Vers

Az Unciklopédiából

A vers egy olyan szöveg, ami benne van egy könyvben.

Különös ismertetőjele, hogy nem ér ki a sor a lap széléig.

Figyelem! A szócikket erős miskolc-nemzeti érzelmekkel megáldott fiatalemberek írták! Csak saját felelősségedre olvasd tovább!

Története[szerkesztés]

A verset egy olyan pécsi találta fel, akinek sikerült félig megtanulnia írni ezért egyből miskolcinak hazudta magát. (Ezért nem ér a lapszéléig a sor, és miatta pusztulnak az erdők.)

A világ kevéssé sikeres, ámde legalább nem pécsi részén, pedig az ott élők szívesen fogadták azt az érthetetlen zagyvalékot, amit az álmiskolci tárt eléjük, aki igazából pécsi volt, és elhitték, hogy az jó.

Mire a miskolciak észbe kaptak, már elterjedt mint a lepra.

Machiavelli miskolci tanítója, Diossgyoery Tódor javaslatára így élére álltak a pécsiek által a világra szabadított förtelemnek, hogy azt, mederbe terelve, kontroll alatt tarthassák, mielőtt előidézi azt a káoszt, amiből a miskolciak egyszer már kiemelték a világot.

Anti-álmiskolci misszió[szerkesztés]

Amikor egy kiemelkedő intelligenciájú Homo sapiens miskolciensis rájött, hogy a verset egy olyan pécsi találta fel, akinek sikerült félig megtanulnia írni, ezért egyből miskolcinak hazudta magát: rögtön kieszelt egy tervet, hogy hogyan tudnák megállítani a lepraszerűen terjedő álmiskolci verselést...

A terv[szerkesztés]

A miskolciak létrehoztak egy időgépet, hogy vissza tudjanak utazni a múltba, és előbb találhassák fel az irodalmat, mint a magát miskolcinak álcázó sunyi pécsi. Sajnos az időgép nem működött tökéletesen, és a reneszánsz korba vitte vissza a szegény miskolciakat. Súlyos letargiába esetek, és úgy döntöttek: mostantól gótok lesznek. Elkezdtek csúcsíves épületeket építeni, de a sunyi pécsiek az összeset lerombolták! Bár sok könyv azt írja, hogy a gótok rombolták le a pécsi épületeket (innen született a mondás: a Gót Árt! illetve angolosan: GothArt) nem ez az igazság!!! A sunyi pécsiek rombolták le a sajátjaikat, hogy a gótokra kenjék... persze a miskolci épületeket is lerombolták.

Példák versekre[szerkesztés]

Body Endre szeretője és sof-őre.

Hume ná, te dzsiviszló, gá
Tumpolod a kirisztová!
Hörméndekéz alkotom,
Elfáradt az alkarom.

Tettyei Béla Kázmér pécsiköltő” műve.

Pécsi ím a veszedelem,
Hogyha fogy az eledelem,
Velük akkor sem
Keveredem!

Ezt valami szegedi írta. Mint látható, némi miskolci befolyás, és intellektuskezdemény.

180 km, néha több
Valamiért mégis mindig eljövök
Kapud előtt álltam, város, évekig
nem maradtam soha nálad reggelig
Acélváros, nehéz, szürke nappalok
Ez a város MISKOLC mindig várni fog!
Várni fog

Body Endre debreceni költő és erős ember verse:
  • 1.0-ás verzió:
"Már vénülő kezemmel nyomom ki a szememet."
  • 1.1-es verzió:
"Már vénülő kezemmel fogom meg a szemed / már vénülő markomban őrizem a szemed..."

Versfajták[szerkesztés]

Erre költsél

A verseknek eleinte nem voltak fajtáik, (illetve egyféle volt, a pécsi vers, ám a miskolci rendszeretet és architekturikus gondolkozás kialakította azokat.

Így megkülönböztetünk:

  • Időmértékes
Az időmértékes verselés azt jelenti, hogy mindenki méri az időt, ami alatt elmondják, annyira unják.
  • Ütemhangsúlyos
Az ütemhangsúlyos verselés során öt M van a versben (ez egy pécsi megfogalmazás, sajnos elterjedt a helytelen, ü-s változat).
  • Szótagszámláló
A szótagszámláló verselés során megszámolják, hogy hány tag mondja el a verset. (Pécsi vers esetén ez az érték -6)
  • Szabad
A szabadvers tipikus pécsi amorf. Másik neve a krumplioid. Ez úgy készíthető (már, ha az ember nem pécsi), hogy leírunk egy szöveget egy papírra, majd letépünk a bal és a jobb széléből egy darabot, és a maradék a szabadvers. A pécsi esztéták ezeket esztétálják.
verset.