Torrentmese

Az Unciklopédiából

[szerkesztés] Igaz mese a fájlcserélő programokról és azok felhasználóiról

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mezei felhasználó-ember, akit Könyök Ödönnek hívtak. Ez az ember nagyon szerette a zenét, a jó programokat (operába járni is, meg a fényképboltot is) és a nézhető filmeket. Volt neki egy számítógépe, amely nem számított, hanem üresen ásítozott a sarokban, és csak egy jó kis bittömegre várt.

Közben az Óferenciek terén túl, ahol a kurta farkú Kóka túr, élt egyszer egy ügyes jogvédő szervezeti ember, aki szerette a jó zenét, de még jobban a pénzt. Nem azért, hogy a pénzen jó zenét vegyen, hanem hogy a jó zenék árán pénzhez jusson, s azzal azt tegyen, amiben csak a kedvét leli. Ő arra várt, hogy miként és hogyan tehetne szert még több pénzre? Bármi Áron – így hívták.

Történt pedig, hogy a királyságban, amit jogállamnak hívtak, de nem volt az, az egyszeri Könyök Ödön beletúrt a zsebébe, és úgy találta, hogy abban bizony egy árva peták sincsen! Sírva fakadt szegény, jaj, éhen hal, és hogy fog így jó zenéket hallgatni, mert hogy azok is pénzbe kerülnek? Hogyan nézi meg majd a legfrissebb filmeket, hisz a mozi méregdrága – vagy a régiségeket, amelyeket már sehol nem lehet beszerezni, tévé meg nem adja le...? Meg fog halni teste is, de még a kis lelke is. És akkor dolgozni sem fog tudni, és ha nem fog tudni dolgozni, mert meghalt, akkor a fényképboltra sem lesz pénze, és akkor vége lesz az egész családja egzisztenciájának. Amint így kesergett, s felment a netre – a számítógépével, mely ásítozott a bittömegek után –, egyszer csak talált egy weboldalt, amely fennen hirdette: innen zenék és programok és filmek és játékok és hej, de sok minden letölthető ingyen és bérmentve! No, felcsillant a szeme!

Ezekben az időkben történt, hogy az ügyes jogvédő Bármi Áron nagyon szeretett volna még jobban meggazdagodni, s ebbéli okokból vadászott, kereste, hogy honnan szedhetne még be pénzt? Megadóztatta hát a zene, film és egyéb dolgok tárolására alkalmas eszközöket, mivel tudta: olyan magasak a díjak, hogy sokan nem veszik meg a zenét, a filmet, a játékokat és a programok nagy részét, mivel nincs rá pénzük. Nosza, gondolta, azt mondják, megdolgoztak értük mások, igaz, azokat kifizették, de nekem még nincs elég pénzem – keressük meg ezeket a galád, világ-szemete embereket, és vegyünk el tőlük pénzt mindenképpen! Felment ő is a netre, s megtalálta ő is azt a weboldalt, ahonnan ingyen lehetett hozzájutni a tartalmakhoz, s hej, neki is felcsillant a szeme!

A sok szemcsillogástól hunyorogni kezdett az egyszeri rendőr, Lesitt Elek, aki a jogállam kellős közepén lakott egy faházban. Felsóhajtott, sej, mert hatalmat is akart, pénzt is, de leginkább békét és igazságot. Látta azonban, hogy mint kesereg a felhasználó, és mint kacag a jogvédő. De mivel egyszeri rendőr volt, akinek a saját munkája is kötötte a kezét, nem tehetett semmit, engedelmeskednie kellett, mikor Bármi Áron felkereste őt, s parancsba adta: Könyök Ödönt megkeserítendő, kutassák fel az ingyenes tartalomhirdető weboldalt vezető Torrente bandáját, vegyék el tőlük a gépeket, majd büntessék meg és vessék őket tömlöcbe. Hej, elszomorodott Ödön, a felhasználó, Torrente, a webandavezér és Elek, a rendőr is! Csak Áron kacagott sakálkacagással!

A rendőrnek indulnia kellett, kiment hát a nagy kerek szerverparkba, és ott lefoglalta a web- és seedergépeket, amelyeken a jogvédő vélelmezte a tiltott tartalmat. Hej, Áron mosolygott, dörzsölte a kezét: „így több pénzem lesz, és a szerzők, akik megcsinálták ezt a sok játékot, filmet, zenét és szoftvert, ugyan egy vacak petákot sem fognak látni, de legalább azt hiszik, hogy ez nekik is jó. De csak nekem jó!”

Teltek-múltak a napok, hetek, hónapok és évek, s a gonosz jogvédő egyre jobban dörzsölte a tenyerét, megint pénze lesz. Ödön felsóhajtott, mert tudta, ő is sorra kerülhet a kutatásban, ahogy az oldal üzemeltetője, Torrente is, aki szegény már a tömlöcben ült, se gépe, se pénze, ott raboskodott és a lefoglalt web- és seedszerverén búsongott. Elek, a rendőr felsóhajtott, mert megint őt gúnyolták és utálták, mint az óvodában anno (azért is lett rendőr, hogy majd ő megmutatja, de hiába; amikor meg akarta mutatni, akkor meg szatírnak nézték).

A felhasználó mindent törölt a gépéről, kidobta a cd-it és dvd-it, lemondta a net-előfizetését, és kiköltözött Burmába tehénpásztornak. Ott búsult tovább, mert hiányzott neki a WoW és a Cod4. Meg a fényképbolt.

A rendőr kereste őt, de már nem találta, és boldogtalan lett, hogy nincs kin erőt gyakorolnia, de azért fel is lélegzett, hogy nincs, aki ellenállást tanúsítson. Ő boldogtalanul őrizte a rendet tovább.

A gonosz jogvédő volt az egyetlen, aki jól járt, hiszen az lett, amit ő akart, és még meg is gazdagodott még jobban. El is utazott a Seychelle-szigetekre, ahol megette egy cápa. A cápa gyomorrontást kapott tőle, és azóta is szomorúan köröz a sziget körül, hátha talál valami gyógyírt a keserű szájíz ellen.

Még ma is búsonganak, ha meg nem haltak. Itt (még nincs) a vége, (így ne) fuss el véle!

Személyes eszközök
View and edit namespaces data

Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök