Szeged

Az Unciklopédiából
Szeged is pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre. Velencei életképük csak második lett a pécsiek terve mögött.[1]
Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Szeged témáról.

Szeged az egy város, melyet az ómagyar korban alapított Schnaidig Móricz kiskereskedő. A helyen eredetileg is várost akartak alapítani obiugor telepesek, de az volt a bökkenő, hogy nem tudtak egy jó nevet sem kitalálni. Az ősi rétóugor monda szerint Schnaidig jó érzékkel nyitott vaskiskereskedést a telepen, hiszen az építkezéshez szegre volt szükség. Amikor az építők már huszadszorra is nála vásárolták a szeget, már köszönés nélkül léptek, be, csak ennyit kérdezve: (Van) szeged? - Van hát -mondta erre mindig Móricz. Ezért lett a város neve Szeged, helyi nyelven Szöged.

Ami pedig a híres ö-zést illeti, hát az onnan ered, hogy az építők a foguk közt tartották a szegeket (szögeköt), miközben két kézzel kalapálták az aktuális szöget a fába. Aki próbált már szöggel a fogai közt beszélni, rájöhet, hogy ilyen módon csakis zárt e-zve lehet beszélni, hiszen aki nyílt e-t ejt, szükségszerűen szeget is ejt a szájából[2]. Schnaidig így nemcsak a szöghiányt oldotta meg, de két város elnevezési problémáját is, és ezért - mellesleg - ő lett az első hivatásos pr- és reklámszaktanácsadó, amiért még több pénzt zsebelt be, mint a szögekért. (Mellesleg, Vasad építői is Móriczhoz jártak szögért, de ők nem azt kérdezték, van szöged?, hanem hogy van vasad, ezért lett városuk neve Vasad, de ezt abban a cikkben regéljük majd el. Tokod alapítói tokot rendeltek, ez katonai vagy színházi látcsőtok lehetett valószínűleg. Sasad, Egyed, Öcsöd [3], Tengőd, Váncsod, Tiszavid, Dávod, Závod, Ugod, Cered, Boconád és Kisfalud város alapítói is mind nála vásároltak egyébként!!!).

Tulajdonképpen ami most van azon a helyen, az nem az igazi Szeged, mert azt elmosta egy árvíz 1879-ben[4] , de a lakók valamiért ellenezték, hogy az új város a Szeged 2.0 elnevezést kapja, biztos mert el akarták titkolni, hogy egy elpusztult város helyébe építkeznek, mert azt nem hagyták volna a régészek.

Szegedet iszonyú nagy puszta veszi körül, lásd még Debrecen, ami ugyanebben a helyzetben van. Szegednek a közepén is van bazi nagy templom, de legalább nem sárga. Előtte van a Dóm tér, ami a Monopoly magyar változatában beépíthető telekként szerepel, de fogalmam sincs, hová lehetne ott építkezni, nem maradna hely a szabadtéri játékoknak. A Monopolyban benne van az egri Almagyar utca is, de ott se nagyon lehet már építkezni, mert nincs hely. Miskolc bezzeg nincs benne a Monopolyban, mert gonosz miskolcgyűlölők állították össze, biztos NZs keze is benne van a dologban (azok után, amiket itt írt a Miskolc szócikkbe...) Persze a belvárosban nálunk se nagyon van beépíthető telek, mert mindenhová plázát húznak.

Na de eltértünk a témától, szóval Szeged. Arra több magyarázat is van, hogy kapta Szeged a nevét. Az egyik elmélet szerint amikor errefelé honfoglalt Árpád vezér, leesett a lováról (mert túl sok kumiszt ivott a reggelihez, ami nyereg alatt puhított húsból készült), és erre a mellette lovagló, kicsit pösze Tas vezér felkiáltott, hogy: Hát te asztán moszt jól a szeggedre esztél! Egy másik verzió szerint Szeged az nem más, mint degesz visszafelé, és ez valójában egy ősi figyelmeztetés, arra utal, hogy ha Szegeden jársz, ne edd degeszre magad, mert belefulladsz a Tiszába. Aztán az 1879-es árvíz megmutatta nekik, hogy anélkül is bele lehet fulladni, azóta ez az elmélet kb. annyira népszerű csak, mint Antifinnugoré. A harmadik elmélet szerint onnan kapta a nevét Szeged, hogy amikor Szent István kivégeztette Koppányt, Szeged városkapujára is ki akarta szögezni a felnégyelt test egy darabját (nem vall valami kifinomult esztétikai érzékre, de erről majd az ő szócikkében), és nem találta a szöget, amit magával hozott; kereste, a társai meg segítettek neki, mígnem Gizella királyné véletlenül beleült, eleresztett egy cifra bajor káromkodást, aztán odaszólt, hogy "Pista, itt a szeged!" Mert ő nem volt szegedi, és a szöget szegnek ejtette. A szegediek nem is értették, mert ők minden zárt e magánhangzó helyett ö-t mondanak, ezért is nem kedvelik őket a pécsiek.
Egy másik változat szerint Szëged (amit akkor még csak németesen Wängräbungolokößertlebcemenkerének hívtak, szögediesen Wängräbungolokößörtlöbcömönköre), nem volt ugyan szög, de vásárlás helyett inkább faékeket használtak (ld.: Luca széke). Ezért ha valaki beleszólt a mondanivalójukba, „közöd” helyett azt mondták: „Szöged?”. Ez valami olyasmit jelentett, hogy csak akkor szólhatsz bele, ha van szëged.


  1. Ezért most a pécsiek szívnak.
  2. Aki Á-t mond, mondjon B-t is elve alapján
  3. Ki ne emlékezne a híres öcsödi beszédre?
  4. Bezzeg Miskolcot már 1878-ban elmosta az árvíz. Le voltak ezek maradva már akkor is.