével, Szántó Kovács József, Szántó Kovács János leszármazottja, aki a viharsarki tanácsok élén állt, február 18-án előzetes egyeztetés után kinyilvánította a terület függetlenségét.

Magyarország nem volt hajlandó elismerni a lépést, de az EU elvek miatt nem akar katonai erőt bevetni a Viharsarok ellen, hanem diplomáciai úton próbálja leszerelni a viharsarkiakat. Egyelőre minden próbálkozása hasztalan mert az EU elismeri Viharsarok függetlenségét és az európai országok is sorra adják ki elismerő nyilatkozataikat. A magyar radikális jobboldal szerint a Viharsarokban végbement események a következes zsigerelő Gyurcsány-politika eredményei, a Fidesz részben szintén egyetért ezzel, de véleménye az továbbá, hogy ez az FKgP és Torgyán József újabb húzása, a hatalom megszerzésére. Torgyán József szintén csatlakozott Szántó Kovácshoz. A kormányfő Torgyánt jelölte államfővé március 10-i nappal és a békéscsabai parlament március 15-én meg is választotta, amit a városban és az országban több helyen kitörő örömmel, így kocsmai ünnepségekkel fogadtak az emberek.

• Lásd még: Viharsarok függetlenségét nem elismerő országok listája

A Viharsarok és az FKgP a Fideszt is ki nem állhatja, mert Orbán Viktor aktuális pártúr 2002-ben feloszlatottnak tekintette a pártot és Torgyán Józsit kiverte a Parlamentből. A Fidesz 2009. január 1-jén megpróbálta bejegyezni magát, hogy régi viharsarki szavazóit visszaszerezze és azokkal nyerje meg a 2010-es választásokat, de Torgyán József megakadályozta, kijelentve, tudják mi Orbán Viktor szándéka, mégpedig az, hogy a Viharsarok újra egyesüljön Magyarországgal.

2008. május 2-án a békéscsabai parlamentben államfővé Torgyán Józsefet választották, de a következő alkalmakkor már népszavazás útján dől el a köztársasági elnök személye.

2009. március 25-27 között tartottak helyhatósági választásokat Viharsarokban. Az előző évben azért nem sikerült, mert Viharsaroki Szociáldemokrata Párt nem tudott megegyezni az FKgP-vel a választások időpontján és megállapodást kellett kötni a szélerőművek létesítéséről. A választási eredmények szerint az FKgP a városokban és községben a bírói posztok 72%-át megszerezte, 25%-ot pedig a szociáldemokraták, akik készek együttműködni az FKgP-vel. A fennmaradó 3%-ban független jelöltek győztek, a legkisebb és a legnépszerűtlenebb frakciói, a Viharsaroki Bal-jobb párt, amelyben egykori fideszes és mszp-s viharsarkiak vannak benne, egyetlen szavazatot sem szerzett.

[szerkesztés] Földrajz

Viharsarok a világ legunalmasabb, legegyhangúbb országa az USA és Magyarország után. Magyarországon a megsemmisített mezőgazdasági termelést követően is intenzíven művelték, annak ellenére, hogy a termékeit alaposan visszaszorították az import élelmiszerek, mint a szlovák gabona, kínai tej és az afrikai piros paprika. A 2001-től, Torgyán József lemondásától indult Országos Eszelősségi Programban (OEP) megpróbálták a turizmust fellendíteni, hogy alpesi jellegű sípályát akartak létrehozni a 106 m magas Csanádi-háton, amely június-augusztus hónapban üzemelt volna. A kiépítéssel egy mozambiki céget bíztak meg, s 900 milliárd forintot utaltak ki, de a cég a pénzt megtartotta magának és visszatért Afrikába.

Az OEP révén az átdolgozott földrajz-könyvek szerint a Viharsarok Magyarország leghidegebb éghajlatú területe, az évi középhőmérséklet +56 fok felé emelkedik és intenzív havazások vannak júliusban.

Az OEP adatait kiigazítva, a viharsarki oktatás-ügyi minisztérium által kiadott negyvenkilenc kötetes földrajzgyűjtemény szerint Az évi középhőmérséklet a terület déli részén +11 fok fölé megy, a csapadék növekedés megfigyelhető nyugatról keletnek haladva. A Tisza mellett csupán 500 mm, Battonya mellett már 650 mm. A napsütéses órák száma nyugatról kelet felé csökken, ezért a Viharsarok nem alkalmas tengerparti napozásra. Az e célra kialakított Hungarian Haway Baywatch Beachet az FKgP most kezdi felszámolni.

A hőmérséklet roppant kedvező az agrár-gazdálkodásra, nem véletlenül a legjobban termő földek itt találhatók, amit a Fidesz és MSZP nem volt hajlandó értékelni. Akkora a termésátlag, hogy a lakosság a létfontosságú élelmiszereket mindig meg tudja termelni, így nem szorítkozik kínai-szlovák-marokkói-orosz importra, mint nyugatu szomszédja. A korábban hungarikumnak, most már viharikumnak számító csabai kolbász, békési pálinka, medgyesi dinnye és makói vereshagyma is ezen ország termékei. 2008. márciusa óta leállt a szállítás Magyarországra, új felvevő piacként viszont jelentkeztek a nyugat-európai államok.

Jelentős még a cukorrépa, napraforgó, görögdinnye és kender termesztése is.

[szerkesztés] Gazdaság

A gazdaság kiépítésére a kormány négy éves programot fogadott el. Ebben Viharsarok gazdaságát a mezőgazdaságra kívánják alapozni a Független Kisgazdák, kisgazdaságok és majorságok alakításával. Torgyán József a békéscsabai parlamentben felhozta, hogy a négy éves tervben legyen benne a chilei cseresznye meghonosítása Viharsarokban, de a parlamenti 99%-os többség leszavazta a köztársasági elnök indítványát.

A mezőgazdaság megszervezése külföldi (amerikai, német, svájci) támogatással jól halad és a függetlenség kikiáltása óta eltelt több mint egy év alatt az ország életszínvonala nagymértékben javult. A gazdasági erősödés miatt a viharsarok forint euró értéke csupán 200 forint volt 2008. szeptemberében.

A következetes gazdasági programnak hála, újra földművelő parasztsága van az alföldi régiónak, nincs akadozó áramszolgáltatás és lassan az internet-hozzáférés aránya is javulhat.

Viharsarok Magyarországot megelőzve előbb kezdte el a válság-kezelést és jó úton halad a válság gyorsabb enyhítésére. A mezőgazdaság állandóan teremti a munkahelyeket és piaclehetősége is adott, ami újra agrárterületté teszi Viharsarkot.

[szerkesztés] Oktatás

2008-ig az iskolázottság aránya Viharsarokban csak 23% volt. Ebből 67% két elemi osztályt végzett. A állami tanterv keretében az iskolázottságot növelni kívánja a kormány. Az általános oktatási tanintézmények itt elemi iskolát, amelyek hatosztályosak, előtte iskolaelőkészítők vannak a gyerekek számára. A hatosztály elvégeztével középiskolai előkészítőre kell járniuk a gyerekeknek. Középiskolában négy osztály kötelező. EU támogatásból várhatóan Békéscsabán Egyetemet olyan egyetemet létesítenek majd, ahol mezőgazdasági és humán szakokat fognak tanítani, mivel az Unió mezőgazdasági szakembereket Viharsaroktól vár.

Torgyán József a szakmunkás és szakköiépiskolák egységesítését tervezi, ahol igyekszenek a magatartásviseletben rendkívül hátrányos helyzetű és antiszociális gyermekek helyes nevelését, továbbá az ezen viselkedést előidéző kaotikus családi állapotokat is állami programmal igyekeznek kiküszöbölni.

1. ↑ Elfelejtettem a mondókát, majd még eszembe jut!