Sopron
Az Unciklopédiából
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Bevezető
Sopron majdnem a teljes fertő szélén álló város, valahol a Kisalföldön. Latin neve Scarbantia Iulia. Tudva, hogy a scar angolul sebhelyet jelent, kikövetkeztethetjük, hogy Sopron őslakói sebhelyesek voltak.[1] A kereskedők és utazók által ráragasztott gúnyneve Ellipticum volt, amit jellegzetes ellipszis alakú utcái után kapott.
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] Rómaiak
A rómaiak természetesen itt is felverték sátraikat, de nem érezhették magukat valami túl jól, mert csak csontok, fibulák, és kardok maradtak utánuk. Napjainkban is élő rómait például már egyet sem találunk a környéken. A lakosság összetételét tekintve megállapíthatjuk, hogy nem harcoló egységek, hanem kiszolgált veteránok telepedtek le a város területén.[2]
A korra jellemző építészeti megoldás az úgynevezett velencei stílusú épület volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kiválasztották a környék legmocsarasabb területét, aztán cölöpökre épült házakat húztak fel a kellős közepére, bevontattak pár gondolát a sárba, és várták az idegenforgalmat.
[szerkesztés] Barbárok
[szerkesztés] Honfoglalás
Sopron megyéjét Súroló vezér kapta meg. Ma már a feledés homálya fedi, hogy mivel haragította magára a vezéregyéniséget, amiért ezt a mocsaras területet kapta.
[szerkesztés] Törökök
[szerkesztés] A várfalak
Sopronban feltűnően sok kapu szakította meg a várfalat.( Halász-kapu, Kínai-kapu, Szélmalom-kapu, Lyukas-kapu. ) Legalábbis a történészek így gondolják. A valóság azonban az, hogy ezeken a helyeken egész egyszerűen fel sem építették a falat.
[szerkesztés] Soprongyok és soproniták
[szerkesztés] A leghűségesebb város
A város lakói egyszer kaptak lehetőséget népszavazásra, de elszúrták. Akkoriban viszont jó ötletnek tűnt, és a hazaiaktól megkapták a leghűségesebb város címet. Ma már tudjuk, hogy balekok voltak. Már rég a burgenlandi életszínvonalon élnének.
[szerkesztés] Tűztorony
A települések többségében a víz kevés, és ezért víztornyokat építettek. Sopron kilóg a sorból. Ebben a városban valaha a tűzből volt kevés, ezért a folyamatos tűzellátás érdekében építettek egy tűztornyot a tűz tárolására.
A tűztoronyban teljesítettek szolgálatot a fáklyaíjászok, vagy más néven a lámpagyújtogatók. A földi egység végezte a köztéri lámpaoszlopok éghető anyagokkal való ellátását, míg a toronyegység tagjai az est leszálltával kilőttek egy-egy lángoló nyilat valamennyi lámpaoszlopra. Ez a gyakorlat egy minimális emberveszteség[3] mellett egészen a gázlámpák korszakáig tartott. Néhány robbanás után a tűztorony állománya új feladatot kapott: a hagyományőrző lámpagyújtók által okozott tűzvészeket kellett kiszúrniuk a magasból.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Elkerülendő látnivalók (nemlátnivalók)
[szerkesztés] Storno-ház
Sopron az adóelkerülők Mekkája. A Storno-házban stornózott számlákat láthatunk a kora római kortól kezdve egészen a 2029-es évekig.[4]
[szerkesztés] A Fertő
|
|
- ↑ A városalapító pedig maga Sebhelyes Júlia.
- ↑ Ez részben magyarázatot ad a magas halandóságra.
- ↑ Pár rossz időben rossz helyen tartózkodó gyanútlan járókelő áldozatul esett ennek a technikának. Erre a bal szemükből kiálló füstölgő nyílvesszőkből következtettek a(z aznap este) szerencsésebb polgárok.
- ↑ Adócsalásnál már olyan mindegy az évszám...
| Ez a szócikk abban segít, hogy idegen helyen járva könnyebben eltévedj, a helyiek kiraboljanak, ellopják a kocsidat, megfőzzék és/vagy megerőszakolják a kutyádat, aztán pedig lelőjenek egy sikátorban. Mint egy kutyát. |


