Statisztika

Az Unciklopédiából

A statisztika légbőlkapott adatok szakszerű, hajszálpontos összesítése.
A fejlett Nyugaton nagyon fejlett – de Magyarországon egy Keleti [1] vezette be.
Akié a statisztika, azé a hatalom. Ezt már néhány magyar KSH-elnök is megtanulhatta, aki valószínűleg nem tudta, hogy az ókori Rómában sem az augurok voltak a legnagyobb jósok, hanem maga a császár volt a legnagyobb ornitológus.

Statisztikai osztályozások[szerkesztés]

A statisztikai osztályozások lehetővé teszik, hogy három tojást összevessünk négy krumplival. Sokat lehet ezekből a dolgokból tanulni.

Egyéb[szerkesztés]

A statisztikai osztályozás mindig gondol arra, hogy a ma ismert fogalmi készletünk a jövőben bővülhet – csináljunk hát neki előre helyet. (Ez nem olyan, mint a családi kripta, ahol egyetlen halott van eltemetve, de a még élők neve és születési évszáma, biztos, ami biztos, meg aztán holnap biztos drágább lesz a sírkő, már rá van vésve.)

Vegyünk egy közérthető példát: ember
  1. férfi
  2. egyéb

Vagy egy másikat: jó

  1. rossz
  2. egyéb

Összefoglalva: míg a számítástechnika az igen – nem dichotómiáján alapul, itt legalább 3 eset van, az utolsó pedig tuti, hogy az „egyéb”.

In memoriam dr. K.S.H.[szerkesztés]

(A 2014-es szegénységi mutatók után magának a szegénységnek, mint vizsgált formulának eltörlési margójára)
Aquote2.png – Ismeri Keletit? – kérdezte K.S.H. dr.

– Kiről beszél? – kérdezte O.V.

– És hogy áll Nyitraival, Csahókkal? – érdeklődött K.S.H.

– Kik ezek? – kérdezte a hatalom.

– Statisztikusok – válaszolt a K.S.H. – Hanem a szegénységet?

– Ismerjük – válaszolt a hatalom és megszüntette a K.S.H.-t.[2]

Aquote1.png

  1. Keleti Károly
  2. Legalábbis szegénységmutató szinten. De amúgy is preferált a Köldöknézőpont Elintézett.