Somogyország

Az Unciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Somogyország
Somogyország lobogója Somogyország címere
Mottó: A Dunántúl a mienk lesz.
Nemzeti Himnusz
Somoggyal van Istenünk!
Főváros Kaposvár
Államfőfő Szita Káposvár Károly
Kormányfő Lochar Gyula
Hivatalos nyelv ,magyar
Vallás római katolikus, evangélikus, református
Nemzeti valuta Forint, Fillér
Független 2008. október 23. és 2010 szeptember 25. közt
Gazdasága Mezőgazdaság, idegenforgalom
GDP per fő 42.640 EUR
Népesség 420.000 fő (2020)
Iskolázottság aránya 100%
Internet hozzáférés A háztartások 500%-ban van

Somogyország nemzetközileg minden ország által nem elismert független állam Közép-Európában.

A terület függetlenségét a Gyurcsány Ferenc vezette Magyarországtól 2008. október 23-án nem kiáltották ki. Somogyország függetlensége a "Mindenki csináljon egy nemzetállamot magának" nevű európai elv szerint ment végbe, amelynek keretében korábban már Viharsarok is kimondta a függetlenségét.

Néhány hónapon belül azonban szakadás állt be az országon belül, mert igen nagy a Fidesz támogatottsága Somogyban. A párt egy része az amúgy hivatalosan Somogyország-párti keresztény demokratákkal áll szövetségben Belső-Somogyban, ez pedig az ország széthullásával fenyeget. Az ország 2010. szeptember 25-től újra Magyarország része.

Története[szerkesztés]

Somogyország eredetileg Koppány vezér autonóm területe volt, ami a Balatontól délre terjedt ki. Legdélibb területe valahol Szlavóniában, a mostani Horvátországban lehetett. Somogyország függetlenségét Szent István fejedelem elismerte volna, ha Koppány ígéretének megfelelően nem a bizánci kereszténységet veszi fel és terjeszti szét a tartományban, de Koppány nagyobb ambíciókat dédelgetett.

Koppány a teljes magyar nép és nem kizárólag a somogyiak fejedelme akart lenni, éppen ezért sereget verbuvált magának és Somogyországból betört a Balaton északi felére, de mielőtt elérte volna Veszprémet a leánykérő seregével, Vicellin István patrónusa vereséget mért rá.

Somogyország a 16. században került az Oszmán Birodalom fennhatósága alá. A somogyiak felkelést is szerveztek, hátha sikerül önállósítani magukat a szultántól, de a török-tatár sereggel nem bírtak el. A török háborúk miatt az ország nagyon elnéptelenedett, ezért telepesekre volt szükség. A 18. században érkező németeket egész tömböt alkottak Somogyországban, de jöttek még horvátok, magyarok, szlovének és még szerbek is.

A rendszerváltás után Somogyban tönkrement a mezőgazdaság és szaporodott a bűnözés. A természeti értékeket, mint a Nagybereki-öblöt is külföldi turisták illetve cégek jelentősen károsították szemeteléseikkel. Az EU Magyarországra szállítani kívánt szemetet is itt akarták elhelyezni.

Független képviselőjelöltek és politikusok 2008. augusztus 20-án Siófokon népgyűlést tartottak. Serkentette őket Viharsarok példája, így felvették a kapcsolatokat Szántó Kovács Józseffel, aki értesítette Brüsszelt. Brüsszel támogatásáról biztosította a somogyiak vezérét Lonchar Gyulát, aki hosszas egyeztetés után az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján kikiáltotta a független Somogyországot a Kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyház előtt kikiáltotta a független Somogyországot, ami hivatalosan Somogyi Köztársaság nevet vette fel. Az új államot azonnal elismerte Viharsarok, az Európai Unió és az USA, a következő hónapokban pedig minden állam a világon.

A hír sokkolta Budapestet, ahol a kormánynak az újabb zavargások leverésével is törődni kellett. A helyzet annyira rosszul érintette az országot Viharsarok után, hogy a miniszterelnök 2009. március végén le is mondott.

A KDNP 2009. március 29-én bejegyeztette magát Somogyországban és két hónapon belül a Somogyi Keresztény Demokrata Néppárt már önállóan is működhet, de a párttagok már most szorosan együtt dolgoznak a függetlenekkel és készítik elő a helyhatósági választásokat áprilisra. Orbán Viktor a koalícióban levő párthoz hasonlóan szintén megpróbálja a Fideszt bevinni Somogyországba, de ettől Lonchar elzárkózik.

Somogyban viszont egészen erús a Fidesz-szimpátia, ami miatt 2008. karácsonyán zavargásokra került sor a városokban, falvakban és tanyákon. A zavargások több napig tartottak, mert a somogyországi vezetés új karhatalmi szervezetet kívánt felállítani a mostani rendőrség helyett, így feloszlatta a somogyi rendőrséget. Rendfenntartó erők hiányában a zavargások résztvevői napokig kezükben tartották a településeket és igen félő volt, hogy Somogyország. Lonchar szilveszterkor kiegyezett az elbocsátott rendőrökkel és velük kezdte meg a somogyi rendőrség újjászervezését, továbbá 10%-os béremelést eszközölt ki.

A Fidesz-szimpatizánsok nem értettek egyet Lonchar módszereivel, mivel Gyurcsány lemondása után Somogyország felvette a kapcsolatokat Magyarországgal a lehetséges egyesülésről. Emiatt Navracsics Tibor támogatásával Papp Mihály Kadarkúton kikiáltotta a Zselici Köztársaságot. Ezt az államot néhány ország elismeri, mert hivatkozik arra, hogy a gyurcsányista Magyarország ellen van, de egyrészt nem ért egyet Lonchar független politikájával és emiatt tiszta jobboldali politikát kíván folytatni. Lonchar nem tett lépéseket a függetlenség kikiáltásának megakadályozására, de nem szándékozik fegyveres erőket bevetni Zselic ellen.

Belső-Somogyban, Barcson Papp példájára megerősödött a Fidesz mozgolódás. A KDNP bejegyzése után a belső-somogyi keresztény demokraták tárgyalni kezdtek a fideszesek vezetőjével, Breznjak Ernővel, hogy Zselic révén kiáltsanak ki egy második köztársaságot Somogy területén. Tőlük azonban a Somogyországi Keresztény Demokraták elhatárolódnak.

Az április választások valószínűleg a függetlenek és a keresztény demokraták javára fognak eldőlni, akik koalíciós-kormányt állítanának fel Kaposváron. Zselic március 30-ával alakított ki fideszes kormányt Kadarkúton. Belső-Somogyban viszont nagyon nehéz a helyzet, mivel ott a fideszesek és keresztény demokraták esélyei 50-50%-ban oszlanak meg, de mivel az ottani KDNP támogatja a Fideszt, ezért bizonyos a megegyezés és ez Belső-Somogy kiválásához vezethet.

Az európai államok mérlegelik a helyzetet, egyelőre az összes elismeri Somogyországot független államnak, ezek közül többet Zselic önállóságát is elismerték, de a Zselic-pártiak között is egyesek elismernék Belső-Somogy függetlenségét, míg a másik oldalon is akadnak támogatói ennek a gondolatnak.

Viharsarok, amely jó eséllyel indul, hogy felvegyék az EU-ba csak a Lonchar vezette Somogyországot ismeri el a Zselici Köztársaságot, viszont nem és Belső-Somogy kiválását is ellenzi. Legfrissebb hírek!
2010. szeptember 25-én Somogyország csődöt jelentett. Újra Magyarország része.
2018-ban újra kikiáltotta függetlenségét, de a Magyar Honvédség gyorsan leverte a szabadságharcosokat.