Szövegkritika
»A filológia célja mindenekelőtt, hogy megállapítsa, értelmezze, és kommentálja a szövegeket. Ez a helyes érdeklődési kör abba az irányba vezeti a filológiát, hogy főképp az irodalom történetével, szokásaival, intézményeivel foglalkozzon, de ezáltal elsiklik a szó egy nagyon fontos eleme, az elhangzó beszéd vizsgálata felett.«
- ~ ~ Ferdinande de Saussure
- Ez nem tartozik ide, de tökmindegy.
- ~ ~ Ferdinande de Saussure
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Amit a Wikipédiáról mindenképpen tudni kell
A Wikipédia egy többnyelvű – elvileg – normális emberek által szerkesztgetett-fejlesztgetett világweblexikon [1]
Gyakorlatilag a szerkesztők között néha elszabadul a pokol. A Wikipédia vitalapjai ilyenkor egy papíralapú lexikon megbuggyant szerkesztőségének félhomályba vesző folyosóira hasonlítanak, ahol magukból kivetkezett, rosszul fizetett, sokgyermekes tudományos kutatók ordítoznak egymással, olykor megütik, vagy/és leköpik egymást. Közben durván káromkodnak; trágár kifejezéseik közül a legocsmányabb a vandál, tehát ezt üvöltik a leggyakrabban.
Más esetben csak sértetten elmennek, mondván: hazamegyek, ami nem igaz, mert a kocsmába mennek.
Másnap pedig vérbenúszó, karikás szemekkel ugyanott folytatják, ahol előző nap abbahagyták.
Ne feledd, hogy a Wikipédiában minden csak előnézet, a munkád hiába van elmentve!
Tudósítónk alábbi riportsorozata nem a papíralapú, hanem a webalapú lexikon néhány fogalmát tisztázza számunkra.
[szerkesztés] Nemcikk
A nemcikk a Wikipédia valamely oldalán elhelyezett olyan betűsorozat, amely ugyan valamely létező nyelven íródott (nem úgy, mint pl. a dada-vers, mert ugye Hugo Ball célja éppen az volt, hogy ne egy létező, hanem egy polgárpukkasztó műnyelven írjon), miközben a mondanivaló más által való apercepcióját, érzékszerveink által való befogadását, majd agyunk szokásos értelmezési tevékenységét feleslegesen teszi próbára, hiszen csupán virtuális konstrukció, amelynek az önkifejezés határtalanul hedonista – az ego számára bizonyára kellemes feelinggel járó – korlátlan gyakorlása az értetlen külvilág érzéketlen szubjektumaiban nem kelti értelmezhető szöveg benyomását.
[szerkesztés] Mit tennék én, ha egyedül akarnék maradni egy közparkban
- Mit tennék én, ha egyedül akarnék maradni egy közparkban?
- Mindenkibe belekötnék, aki pihen, olvas, vagy játszik,
- Ha rámszólnának, nyeglén elküldeném őket melegebb éghajlatra
- Ha megfenyegetnének, hogy hívják a csőszt, akkor
- Órákig ecsetelném, hogy nekem a csősz egy senki
- Különben is szabad állampolgár vagyok, azt csinálok , amit akarok.
- Ha erre bármit szólnának, lehurrognám őket, hogy kettős mércét alkalmaznak, hiszen saját magukra, ugye, nem szólnának rá.
- Minél jobban bosszantantanám a többieket, annál jobban érezném magam.
- Ha egyesek erre otthagynák a közparkot, vidáman kiáltanám utánuk: menjetek, nincs itt rátok szükség.
- Ha egyesek mégis rendőrt hívnának, kiabálnék, hogy ez terror, rendőrállam, stb., stb.
- Végülis én nagyon jól mulatnék.
[szerkesztés] Ketten vagyunk
- Ketten vagyunk. Kezemben a lapát, lapátolok. Ő mellettem áll és néz. A munkavezetők távol. Megszólal: Kilátszik a derekad. Ühüm, morgok. Lapátolok tovább. Megint ő: Azt se tudom, ki vagy, megmondanád. Nem érdekes, mondom. Lapátolok tovább. Erre ő: Semmi értelme ezt kézzel csinálni, egy munkagép kéne, nem ez a robotolás. Felnézek, hová lapátoljam a homokot. Ő folytatja: ésszel kell ám dolgozni, nem így, vaktában. Ránézek, hagyd már abba, mondom, a fogam között. Ő nem áll le: nézd, milyen piszkos a körmöd és a nadrágodnak is annyi. Most már dühös vagyok: Hagyjál dolgozni – mondom, hangosabban. Nem munka az, amit csinálsz, mondja ő, rém nyugodt, láthatóan élvezi, hogy sikerült ezt a reakciót kiváltani belőlem. Húzzál el, ha nem dolgozol – ordítok rá.
- A munkavezetők felfigyelnek. Mi történik ott? Mi ez a kiabálás? – kérdik. Nem szólok. De ő, pihent erő, már mondja is: csak azt mondtam neki, hogy nem jutunk így semmire a munkával – de neki aztán hiába beszélek.
- Odajön az egyik munkavezető, lesújtóan végigmér: hát, tényleg nem tartotok sehol. És egy kis elismeréssel a hangjában, hozzá fordul: – Te legalább gondolkozol azon, hogyan lehet ezt a munkát hatékonyabban csinálni.
- Ő győzött.
- Hol hibáztam el?
[szerkesztés] Holdvölgy
- Irtam ez ciket, mer ovodas is itten votam. Jötek járörök sokan, beleiratak, penig cik enyém, öket nemérdekli.
- Irtam javaslatot kocsmafalra, ne legyenek járörök, inkáb legyen Holdvölgyem örök.
[szerkesztés] The Yellow Substub
(Átirat, eredeti: John Lennon: The Yellow Submarine)
- In the town where I was born
- Lived a man who sailed the Wiki
- And he told us 'bout his life
- In the land of SUBSTUBS...
[szerkesztés] Javaslat: álljanak a szócikkek 1-1 betűből
- Miután utálok írni és utálok olvasni, elgondolkodtam azon, hogyan lehetne a Wikipédiát korszerűsíteni, ésszerű korlátok közé szorítani.
- Rájöttem: minden ádáz, felesleges vita melegágya az, hogy szavakból, mondatokból és bekezdésekből építjük fel a szócikkeket. Ezen aztán az okostojások parttalanul vitatkoznak.
- Javaslatom egyszerű: Minden egyes szócikk csak egyetlen betűből álljon. (pl. "A").
- Ezáltal a cikkek kusza burjánzását meg lehetne előzni.
- Egyúttal eltűnnének a szerkesztők közötti műveltségi különbségek.
- Könnyű lenne a konszenzust létrehozni, hiszen ahhoz, hogy "A", tilos lenne bármit hozzátenni. Ha bárki azt írná: »nem A« – vandálnak minősülne, hiszen megszegné a szabályt: a szócikk szövege = 1 betű.
- Megszűnne a pontgyűjtés, a klikkesedés, az okostojás-brigád.
- És hamarosan készen állna a magyar Wikipédia, még 100 szócikket sem tartalmazna.
- Hajrá!
- Lásd még: Gondolatjel
[szerkesztés] Ej, ha én egy wikiblogger szócikke lennék
- Sohasem lennék megírva.
[szerkesztés] Gyűjtés
- Kik a wikipedia szerkesztoi es miert szabad az igazi nevuk hasznalata nelkul szerkeszteniuk? Miert kerulik ki a felelosseget, mert nem vallaljak arccal es nevvel az irasaikat? Kicsoda pl Hkoala pupika, datadestroyer nyenyec beoresz vagy karamela !? Miert jo , hogy arctalanul irhatnak felelossegeteljes dolgokrol? Hasonloan nevtelen felhaborodott olvaso
- ↑ Mások szerint webviláglexikon. Megint mások szerint világwebizé

