Somogyország
| |||
Mottó: A Dunántúl a mienk lesz. | |||
Nemzeti Himnusz Somoggyal van Istenünk! | |||
Főváros | Kaposvár | ||
Államfőfő | Szita Káposvár Károly | ||
Kormányfő | Lochar Gyula | ||
Hivatalos nyelv | ,magyar | ||
Vallás | római katolikus, evangélikus, református | ||
Nemzeti valuta | Forint, Fillér | ||
Független | 2008. október 23. és 2010 szeptember 25. közt | ||
Gazdasága | Mezőgazdaság, idegenforgalom | ||
GDP per fő | 42.640 EUR | ||
Népesség | 420.000 fő (2020) | ||
Iskolázottság aránya | 100% | ||
Internet hozzáférés | A háztartások 500%-ban van |
Somogyország nemzetközileg minden ország által nem elismert független állam Közép-Európában.
A terület függetlenségét a Gyurcsány Ferenc vezette Magyarországtól 2008. október 23-án nem kiáltották ki. Somogyország függetlensége a "Mindenki csináljon egy nemzetállamot magának" nevű európai elv szerint ment végbe, amelynek keretében korábban már Viharsarok is kimondta a függetlenségét.
Néhány hónapon belül azonban szakadás állt be az országon belül, mert igen nagy a Fidesz támogatottsága Somogyban. A párt egy része az amúgy hivatalosan Somogyország-párti keresztény demokratákkal áll szövetségben Belső-Somogyban, ez pedig az ország széthullásával fenyeget. Az ország 2010. szeptember 25-től újra Magyarország része.
Története[szerkesztés]
Somogyország eredetileg Koppány vezér autonóm területe volt, ami a Balatontól délre terjedt ki. Legdélibb területe valahol Szlavóniában, a mostani Horvátországban lehetett. Somogyország függetlenségét Szent István fejedelem elismerte volna, ha Koppány ígéretének megfelelően nem a bizánci kereszténységet veszi fel és terjeszti szét a tartományban, de Koppány nagyobb ambíciókat dédelgetett.
Koppány a teljes magyar nép és nem kizárólag a somogyiak fejedelme akart lenni, éppen ezért sereget verbuvált magának és Somogyországból betört a Balaton északi felére, de mielőtt elérte volna Veszprémet a leánykérő seregével, Vicellin István patrónusa vereséget mért rá.
Somogyország a 16. században került az Oszmán Birodalom fennhatósága alá. A somogyiak felkelést is szerveztek, hátha sikerül önállósítani magukat a szultántól, de a török-tatár sereggel nem bírtak el. A török háborúk miatt az ország nagyon elnéptelenedett, ezért telepesekre volt szükség. A 18. században érkező németeket egész tömböt alkottak Somogyországban, de jöttek még horvátok, magyarok, szlovének és még szerbek is.
A rendszerváltás után Somogyban tönkrement a mezőgazdaság és szaporodott a bűnözés. A természeti értékeket, mint a Nagybereki-öblöt is külföldi turisták illetve cégek jelentősen károsították szemeteléseikkel. Az EU Magyarországra szállítani kívánt szemetet is itt akarták elhelyezni.
Független képviselőjelöltek és politikusok 2008. augusztus 20-án Siófokon népgyűlést tartottak. Serkentette őket Viharsarok példája, így felvették a kapcsolatokat Szántó Kovács Józseffel, aki értesítette Brüsszelt. Brüsszel támogatásáról biztosította a somogyiak vezérét Lonchar Gyulát, aki hosszas egyeztetés után az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján kikiáltotta a független Somogyországot a Kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyház előtt kikiáltotta a független Somogyországot, ami hivatalosan Somogyi Köztársaság nevet vette fel. Az új államot azonnal elismerte Viharsarok, az Európai Unió és az USA, a következő hónapokban pedig minden állam a világon.
A hír sokkolta Budapestet, ahol a kormánynak az újabb zavargások leverésével is törődni kellett. A helyzet annyira rosszul érintette az országot Viharsarok után, hogy a miniszterelnök 2009. március végén le is mondott.
A KDNP 2009. március 29-én bejegyeztette magát Somogyországban és két hónapon belül a Somogyi Keresztény Demokrata Néppárt már önállóan is működhet, de a párttagok már most szorosan együtt dolgoznak a függetlenekkel és készítik elő a helyhatósági választásokat áprilisra. Orbán Viktor a koalícióban levő párthoz hasonlóan szintén megpróbálja a Fideszt bevinni Somogyországba, de ettől Lonchar elzárkózik.
Somogyban viszont egészen erús a Fidesz-szimpátia, ami miatt 2008. karácsonyán zavargásokra került sor a városokban, falvakban és tanyákon. A zavargások több napig tartottak, mert a somogyországi vezetés új karhatalmi szervezetet kívánt felállítani a mostani rendőrség helyett, így feloszlatta a somogyi rendőrséget. Rendfenntartó erők hiányában a zavargások résztvevői napokig kezükben tartották a településeket és igen félő volt, hogy Somogyország. Lonchar szilveszterkor kiegyezett az elbocsátott rendőrökkel és velük kezdte meg a somogyi rendőrség újjászervezését, továbbá 10%-os béremelést eszközölt ki.
A Fidesz-szimpatizánsok nem értettek egyet Lonchar módszereivel, mivel Gyurcsány lemondása után Somogyország felvette a kapcsolatokat Magyarországgal a lehetséges egyesülésről. Emiatt Navracsics Tibor támogatásával Papp Mihály Kadarkúton kikiáltotta a Zselici Köztársaságot. Ezt az államot néhány ország elismeri, mert hivatkozik arra, hogy a gyurcsányista Magyarország ellen van, de egyrészt nem ért egyet Lonchar független politikájával és emiatt tiszta jobboldali politikát kíván folytatni. Lonchar nem tett lépéseket a függetlenség kikiáltásának megakadályozására, de nem szándékozik fegyveres erőket bevetni Zselic ellen.
Belső-Somogyban, Barcson Papp példájára megerősödött a Fidesz mozgolódás. A KDNP bejegyzése után a belső-somogyi keresztény demokraták tárgyalni kezdtek a fideszesek vezetőjével, Breznjak Ernővel, hogy Zselic révén kiáltsanak ki egy második köztársaságot Somogy területén. Tőlük azonban a Somogyországi Keresztény Demokraták elhatárolódnak.
Az április választások valószínűleg a függetlenek és a keresztény demokraták javára fognak eldőlni, akik koalíciós-kormányt állítanának fel Kaposváron. Zselic március 30-ával alakított ki fideszes kormányt Kadarkúton. Belső-Somogyban viszont nagyon nehéz a helyzet, mivel ott a fideszesek és keresztény demokraták esélyei 50-50%-ban oszlanak meg, de mivel az ottani KDNP támogatja a Fideszt, ezért bizonyos a megegyezés és ez Belső-Somogy kiválásához vezethet.
Az európai államok mérlegelik a helyzetet, egyelőre az összes elismeri Somogyországot független államnak, ezek közül többet Zselic önállóságát is elismerték, de a Zselic-pártiak között is egyesek elismernék Belső-Somogy függetlenségét, míg a másik oldalon is akadnak támogatói ennek a gondolatnak.
Viharsarok, amely jó eséllyel indul, hogy felvegyék az EU-ba csak a Lonchar vezette Somogyországot ismeri el a Zselici Köztársaságot, viszont nem és Belső-Somogy kiválását is ellenzi.
Legfrissebb hírek!
2010. szeptember 25-én Somogyország csődöt jelentett. Újra Magyarország része.
2018-ban újra kikiáltotta függetlenségét, de a Magyar Honvédség gyorsan leverte a szabadságharcosokat.