Szúnyog
Formáját tekintve egy nagyon előnytelen külsejű állatról van szó, a mely a vérszívók törzsébe, azon belül a vámpírok családjába tartozik. Ez a legcsirább vámpír, ami fellelhető a galaxisban. Nincsenek szuperképességei, viszonylag lassú. Nem tudom, hogy említettem-e már az előnytelen külsejét? – mert az van neki.
Alapjában véve egy ártalmatlan kis teremtmény lenne, ha táplálkozási szokásaihoz nem tartozna hozzá a vérszívás.
Íme egy sikeres módszer a szúnyog vs ember-küzdelem érdekében.
Én ezt a módszert a szénsavmódszerként ismertem meg – lényege az, hogy minél több sört kell magadba öntened, s akkor van esélyed a mocskos kis vérszívókkal szemben. Ők ugyanis nem szeretik, ha magas a véralkoholszinted.
Egy idő után tapasztalni fogod, hogy nem bántanak, nem szívják a véred, sőt a barátjukként tekintenek, s te sem haragszol rájuk. Nem csapod le őket, ha rád szállnak, hanem sztoikus mosollyal nézed végig, ahogy táplálkoznak. Mondom, a szénsavmódszer beválik.
Alapjában véve azonban kétféle szúnyog van:
a) kurva szúnyog
b) halott szúnyog
a) akkor használjuk a kurva szúnyog kifejezést, amikor a kártékonykodáson rajtakapott mocskos kis vámpírt egy határozott, ámde erőteljes mozdulattal megpróbáljuk a másvilágra juttatni (a legnagyobb fájdalmat okozván neki ezzel), s eközben valamely testrészünkkel leborítjuk a sörünket, mely az asztal alá gurul, és még a gyilkos hajlamú kis dög is megússza.
b) a halott szúnyog úgy keletkezik, hogy egy viszonylag öreg vagy egy végelgyengülésben szenvedő egyeddel van dolgunk, amely annyira lassú, hogy sikerül a fent említett mozdulatsor tökéletes végrehajtása.
Ha figyelmesen olvastál, akkor nyilván felmerül benned a kérdés, hogy a szénsavmódszer közben miért kell szúnyogokra vadászni? Azért, mert az elején, amíg a szervezet nem éri el az optimális szénsavszintet, nem alkalmazható sikerrel.
Repülés[szerkesztés]
Talán nem olyan különös, de a szúnyogok képesek repülni. Elvégre ha már szárnya van, hadd repüljön szegény.
Viszont érdekes tény, hogy szárnyai nagyon gyengék, így ha egy bizonyos magasság[1] fölé repül, a lecsökkent légnyomás miatt a szárnyaik kiszakadnak a helyükről, és a rovarok száraz fügeként peregnek vissza. A szúnyog ezután röpképtelenné válik, és elpusztul.
Minden évben egy alkalommal a szúnyogkirálynő tájékoztatást ad a veszélyes magasságról. Ezt ő maga ellenőrzi; felrepül a kockázatos levegőrétegekbe, majd mikor a "vákuum" leszakítja a szárnyát, visszaesik a bolyba. Ezután már minden szúnyog megismeri a veszélyes magasságot. A szárnyavesztett szúnyogkirálynő viszont tartósabb szívósabb, mint a többi, ezért ő ezt túléli. Ezután viszont kénytelen élete hátralévő részében mászni, és mivel vért szívni neki is kell, társul a tetvek, a poloskák és más vérszívó rovarok mellé.
- ↑ Ez általában pár méter, így ez a jelenség már a ház első emeletén érvénybe lép.