Sztatikus elektromosság

Az Unciklopédiából

Teljes mértékben az egész anyagát én szerkeztettem, nem hivatkozhatom semmilyen idegen anyagra.

A sztatikus elektromosság születése a mi Napunk és világegyetemünk összes csillagainak hőtermelő folyamatából ered, mely az anyagot szétbontja elemi részeire s igy betölti a világegyetemünk öszes terét de nem egyenletesen. A már jól ismert megállapitás a mi világunkra ránehezedő nyomás 5×106 Hgm ebből a szétbomlott elemi részecskékből származik. Megjelenésük és sebességük hozza létre a mágnesességet a mágneses anyagokban. Tehát miről is tárgyalunk mi a látható és láthatatlan fényről azaz fotonról, mely kitölti a világegyetemünk terét. E foton azaz hő képes turbulens áramlással terjedni, ilyen nagy sebességgel. A másodpercenkénti megjelenésével a mágnesezhető anyagok átmágneseződnek. Ugyanis a hőáramlás nem egyirányú, hanem egyszerre minden irányban áramlik és hat.[1]

                                     ANYAG

Az anyag nem különálló csillagokban és galaxisokban koncentrálódik, hanem a gázokhoz hasonlóan az egész világürt kitölti.

                                     TÉR

A tér nem üres, az anyagot megfelelő hőmérsékletre emelve az anyag elpárolog atomi szerkezeteire bomolva a teret kitölti.

                                    TÖLTÉS

A vízgőz mint hőhordozó és 100%-ig képes kitölteni a teret, megjelenése határait. A vízgőz jóval nagyobb teret foglal el, mint a belőle kicsapodó víz mennyisége. A kettő különbözetéből adodó tér állapota, amely a kondenzáció folyamatából hátra maradt. Óriási nyomáskülönbségként marad hátra, melyet vákuumbuboréknak nevezünk. A térben oldódott elemi részecskék nyomásától, mely 5×106 Hgm centripetálisan összecsapódva maguk az elemi részecskék fognak fel izzani. Tehát az egy pontra hatásból születik meg a maghasadás.

Lábjegyzet[szerkesztés]

Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Kivéve amikor hét vagy fél kilenc.



Szerk. megj.:

Antistub.png Habozás és változtatás nélkül lenyúlva a Wikipédiából. (Nem számítva az elütéseket, egyes helyesírási hibákat, megmégamiaszemünketbáncsa...)


Szerk. megj.2..: Az Unciklopédia szerkesztősége semmiért nem vállal semmiféle felelősséget. A fentiekért pedig különösen nem.

A helyesírásról már nem is beszélve.