Szerkesztő:Apród/A nagyon-nagyon távoli lexikon

Az Unciklopédiából

Hol volt, hol nem volt a Naprendszeren túl, a Tejúton is túl, a Lokális Galaxiscsoporton is túl, hol se kismalac, se Darth Vader sem túr, élt egy szex...(ó, itt félreolvastam!) lexikon. Ez a lexikon ugyanolyan volt, mint egy földi lexikon - és mégis másabb. Nem voltak adminisztrátorai, nem is volt rá szüksége, mivel amit a lexikon nem érzett magába valónak, azt kihányta vagy más egyéb úton dobta ki magából, ahogy azt az emberi test teszi. Nem voltak IP-ellenőrei sem, egy ellenőr ugyanis kevés lett volna az ellenőrzéshez, két ellenőr pedig csak ahhoz vezetett volna, hogy az ellenőrzésen túli munkában az egyik ellenőr csak fedezte volna a másik ellenőrt kéz kezet mos alapon, vagyis minden hozzállást, véleményt, igaz vagy hamis állítást elfogadott volna az egyik ellenőr a másik ellenőrtől az ellenőrzésen túli munkában, csak azért, hogy kiegyensúlyozott legyen ellenőrként a másik ellenőrrel a viszonya, három ellenőrrel ugyancsak ez lett volna a helyzet.

Ezt a lexikont egyébként sem emberek vagy más élőlények készítették, hanem meteoritok és csillagközi porszemek váltak a lexikon részeivé. És így lettek belőlük szócikkek.

És milyen szócikkei voltak vajon?

Balinéz nyelvű bibliafordítás[szerkesztés]

Balinéz nyelvű bibliafordítás: 1876-ban a British and Foreign Bible Society alkalmazta R. van Eckét az Utrecht Missionary Societytől, hogy fordítsa le az Újszövetséget Bali szigetének nyelvére. A fordítás görög szöveg alapján készült - általában összhangban a református (holland) egyház szövegváltozatával - és jávai és balinéz karakterek alapján tervezték kinyomtatni. Márk evangéliumának fordítása 1877-ben fejeződött be, a fennmaradó rész 1891-es híradás szerint lassan haladt.[1]

1885-ben az American Bible Society - a British and Foreign Bible Society tevékenységének köszönhetően - többek között már balinéz nyelvű szöveget tudott felmutatni a Szentírásból.[2]

Lukács evangéliumát low maláj (alacsony maláj) nyelvről balinéz nyelvre Goesti Johannes Djilantiq [Gusti Johannes Jlantik] száműzött balinéz herceg fordította P. Penninga ösztönzésére. Penninga könyve - amely ezt a fordítást tartalmazta - 1910-ben jelent meg.

Goesti Johannes Djilantiq - vagy hogy a csudába hívják - azelőtt Lombok[3] szigetén élt, ami egy köpésre volt, van és lesz is Bali szigetétől. A Jáva szigetén lévő Buitenzorg[4] városában lett keresztény.[5]

Italáldozat[szerkesztés]

Az italáldozat (libáció) vagy boráldozat a vallási áldozat egyik formája. Az istentiszteleti helyeken - de a profán helyeken is - a folyadékot egy megszentelt tárgy fölé öntik. Italáldozati edények régészeti leletei bizonyítják, hogy az újkőkor óta létezett ilyen a földközi-tengeri térség keleti részében (Egyiptom, Kréta, Kisázsia) és Mezopotámiában a korai történeti időkben. Írásos dokumentumok is utalnak a libáció gyakorlatára és terjesztésére.

Hathor istennőnek saját himnuszt szenteltek az ő italáldozatára (óegyiptomi nyelven "qbach", a megfelelő hieroglifa - csak ideogrammaként - egy vízadagolót (Wasserspender németül) mutat). Személye összefüggött a borral és annak fogyasztásával (viszont míg ő a termékenység és szerelem istennője volt, addig a bor istene Seszemu volt), mivel amikor Ré parancsára visszahozták az istennőt Núbiából Egyiptomba, még mindig duhaj természete volt, ezért zenével, tánccal, boráldozattal igyekeztek a kedvében járni. Ez utóbbit a részegség ünnepén ajánlották fel neki és úgy tekintettek a borra, mint az istennő ellenségeinek vérére.[6]

A Számok könyve (vagyis Mózes negyedik könyve) arról adott részletes útmutatást az izraelitáknak, hogy a tűz- és ételáldozatok elvégzése mellett hogyan teljesítsék az italáldozatot.

A különböző vallások sokféle italáldozati formát fejlesztettek ki, amelyek nem ritkán egy hosszú hagyományra alapozódtak. Az indiai ghi gyakran játszik szerepet az italáldozat bemutatása során a védikus rituálékban, ez i. e. 13. századig vezethető vissza. A japán sintóban - amely az animizmus prebuddhista stílusában gyökerezik - a vallási szertartás általában egy szentélyben történik megszentelt szakéval[7] (ritkábban sörrel), otthon/magánszektorban friss vízet is lehet használni, ezt díszítetlen porcelán- vagy fémcsészékben mutatják be.

A görög és római vallásokban - rituális tevékenység keretében - italáldozatot képező folyadékként leggyakrabban vízet, tejet, mézet, bort vagy pedig olajat használtak. Reggel és este történt imádság és eskü alatt egy-egy út kezdetekor vagy akár szümposzionok[8] és ünnepi ebédek alkalmával is. Az italáldozat olyan természetes volt a vallási szférában, hogy attributív formában istenek is jelen voltak ezen a vallási szertartáson és az áldozati csészének saját valódi isteni tulajdonsága lett. Az italáldozatok iránti nagy igény inspirálta Héront[9][10], hogy elképzeljen Pneumatika című munkájában egy szenteltvíz-automatát. Egy laza fadugasszal egy vízzel telt ajándékedény volt bedugaszolva, az edény tömege nyomás alatt tartotta a folyadékot és amikor egy érmét bedobtak, a folyadék egy csövön haladt keresztül felfelé, a cső végén a hívő megkaphatta a szenteltvízet a tenyerével.[11]

Az italáldozatok során használt edények általában különböztek a mindennapi használatban lévő edényektől. Egy tradicionális ivóedény volt a rhüton, de italáldozati szertartásra lett használva a phiále [12], illetve a patera[13] és a guttus[14] is. Az italáldozatot görögül σπονδήnak vagyis szpondénak[15] (az italáldozati énekek során is szokásos verslábként a spondeus a spondē kifejezésből lett képezve), λοιβήnak[16] és χοήnak[17] illetve boráldozat esetén οινόσπονδαnak [18] és khthonikus istenek tisztelete során νηφάλιαnak vagyis nefáliának[19][20] nevezték. Latinul pedig az italáldozatot libationak nevezték.

Az italáldozat vagy önmagában vagy pedig más áldozati adományokkal együtt lett felajánlva (gyakran ételáldozatnál), a folyadékot véres áldozatokkal összekötve a szertartás elején és végén öntötték az égőáldozati állatokra. Önálló italáldozatra került sor görög eskü/fogadalom esetében (a σπονδή szerződést is jelentett) vagy halottkultusz esetében keveretlen/tiszta bort közvetlenül a földre öntve - megszentelt öntést alkalmazva (ez volt a χοή). A szertartás külön erre az alkalomra megjelenő, megszentelt öntést csináló nők által volt végrehajtható; Aiszkhülosz Orestie (magyarul Oreszteia) triológiájának második részében ezeket Khoéphoroinak - vagyis áldozatvívőknek - nevezte és a triológiája második részének is Khoéphoroi volt a címe. (Német wikiből való fordítás alapján).

Legfelsőbb választási bíróság[szerkesztés]

A legfelsőbb választási bíróság (portugálul: Tribunal Superior Eleitoral, rövidítve TSE), a brazil választási igazságszolgáltatás legfőbb testülete, amely a brazil alkotmány 118. cikkelyében meghatározottak szerint egy-egy regionális választási bíróságot is magában foglal mind a 26 államban és az ország szövetségi körzetében.

Háttér és jogi rendelkezések[szerkesztés]

A brazil választási igazságszolgáltatást az 1932-ben megalkotott brazil választási kódex hozta létre.

https://en.wikipedia.org/wiki/Vargas_Era

https://en.wikipedia.org/wiki/Superior_Electoral_Court

Giovanni Mazone[szerkesztés]

Giovanni Mazone (vagy Masone, Mazzoni) (Alessandria, 1433 - Genova, 1511) olasz festő és fafaragó, aki Genovában volt aktív.

Élete[szerkesztés]

Alessandriában[21] született. Amikor 1453-ban felszabadult az atyai hatalom (patria potestas) alól, egy műhelyt hozott létre Genovában. Giovanni apja, Giacomo festő volt és a Mazone-családot 1414-ben említették először egy bérleti vitában.

Az első dokumentált műve 1463-ból származik, ami a genovai székesegyház egyik kápolnaoltárának domborműves faragása volt. Akkortájt találkozhatott Vincenzo Foppával, aki a szerződése szerint Liguriába jött és később hatással volt Mazone stílusára. 1476-ban megint faragással kapcsolatos szerződést kapott, ezúttal a székesegyház főoltárának renoválásával bízták meg. Műhelye a fakeretes poliptichonokra[22] specializálódott és a műhely dokumentácója azt mutatja, hogy elég tevékeny céget működtetett.

Az 1460-as évek közepén egy poliptichont készített Szent Miklósról aranyozott reliefmunkával erősen díszitve[23]. Angyali üdvözlet/Gyömölcsoltó Boldogasszony (Annunciazione e santi) című poliptichonja (amelyet most a genovai Santa Maria di Castelloban tartanak) holland befolyást mutat, különösen a központi tábla megjelenítésében. Jan van Eyck hordozható oltárképe, a Drezdai Triptichon Liguriában volt a 15. század végéig és kétségtelenül befolyásolta Mazone stílusát.

Egy másik poliptichonja, a Trónoló Madonna a gyermekkel és a négy evangélistával számos befolyást mutat, köztük holland és provanszál hatást. Műhelyasszisztensei ugyanebben az időszakban valószínűleg további stíluselemeket hoztak ebbe a képbe. Mazone egyetlen aláírt és datált munkája, a Noli me tangere[24] valószínűleg körülbelül ugyanabban az időszakban készült el, mint a Jézus születéséről általa készített triptichon.

Az 1480-as évektől tovább fejlődött a perspektikus ábrázolásmódja, erről tanúskodnak Trónoló Madonna a gyermekkel és a Szent Márk négy szenttel című képei, melyeket Vincenzo Foppa befolyása alatt festett meg. Az 1489-ben Sixtus-kápolnába festett Jézus születése teljes váltást mutat holland hatásokkal, a padovai (lombard) stílus felé elmozdulva. Ezzel a feladattal Giuliano della Rovere bízta meg, aki később II. Gyula néven pápa lett.

Angol wikiből való fordítás alapján

Mitarashi dango[szerkesztés]

A mitarashi dango (み た ら し 団 子, 御 手洗 団 子) a japán dango egyik típusa, amely 3-5 (hagyományosan 5) csoportba van fűzve és édes szójaszósz mártással van beborítva. A mitarashi dangot üveges máz és égett illat jellemzi.

A mitarashi dangot a Kamo Mitarashi nevű Teaházban[25] találták ki. A mitarashi dangot a közelben található Shimogamo szentélyben lévő mitarashi (御 手洗) (a szentély bejáratánál elhelyezett tisztítóvíz) buborékai alapján nevezték el. Egy másik elmélet szerint az eredeti 5 dangos teaházi változat emberi testet imitált, a felső dango a fejet képviselte, a fennmaradó négy pedig a karokat és a lábakat ábrázolta.

Bár dangot japán áruházakban és kisboltokban is árulnak, ezek a mitarashi dangok azonban viszonylag nagyobb arányban tartalmaznak cukrot, hogy tartósabbak legyenek és édesebbek, mint a hagyományos teaházakban és dangoüzletekben árusított mitarashi dangok. (angolból fordítva: Mitarashi dango).

Takács Mária (tévébemondó)[szerkesztés]

Takács Mária vagy ahogyan sokan – kollégái, rokonai és a tv-nézők közül is – hívták, Takács Mari, Takács Marika[26], (Kazimir Károlyné[27]; Resicabánya, Románia, 1938. november 25. – Budapest, 1997]]. május 9.) a Magyar Televízió 1957-es, nyilvános adásai kezdetétől bemondónője[28], az intézmény posztumusz örökös tagja 1998-tól.

Pályája 1974-ig[szerkesztés]

1957-ben érettségizett Ferencváros egyik legrégebbi középiskolájában, a Fáy András Gimnáziumban. Az iskola 1983-as jubileumi ünnepségének egyik szereplője volt.[29][30]

Miközben Az ELTE Bölcsészkarára jelentkezett, aközben a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is, közben pedig énekelni tanult. A Rádió és Televízió évkönyv szerint a televízió saját bemondónője 1957. július 25-én mondta el az első, néhány mondatos konferáló szöveget. Az akkor érettségizett Takács Máriát egy tehetségkutató énekversenyről hívták be meghallgatásra a Magyar Televízióhoz,[31] ahol – szinte a nyilvános magyar televíziós adások sugárzásának kezdetétől – dolgozott. Alkalmi műsorközlőként figyeltek fel rá.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán középiskolai tanári diplomát szerzett.

Közreműködött több szórakoztató műsorban, filmben, illetve a Magyar Rádió adásaiban és szerepelt színpadi műsorokban is.

1965-ös Tessék választani! egyik műsorvezetője volt Novotny Zoltánnal közösen az Erkel Színházban.[32]

1965-ben – amikor Louis Armstrong a Népstadionban koncertet adott – Takács Mária üdvözölte angolul a vendéget.[33]

1966-ban az első, 1967-ben pedig a második táncdalfesztivál társműsorvezetője volt.

1972 júniusában-júliusában – Kudlik Júliával közösen – divatbemutató műsorokat is vezetett a kecskeméti Alföld Áruházban[34]

Pályája 1974 után[szerkesztés]

Augusztus 14. 18.00 Postafiók 250. Takács Mária műsora, Szerkesztő - rendező: Perényi Endre.

Hősiesen tartja magát Takács Mari műsora, a Postafiók 250. Szerényen húzódik meg a koraesti program két kihagyható műsora között harmadiknak. Egyike a tévé szürke verebeinek, címe van csupán, ismertető néhány sor soha nem járt ki neki, még a nagy változásváltoztatási [sic!] hullámok is rendre elkerülik. Évek óta olyan, amilyen azt megelőzően volt, még a népszerű bemondónő szépsége is változatlan benne. Ez utóbbi jelenség maga is a csodával határos, valójában mégis a műsor nagy teljesítménye az, hogy évek óta létezik. Lassan lassan elhullottak körülötte azok az adások, amelyek a nézővel való közvetlen kapcsolatra épültek, amelyek levelek késztetésére eredtek el valamely közérdekű kicsengést ígérő magánbaj nyomába, amelyek válaszoltak a tévéhez minden bizonnyal tetemes mennyiségben érkező leveleknek legalább egy apró töredékére. A személyiségnek egy patriarchálisabb formáját tartották fenn ezek a műsorok, ideig óráig őrizve a kétoldalú illúziót, hogy a hatalmas gépezetnek hallószerve is van, nem csak hang és képkibocsátó ambíciója. A patriarchális formák ideje letűnőben; nemhogy a tévének, nekünk magunknak is kiveszőben készségünk, hogy meghalljuk egymás szavát. Nos, utolsó mohikánként itt van a Postafiók 250, amely még meghallgatja, mit akar a néző. Vagy legalábbis igyekszik úgy tenni. Ezek szerint a néző ezúttal a fiatal szegedi tévéstúdiót akarta megismerni. A Regős Sándorral folytatott beszélgetés tegnap eme óhajt korrektül elégítette ki. (Esti Hírlap, 1979. augusztus 15.)[35]

1974 után – miután a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált – ritkább lett a filmekben való szereplése, viszont önálló műsort kapott Postafiók 250 néven, ahol a tv-nézők leveleiből szemezgetett és azok kívánságait teljesítette. A műsor 1974 márciusától 1986. december 12-ig tartott.

Emellett a Petőfi Rádió Kettőtől hatig című kívánságműsorának - aminek címe később Kettőtől ötigre változott - egyik műsorvezetője volt Gálvölgyi Jánossal.[36]

1988-ban Molnár Miklós Balázs Béla-díjas tévéoperatőr és fotóművész vele készítette el az első és sokáig egyetlen színes, tükrös kamerával három dimenzióban forgatott interjút, melyet azonban a készítő is csupán 2008-ban láthatott.[37]

1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje kitüntetéssel jutalmazták[38]. 58 évesen, mellrákban hunyt el. A Magyar Televízió emlékműsort sugárzott róla.[39] Az intézménynek 1998 óta posztumusz örökös tagja.

Díjai, elismerései[szerkesztés]
  • A Magyar Rádió és Televízió elnökségének nívódíja (több tévéműsor vezetéséért: 1973[40], alkotócsoportok tagjaként: 1978[41])
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995)
  • Magyar Televízió posztumusz örökös tagja (1998)
Filmjei[szerkesztés]

Ahol nincs feltüntetve a szakaszokban, ott Takács Máriaként szerepelt:

  • Szerelem csütörtök (Fejér Tamás – 1959)
  • Mikszáth életútja[42][43] (rövidfilm – 1960)
  • Délibáb minden mennyiségben (Szinetár Miklós – 1962)
  • Miért rosszak a magyar filmek? (fekete-fehér filmszatíra, Fejér Tamás – 1964)
  • City of Fear (Peter Bezencenet – 1965) (Maria Takacskent)[44]
  • Patyolat akció (Fejér Tamás – 1966) (Takács Mariként)
  • Ezek a fiatalok (Banovich Tamás – 1967)
  • Gyula vitéz télen-nyáron (Bácskai Lauró István – 1970) (Takács Marikaként)
  • Zenés TV Színház:
    • A vörös macska (Szinetár Miklós – 1970) (Takács Mariként)
    • Örökzöld fehérben feketében 2. (Szász Péter – 1974)
    • Angelica nővér ([Békés András – 1983)
    • Lót (Maár Gyula – 1985)
  • Hahó, Öcsi! (Palásthy György – 1971)
  • Disco-disco: ABBA-paródia – 1979 (Takács Mariként)[45]
  • Bécsi ezüst (tévéjáték) (Horváth Péter – 1991)
Ahol bemondó volt a szerepe vagy önmagát alakította filmen[szerkesztés]
  • Patyolat akció (Fejér Tamás – 1966)
  • Ezek a fiatalok (Banovich Tamás – 1967)
  • Gyula vitéz télen-nyáron (Bácskai Lauró István – 1970)
  • Hahó, Öcsi! (Palásthy György – 1971)
  • Zenés TV Színház:
    • Örökzöld fehérben feketében 2. – 1974
Hangjátékok[szerkesztés]

Ahol nincs feltüntetve a szakaszokban, ott Takács Máriaként szerepelt.

Ahol bemondónő volt a szerepe a hangjátékokban[szerkesztés]
  • Milan Uhde: Lót komédiája (r. Bozó László – 1965) (Takács Mariként) [46]
  • Örkény István: Kelj föl és járj! (r. Dobai Vilmos – 1977)
Ahol közreműködő volt a hangjátékokban[szerkesztés]
  • Az év egy napja: Art Buchwald írásaiból (r. Rácz György – 1965) [47]
  • Hegedüs Géza: Bizánc árnyékában (r. Török Tamás – 1967)[48]
  • Szülőfalunk, Pest...: vidám műsor (r. Rácz György – 1968)[49]
  • Rudi Strahl: Ádám és Éva ügyében: színmű (r. Avanesian Alex – 1984) (Takács Mariként)[50]
  • Szentmihályi Szabó Péter - Kaposy Miklós: A jövő század kabaréja: szatíra (r. Kerényi Imre – 1985) (A Magyar Rádió Karinthy Színpadának műsora) (Takács Marikaként)[51]
Takács Mária alakja az irodalomban és a művészetben[szerkesztés]
  • Örkény István Kelj föl és járj! vagy a személyiség válsága novellájában szerepelt, mint az Apró bűnök – kis bűnösök sorozathoz anyagot gyűjtő bemondónő. Ez a novella már az Egyperces novellák 1968-ban kiadott kötetének része volt, de már azt megelőzőleg az 1967-ben kiadott Nászutasok a légypapíron című kötetben is szerepelt. Örkény István Kazimir Károly Tóték című színdarab rendezése révén ismerte meg személyesen Takács Máriát.
  • Hegedős Piroska – aki eredetileg a Magyar Televíziónál volt képvágó – több kortársát, így Takács Máriát is megfestette. Ezeket a képeket 1976-ban ki is állították a festő dunavecsei festménykiállításán.[52]
  • Varga Sándor Márton Lájv című művében szerepel, mint bemondó a másvilágon.[53]
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
  • Szerelem csütörtök (film 1959; nava.hu betekintő)
  • Csak a tükör görbe? Televízióval kabaréepizód, Nemzeti Audiovizális Archívum - 1965.
  • Táncdalfesztivál 1967, Nemzeti Audiovizális Archívum
  • Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971–1973
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Malkovics Tibor: Sajtó- és médiatörténet, szöveggyűjtemény, főiskolai tankönyv Lipták Dorottya: Nyilvánosság-kommunikáció-társadalom (letölthető: .doc formátumban; 17-37. oldal) - „György Péter: Takács Marika” - 2003.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005
  • Múltidéző Vitrayval: Takács Marika, Tamási Eszter (portréműsor-epizód 2007; nava.hu betekintő)
  • „A Takács Marika, a mindenem” (összeállítás hozzá írt művekből) -Nemzeti Örökség Intézete Facebook-oldala. 2013. november 25.
  • Léner Péter: Pista bácsi, Tanár úr, Karcsi - Színházi arcképek: Egri István, Marton Endre, Kazimir Károly. Bp., Corvina Kiadó, 2015. – ISBN 9789631363012

Új Magyar Lexikon[szerkesztés]

Új Magyar Lexikon: egy Kádár-kori [54] lexikon Magyarországon, melyet kénytelenek voltak újnak nevezni, mivel a cél az volt, hogy a múltat végképp eltöröljék, ezért nem lehetett a neve Régi Magyar Lexikon. Nem beszélve a poénról, hogy majd 50 év múlva majd azt fogják mondogatni egymásnak az emberek, hogy

Van egy Új Magyar Lexikonom.
Tényleg?
Igen. 50 éve adták ki.

Igyekeztek olyan szócikkeket írni, melyekről úgy gondolták, hogy senkit sem fog fél évszázad múlva érdekelni (ezért nem mindegyik híres személyről készítettek szócikket, úgy gondolták, örülni fognak neki a kihagyottak, ha nem szerepelnek egy kommunista lexikonban), számításaikba azonban hiba csúszott, mivel tévedésből valóban lexikális adatok is bekerültek a lexikonba - keveredve a nem híres dolgokkal. A hibára a kötetek készítése közben ők is rájöttek, ezért a szócikkekbe idegen nyelvű kifejezéseket is becsúsztattak, hogy a szócikkek olvasásától elmenjen a kedve az olvasónak. Arra azonban nem számítottak, hogy vannak olyanok, akik kifejezetten örülnek, ha egy szócikk tele van idegen nyelvű kifejezésekkel (ha már egyszer a latint és ógörögöt holt nyelvnek nyilvánították, legalább a lexikonban hadd olvassak latin és ógörög kifejezéseket, akár magyarosítva is, gondolták ezek az olvasók).

Szócikkrészletek a lexikonból:

  • Lenin, Vlagyimir Iljics ; tkp. Uljanov (1870-1924) Marx és Engels mellett az emberiség legnagyobb szocialista gondolkodója, a marxizmus tanításainak továbbfejlesztője, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a világ legelső szocialista államának megalapítója, a nemzetközi munkásmozgalom lángeszű vezetője.
[...]
~ egész életét a munkásosztály és az egész dolgozó nép felszabadításának, a kapitalista önkényuralom és minden kizsákmányolás megszüntetésének szentelte. Megvédelmezte Marx és Engels[55] tanait a hamisításoktól és ferdítésektől. Leleplezte az oroszo.-i és nemzetközi opportunizmus "revizionista"[56] kísérleteit, s szembeszállt a marxizmust dogmaként alkalmazókkal. Nagyszerű[57] példát mutatott arra, hogyan kell tovább fejleszteni Marx tanait a változott történelmi viszonyok között. Tanítása - a leninizmus - a mai korszaknak, az imperializmus és a proletárforradalmak korszakának marxizmusa, amelyet követve a Földnek immár egymilliárdnyi lakosa szabadult meg a kapitalista elnyomástól és kizsákmányolástól[58], s lépett a szocializmushoz, a kommunizmushoz vezető útra.

Vázlat[szerkesztés]

Vázlat: A vázlatkészítés az írásos munka előkészítő szakasza, melynek során a szerző elkezdi egy egyre összefüggőbb/összetartozóbb produktum kialakítását. A vázlat - vagy más néven dokumentumtervezet - az a produktum, amelyet a vázlatkészítő az írás folyamatának kezdeti szakaszaiban hoz létre.

A tervezési szakaszban a szerző:

  • egyre összefüggőbb/összetartozóbb szöveget fejleszt ki/hoz létre;
  • elrendezi a gondolatokat;
  • megmagyarázza a felvetett példákat/ötleteket;
  • felfedi a változtatásokat;
  • felfedi a központi/fő érvet/pontot;
  • kidolgozza a legfontosabb ötleteket.

A The Elements of Style - amely az 1950-es években nyugaton[59] népszerû könyv volt - írói, William Strunk és E. B. White az elsõ tervezetet a végleges tervezet kevésbé szerkesztett változataként írták le. Könyvükben azt írták, hogy "a kompozíció/dolgozat/fogalmazás első alapelve előre megjósolni vagy meghatározni, hogy mi jöjjön egymás után és utána azt a formát folytatni."[60] Ez a forma a vázlat, amely végül kész munkává válik.

Peter Elbow a Teachers Without Writing című könyvében a vázlatkészítési szakasz nagyon eltérő képét mutatja a az írás folyamata során. Leírja álláspontját, hogy "az írás az annak végső útja, hogy végiggondoljon valamit, amit nem lehetett volna kigondolni." (Writing is a way to end up thinking something you couldn’t have started out thinking). Elbow szerint a legjobb módja annak, hogy ezt megvalósítsuk, olyan tervek sorozata, amelyek együttesen olyan súlypontot hoznak létre, amely a munka középpontjában áll. Ennek a folyamatnak holisztikus folyamatnak[61], nem pedig lineáris folyamatnak kell lennie. Elbownak ezen többszöri tervek koncepciója mögötti érvelése követi azt a gondolatot, hogy "ha ő megtanulja maximalizálni a saját elképzelései - vagy nézőpontjai - közötti interakciót, akkor olyan újakat hozhat létre, amelyek nem látszanak elérhetőnek neki." (angolból fordítva)[62]

Via Medica[szerkesztés]

Az angol wikipédián megvan a szócikke 2017 szeptemberétől, de 2017 októberében megkérdőjelezték a nevezetességét, mert túlságosan elsődleges forrásokra támaszkodik: Via Medica az angol wikipédián. A lengyel és más egyéb wikipédiákon még nem született meg a szócikke.

A szócikk magyarul: A Via Medica egy 1992-ben alapított orvosi és tudományos kiadó, amelynek Gdańskban van a székhelye. Szakkönyveket és akadémiai szakfolyóiratokat ad ki lengyel és angol nyelven, számos orvosi szakterületet fedve le ezáltal.[63][64][65]

Kiadott folyóiratai[66][67]:

  • Acta Angiologica
  • Advances in Respiratory Medicine
  • Anaesthesiology Intensive Therapy
  • Arterial Hypertension
  • Biuletyn Polskiego Towarzystwa Onkologicznego NOWOTWORY
  • Cardiology Journal (impakt faktor 2016: 1.256)
  • Chirurgia Polska (Polish Surgery)
  • Choroby Serca i Naczyń
  • Clinical Diabetology
  • Diabetologia Praktyczna
  • Disaster and Emergency Medicine Journal (DEMJ)
  • Endokrynologia Polska (impakt faktor 2016: 1.341)
  • Folia Cardiologica
  • Folia Histochemica et Cytobiologica (impakt faktor 2016: 1.389)
  • Folia Morphologica (impakt faktor 2016: 0.341)
  • Forum Dermatologicum
  • Forum Medycyny Rodzinnej
  • Forum Nefrologiczne
  • Forum Reumatologiczne
  • Forum Zaburzeń Metabolicznych
  • Gastroenterologia Kliniczna. Postępy i Standardy
  • Gazeta AMG
  • Ginekologia Polska (impakt faktor 2016: 0.576)
  • Ginekologia i Perinatologia Praktyczna
  • Hematologia
  • International Maritime Health
  • Journal of Transfusion Medicine
  • Kardiologia Inwazyjna
  • Kardiologia Polska (impakt faktor 2016: 1.341)
  • Medical Research Journal (korábban Folia Medica Copernicana volt a folyóirat címe)
  • Medycyna Paliatywna w Praktyce (Palliative Medicine in Practice)
  • Nadciśnienie Tętnicze w Praktyce
  • Nowotwory (Journal of Onology)
  • Nuclear Medicine Review - Central & Eastern Europe
  • Oncology in Clinical Practice (korábban Onkologia w Praktyce Klinicznej volt a folyóirat címe)
  • Ophthalmology Journal
  • Polski Przegląd Neurologiczny
  • Pomorski Magazyn Lekarski
  • Problemy Pielęgniarstwa
  • Psychiatria (Psychiatry)
  • Seksuologia Polska

Sötétben bujkáló jegyzetek[szerkesztés]

  1. Edwin Munsell Bliss: The encyclopedia of missions. 1891. 119. p.
  2. Specimen verses from versions in different languages and dialects: in which the Holy Scriptures have been printed and circulated by the American Bible Society and the British and Foreign Bible Society. American Bible Society. 1885. 46. p.
  3. Ezt kifejezetten ajánlatos összetéveszteni a lombokkal.
  4. Ha a Rejtő-könyvek tartalmát kivülről fújóknak ismerősen cseng ennek a városnak a neve, nem a véletlen műve: Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben. IV. rész. 9. mondat. illetve Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben. 27. rész. sokadik mondat.. Persze csak futó mondatokban. Egyébként Gödöllő testvérvárosa, de az angol wikipédiát olvasók számára ez titkos infó. A magyar wikit olvasók számára pedig az a titkos infó, hogy Bogor városát hollandul Buitenzorgnak nevezik.
  5. M. C. Ricklefs, ‎P. Voorhoeve, ‎Annabel Teh Gallop: Indonesian Manuscripts in Great Britain: A Catalogue of Manuscripts in Indonesian Languages in British Public Collections. 2014.
  6. Dula Bence – Mészáros Gabriella – Rohály Gábor: A borfogyasztás kultúrája.. Eger, 2012. 14. p.
  7. A nyugati kultúrákban rizsborként ismerik, de valójában nem bor.
  8. Most némelyek biztos azt hiszik, hogy ezek amolyan tudományos konferenciák lehettek, hiszen a szimpózium szűkebb körű tanácskozást jelent egy meghatározott témáról. De nem, mert ezek olyasféle lakomák voltak, ahol magas színvonalú beszélgetés folyt. Ja, hogy ez mégis ugyanaz, hiszen a tudományos konferenciák is szendvicsekkel, ropikkal, ásványvízzel, gyümölcslével egybekötött magas szintű beszélgetések?
  9. Héron Alexandriából származott - és minden út Alexandriába vezet, még az ezen sorok írása előtt írt törlendő szócikk egyik mondata is egy másik szerkesztőtől.
  10. Bár négy nevezetes személyt is Héronnak neveztek, két matematikust és két pátriárkát, a magyar wikipédiában az egyik matematikus szócikkében csak a másik matematikusra, a másik matematikus szócikkében csak az egyik matematikusra van utalás, mivel egyértelműsítő lapja nincs szegényeknek és a két pátriárkának az ég nem adott magyar nyelvű szócikkeket még a magyar wikipédiába.
  11. Ifj. Gazda István-_G. Szilágyi Imre: Egy fejezet az ókor technikájából: Ktészibiosz, Philón, Hérón. In. Technikatörténeti szemle. 1979. 11. sz. 185-188. p.
  12. Görögül phiale, görög átírásban φιάλη, ez egy alul széles áldozati ivóedény, csésze volt.
  13. A patera római változata hasonló a görög phiálehoz, de a phiálé inkább a görögökre (sőt egyértelműen a görög nyelvből lett átvéve a szó is), a patera - amely egy lapos, széles csésze, különösen áldozati csésze volt - inkább a rómaiakra volt jellemző, bár a magyar wikipédiában a patera címszó alatt ugyanannak tekintik. Még szerencse, hogy a német wikipédia a paterának és a phialenak is külön-külön szócikket szentelt. A patera viszont két fogantyúval rendelkezett és az apuliai kerámiák különleges formája volt, a phiale viszont fogantyú nélküli volt.
  14. Szűk nyakú áldozati korsó.
  15. Latin nyelvű átírásban spondē.
  16. Latin nyelvű átírásban loibē.
  17. Latin nyelvű átírásban choē.
  18. Latin nyelvű átírásban oinosponda, bár Soltész Ferenc 1857-es [https://books.google.hu/books?id=CbAWAAAAQAAJ&pg=PA518&dq=%22g%C3%B6r%C3%B6g%22+%22%CF%83%CF%80%CE%BF%CE%BD%CE%B4%CE%AE%22&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi2zPjvpdHZAhVHZlAKHR5eD0sQ6AEIJjAA#v=onepage&q=%20%CE%BB%CE%BF%CE%B9%CE%B2%CE%AE&f=false görög-magyar szótára] a λοιβή-t írta jó borral tett áldozatnak, igaz, az οινόσπονδα-t viszont nem ismerte.
  19. Latin nyelvű átírásban nēphalia.
  20. Ezt a Pallas nagy lexikona annak idején még úgy írta le, mint bor nélküli áldozatot, mely csak tejből, mézből, vérből és vizből állott, viszont Makkay János 2004-es Angol-magyar és magyar-angol régészeti kifejezések szótára vértelen ádozatként határozta meg ezt. Egyébként a nefália kifejezés igen régen ismert volt Magyarországon, Szenczi Molnár Albert 1621-ben kinyomtatott Lexicon Latino-Graeco-Hungaricum című kötetében már szerepelt nephália néven.
  21. Igen, Alessandriában. Csak nem az egyiptomi Alexandriában, hanem az itáliai Alessandriában.
  22. háromnál több részből álló (szétnyitható) táblakép.
  23. Jelenleg szétszórva van a világban ez a poliptichon.
  24. Magyarul ne érints engem. Ezt a feltámadt Jézus mondta Mária Magdolnának, mikor Jézus lábát akarta átkarolni.
  25. Ez a teaház Japán Kiotó prefektúrájában, Szakjo kerületén belül, Shimogamo területén található.
  26. A bemondókat, bemondónőket gyakran a mindennapokban is becéző formában hívták tévében, sajtóban és mindennapokban egyaránt (pl. Kudlik Juli, Tamási Eszti, Varga Jóska). Egyébként Takács Mária súlyemelőt is Takács Marikának nevezték némelykor az újságírók (Nemzeti Sport, Népszabadság, Népszava, Szabad Föld).
  27. Petőfi Irodalmi Múzeum: Takács Mária.
  28. Az biztos, hogy nem haláláig, hanem nyugdíjazásáig dolgozott ott, mert Bodnár Gyula "telenaplószerű" könyvének 1996-os feljegyzéseit taglaló fejezetében írta, hogy egy bulvárlapban azt olvasta, nyugdíjba küldték Takács Máriát: Szappanopera a medencében (88. p.) Az is biztos, hogy 1995 augusztusában - amikor megkapta a kiskeresztet -, a Népszabadságban, nem az MTV nyugdíjas főbemondójaként írtak róla, hanem a Magyar Televízió főbemondójaként: [1].
  29. Történelmünk. Fayamszki.hu
  30. Történelmünk - Melléklet. Fayamszky.hu
  31. Dunavölgyi Péter: A magyar televíziózás története I. (1957) - MTV 1957–1997 (hozzáférés: 2015. augusztus 4.)
  32. A magyar televíziózás történetéből IX. (1965). dunavolgyipeter.hu
  33. Bánki Iván: Az utolsó évtizedeim a boldogság évtizedei voltak. dunavolgyipeter.hu
  34. Petőfi Népe. 1972. júniusi-júliusi számok
  35. A magyar televíziózás története XXIII. (1979)]
  36. Miért lett Gálvölgyi János műsorvezető?. Parameter.sk. 2009. júl. 21.
  37. P. Szabó Dénes Térhatás most és régen (Molnár Miklós riport), a Filmvilág folyóiratának hivatalos blogja - 2012. július 16.
  38. Az MTI így adta ki a hírt: Takács Máriának, a Magyar Televízió főbemondójának magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként
  39. Akiknek méltatlanul leáldozott (Szabad Föld Online, 2012. február 15.)
  40. Dunavölgyi Péter: A magyar televíziózás története XVII. (1973) - MTV 1957–1997 (hozzáférés: 2015. augusztus 11.)
  41. Dunavölgyi Péter: A magyar televíziózás története XXII. (1978) - MTV 1957–1997 (hozzáférés: 2017. november 30.)
  42. Filmlista - Országos Széchényi Könyvtár
  43. Dokumentumfilm jegyzék (83. oldal). MOKÉP, 1962.
  44. Ebben a filmben Marika volt az általa játszott szereplő neve, de ő maga Maria Takacs néven szerepelt már 1967-ben is egy olasz könyvben és utána is, ha a film adatairól volt szó külföldön (pl. a British Film Catalogue 2. kötetében 2016-ban), mindig Maria Takacs néven említették: Bianco e nero
  45. ABBA-paródia betekintője. Nava.hu)
  46. Lót komédiája. radiojatek.elte.hu
  47. Az év egy napja. radiojatek.elte.hu
  48. Bizánc árnyékában. radiojatek.elte.hu
  49. Szülőfalunk, Pest.... radiojatek.elte.hu
  50. Ádám és Éva ügyében. radiojatek.elte.hu
  51. A jövő század kabaréja. radiojatek.elte.hu
  52. Magyarország, Dunavecse, TV Híradó a televíziós személyiségeket is bemutató dunavecsei festménykiállításon. Rádió és Televízió Újság. 1976
  53. Varga Sándor Márton: Lájv. Második évad. Lajv.hu
  54. erről X. évtized múlva majd kérdezgetik a fiatalok egy része, hogy ez most kór vagy kor?
  55. Mama! Ki az a Marx, Engels?
  56. Az -istaval végződő szavak voltak a konyhában fűszerként is használatos Erős Pista elődjei.
  57. Lásd: Micsoda nagyszerű dolog...
  58. ...és került csöbörből vödörbe
  59. A nyugat kifejezésnél jobbat is kitalálhatnék.
  60. The Elements of Style 5. évfordulós kiadás (2009). 15 p. ISBN 978-0-205-63264-0
  61. vagyis a dolgokat egészben szemlélőnek, vagy ahogy jó anyám mondaná, minden mindennel összefügg
  62. A vázlat szócikk tartalmával az a baj, hogy elolvasásától csak az lesz okosabb, aki amúgy is okos volt. Vagyis szegény neandervölgyi ősember ebből a szócikkből nem fogja megérteni, mi az, hogy vázlat és miért fontos vázlat készítése a szerkesztés folyamán. Hacsak...
  63. ABOUT US - Via Medica. Via Medica honlapja lengyelül
  64. Via Medica | Publons
  65. Bańkowska-Bober, Krystyna; Brodowska-Wasiak, Magdalena; Głogowska, Lilianna et al.: POLISH PUBLISHING IN FIGURES (PDF). Warszawa: Biblioteka Narodowa – Zakład Statystyki Wydawnictw, 2008. 64. p.
  66. Via Medica Journals (Via Medica folyóiratok)
  67. Central & Eastern European Academic Source Database Coverage List. Ebscohost.com