Sejt

Az Unciklopédiából
Általában így vagy máshogy néz ki.

Mit tehet a sejt, aki mit se sejt?
  Írta: Geszti Péter
  Előadta: Geszti Péter
  Kellékes: Geszti Péter
  Szkript: Geszti Péter
  Berendező: Geszti Péter
  Executive producer: Geszti Péter
  Rendezte: Geszti Péter
  Meg ez.
  Meg az.

A sejtről, mint olyanról, nincs pontos definíciónk, ezért ennek a meghatározásától el kell tekintünk. De, hogy mégis legyen fogalmunk arról, hogy mi ez az egész, megpróbáltunk valami szemmel foghatót adni olvasóinknak: a sejt az élőnek olyan, mint a morféma a nyelvi jelnek[1].

A citológia története[szerkesztés]

A sejttannal először Pete Sejt (ang. ejtsd petesejt), ír író kezdett foglalkozni i. sz. 2011-ben, mielőtt a sokkal szakavatottabb Unciklopédia vette gondjaiba az ügyet. Pete Sejt, mint ismert vexillológus, felismerte, hogy az élőlények betegségek után gyakran felépülnek. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az élőlények csakis valamiből épülhetnek fel, persze ez akkor még csak sejtés[2] volt. Ezeket az alapelemeket, avagy legkisebb élő egységeket sejteknek nevezte el. Majd miután ezzel megvolt, hagyta az egészet a fenébe, és visszament abba a gyárba, ahol ügyvédként dolgozott.

Szubcelluláris organellumok[szerkesztés]

Szubcelluláris organellumok alatt a sejtelmeket[3], azaz a sejt részeit értjük. Mivel a sejt nagyon kicsi, ezért csak sejtések alapján tudjuk leírni, hogy mik a részei. Először is van egy szűzhártyája sejthártyája, aminek feladata, hogy ne folyjon szét mindenfelé a sejt. Továbbá van benne egy cito-plazmatévé, amitől lakájossá válik az egész, és, a linuxhoz hasonlóan, ennek is van magja, ami a sejtet irányítja. A sejtmag tárolja az örökítő anyagot, programozók tudják, hogy ehhez nem szabad hozzányúlni, mert beláthatatlan mutációt képes létrehozni, amit nem lehet visszacsinálni[4]. Ezeken felül, rendelkezhet ostorral, vagy csillóval[5].

Szaporodás[szerkesztés]

Mitózissal, azaz mondok egyet, kettő lesz belőle.

Egysejtűek és többsejtetűek[szerkesztés]

Sejtek között is van különbség az inteligencia tekintetében. Minél több sejtése van egy sejtnek, annál intelligensebb. Így oszlik két nagy csoportra: egysejtűekre és többsejtűekre, ahol a többsejtűek az okosok. A többsejtvek[6] szeretik, vagy legalábbis elviselik egymás társaságát, és nem magányosan járják a világot, mint a buta sejtek.

Híres sejtek[szerkesztés]

  • Emmentáli
  • komám, a Bertalan
  • Abdul, az olajsejt
  • Malacperselyt
  • Illegális pártsejtek (al-Káida (arabul: القاعدة), MSzP, meg ilyenek)
  • Attila, a hun istenesostoros

Sokat sejtető közmondások[szerkesztés]

  • Ha egy sejt szemtelen, az bizonyára nem szemesostoros.
  • Kevés, mint mackósejtben a brummogás.
  • Két sejt közül az egyik mindig sejt.
  • Egy sejt nem sejt. Két sejt egyet sejt.
Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Sejt témáról.
Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. mivel mindenki nagy ásítattal áhitattal figyelt a nyelvtan órákon, most már teljesen világos a sejt fogalma
  2. Poén! Figyeltek???
  3. Ja, bocsánat sejtelemeket.
  4. ha mégis bele akarunk piszkálni, előtte készítsünk backupot.
  5. lásd: szexuális fetisizmus
  6. ha tetű–tetvek, akkor sejtű–sejtvek, logikus