Tarhonya
A tarhonya apró, ámde annál kopaszabb, szinte mindenhol előforduló természetesen apró a sárga és a barna színárnyalat között megtalálható, nagyon lassan mozgó kis apró pöttynek látszó darabka. Gyakran úszik marhaperkeltben (egyesek már pörköltben is látták, de ez csak annyira bizonyított, mint a Jeti lábgombája), ebből is látható, hogy kifejezetten sportos. Alapvetően nem veszélyes, de ha tányér sarkába szorítják akkor támad. Csípése halálos is lehet, de a gyomorsav és a nyál semlegesíti.
Tarhonya állat[szerkesztés]
Mint köztudott a tarhonya a ma is Magyarországon őshonos Tarhonya állatból (latin neve: Honus Clavus Tarhus Hungaricus) fejlődött ki hosszú évek során. Az evolúciós fejlődési szakaszokat nagy lépésekben átugorva a fejlődés egy hihetetlen példájának szemtanúja lehetett az emberiség, amikor az élő állatból hirtelen élettelené vált. A szkeptikus tudósok csoportjának állítása szerint a tarhonyaföldeken elültetett tarhonyaállat bimbózásának beporzása után jött létre a mai tarhonya végleges formája. Ősi ellensége a ma már csak egy kicsit kihaltnak hitt harcicickány.
Tarhonya növény[szerkesztés]
Egyes avítt vélekedések szerint a tarhonya – növény. Gabonaféle. Magyarországon, hála a kedvező időjárásnak, a tarhonya évről évre gazdagon terem. Április végén vetik, szeptember elején aratják.
Ehhez a téveszméhez legislegtovább Gálvölgyi János, színművész és agronómus ragaszkodott, de mintegy öt (=5) évvel ezelőtt belátta, hogy a tarhonya nem a rónán, még csak nem is a mifán terem, hanem eredendően a gyúródeszkán. Egyes hunormagorok még ma is ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyarság az őshazából hozta magával a tarhonyamagvakat, ezek száma azonban (a magoké) elenyészően csekély volt.
Turós Lukács szerint[szerkesztés]
A kolozsvári New York Szálloda konyhájában volt kukta. Szakképesítése (1925) után Bukarestben a román ételek készítésmódját tanulta. Az Abbázia Kávéház éttermének szakácsa volt (1929–32), majd fél évig Párizsban működött (1933); hazatérve az Astoria Szálló éttermében, a Bellevue Étteremben, a Központi Honvéd Kórházban, a Városházi Diétás Étteremben dolgozott. Főszakácsa volt a VI., moszkvai Világifjúsági Találkozó m. küldötteinek (1957). Tanára és h. ig.-ja a Fővárosi Vendéglátóipari Szakmunkásképző Isk.-nak (1955–67). .Írt szakácskönyveket és tankönyveket. – F. m.: A mi szakácskönyvünk (Túrós Emillel, Bp., 1960,); A mai háztartás kézikönyve (Lányi Erzsébettel, Bp., 1961); Vendéglátóipari technológia (tankönyv, Schulhof Gézával, Bp., 1962); Lányok, asszonyok szakácskönyve (Bp., 1963); Mit főzzünk külföldi vendégeinknek? (Bp., 1967).
– Magy.él.lex.jav.átdolg.kiad.-ból kikanalazva és kitunkolva.
Túrós tarhonya[szerkesztés]
Közös lónak túrós (Tudjuk ám, hogy túros, csak teszteljük, hogy tetszik-e figyelni…) a tarhonyája, avagy: vegyünk egy marék reszelt tarhonyát, csenkeljük meg túróval, az egészet palickázzuk meg, és tálalhatjuk!
Csokoládés tarhonya[szerkesztés]
Az összeragadt receptlapok vagy a konyhában a tésztafőzőbe dőlt kakaó eredménye. Ínyenceknek és ízl(el)ésvesztetteknek.
Tar Honya[szerkesztés]
Börtöntöltelék.
A gyógyszerészek ajánlásával[szerkesztés]
Krumplis tarhonya debreceni kolbásszal.
Öhöm (vagy ühüm)[szerkesztés]
Böhöm[szerkesztés]
A fent olvasható elkészítési módot rendkívül szeretik Vietnámban. Csak ott a Töltött kedvenc (azaz Bö-Höm) nevű étel előkészítéseként ismerik.
A jóérzés és az Unciklopédikus Gyomor Egyesület (UGYE) tiltja, hogy az étek elkészítését itt folytassuk. Egyébiránt a recept leírásakor semmilyen állatot (kutyát, harcicickányt és mezei tarhonyát) nem bántalmaztunk. Emiatt éhen is halt 18 fő, a román–magyar határon átcsempészett, vietnámi illetőségű személy.
Belső(ség)-hivatkozások[szerkesztés]
- Denis Diderot állítólag tarhonyamérgezésben halt meg.
