Szovjetunió

Az Unciklopédiából
A nagy elmék sakkoznak. Bábu sem kell nekik.
„Az összes kopasz utópista volt, és végül vereséget szenvedett: Lenin, Hruscsov, Andropov, Gorbacsov. A hajasok mindig elérték azt, amit akartak, mert Sztálin szuperhatalommá akarta tenni a Szovjetuniót, amit elért, Brezsnyev marsall és író akart lenni, s mindkét célját elérte. Csernyenko azt szerette volna, hogy a Vörös téren temessék el, és ott is nyugszik.”
~ Vlagyimir Vojnovics
„A szervezet D vitamin szükségletét leghelyesebb beluga kaviárral biztosítani.”
~ Micsurin szovjet gyermekorvos
„Na, Micsurin, te is mész a gulágra.”
~ Liszenko szovjet gyermekorvos

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előzménytény

1922. decemberében a X. Összoroszországi Szovjetkongresszuson megalakult a Szovjetunió.

Tagjai: az Oroszországi SZSZK, Ukrajna, Kaukázusontúl, Belorusszia.

Később: Üzbég, Türkmén (1924), Tadzsik SZSZK (1929).
Később: a fél világ (1945).
Előbb: Mongólia (1926).

[szerkesztés] Szovjetunió

fig. № 1
fig. № 2

Союз Советских Социалистических Республик

A nagy baráti országok, nagy eszmei megértésen alapuló nagy közössége. A Szovjetunió jellemzője volt a nagy egyetértés és a nagy összefogás a nagy (bár termetre, inkább mélynövésűnek mondott) Sztálin vezetése alatt.

A volt Szovjetunió (ma FÁK, ld.: ott) fővárosa Moszkva, vagy Leningrád, vagy Szent-Pétervár, vagy Petrográd, vagy Kiev volt. Erre ma már nem emlékszik senki.

A Szovjetunió összes tagállama a fasizmus ellen harcolt, és harcol mind a mai napig.

A fő iparágak a Szovjetunióban a traktor-, a Volga gépkocsi- (főleg fekete, lefüggönyözött: ZIL), az atomerőmű-, a parfüm- (Krasznaja Moszkva)-, a sakkozó-, a grúz konyak-, továbbá a T34-es tank gyártása volt/van.

[szerkesztés] Szovjet fogalmak

Koba Dzsugasvili pártigazolvány képe № 2.

Cár, Kreml, pionyír, Lenin, matrjoska, szamovár, vodka, kvasz, beluga kaviár, szputnyik, peresztrojka, Lev Tolsztoj, Sztálingrád, T-34., Volga autó, Vörös Hadsereg, Molotov-koktél, kalinka.

[szerkesztés] A nagy Szovjetunió nagy himnusza

Sztálin 1942-ben bízta meg Szergej Mihalkovot a szovjet himnusz szövegének megírásával.
(A zenét Alekszandr Alekszandrov írta).
Az új himnuszt 1943-ban mutatták meg Sztálinnak és 1944. január 1-gyel vált a Szovjetunió hivatalos himnuszává.
Mihalkov 1970-ben pártmegbízásra átírta a szöveget, mert az elsőben Sztálin neve is szerepelt,
ezt 1977-ben hagyta jóvá a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, az alkotmány pedig 1977 végén hivatalossá is tette.
Mihalkov 87 éves korában, Putyin megbízásából új szöveget írt.
2001 óta ez a – már harmadik – Mihalkov-szöveg az orosz himnusz hivatalos szövege.


Szövetségbe forrt szabad köztársaságok:
A Nagy Oroszország kovácsolta frigy,
A Szovjet hatalma és egysége éljen:
Sok nép így akarta s megalkotta így!

Szálljon szabad hazánk,
Dicsőség fénye rád,
Népek barátságát vívtad te ki!
Lenini párt vezet,
Láng, mely a népeket
Kommunizmus győztes útján viszi.
(és így tovább)
HanganyagГимн СССР, vagyis a nagy Szovjetunió himnuszaHangfile


[szerkesztés] Sztálin-tangó

Gnome-speakernotes.png

Ölelj át és mondd, hogy Sztálin!
Súgd fülembe: Szovjetunió!
S pihegd újra hétszer: Sztálin!
Sosem lehet ezt megunni ó...

HanganyagKabos Ilonka énekelHangfile

[szerkesztés] Lenin-tangóharmonika

Lásd még: Teremin

[szerkesztés] Képtár

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Videó

Személyes eszközök
View and edit namespaces data

Változók
Műveletek
Navigáció
Eszközök
Más nyelveken