Ropogós

Az Unciklopédiából

Ropogós egy aprócska falu. Körülbelül ennyit is érdemes róla tudni.

Fekvése[szerkesztés]

Hiába, nem ismerik a lazsálást[1]

A település a Szamos nyugati ágánál, félúton helyezkedik el a Nyers és Szenes községek között.

Lakói[szerkesztés]

Lakói rendkívül kérges lelkűek. Szorgalmas munkával keresik meg mindennapi kenyerüket, számukra a tétlenség ismeretlen dolog. Mindig pattognak valamin, s csak úgy dagasztják maguknak a tennivalók listáját. Ropogós lakói a nyári kánikulában a legaktívabbak, ugyanis szerintük jót tesz az immunrendszernek a forróság. És ráadásul az áldott napon jó barnára is sülhetnek, így még véletlenül sem kell elmenniük vakációra.
Ropogós polgármestere Kemencés Imre, aki szeretettel gondozza, és ápolja a kis falucska sorsát.
A falu legöregebb lakója Cipóné Teréz[2], aki a fiatalabb generációkat oktatja a dagasztás és a sütés mesterségére.

Hírek Ropogósból[szerkesztés]

Az aktuális hírekkel jelenleg nem szolgálhatunk, de itt van egy régebbi cikk a helyi újságból:

Kemencés Imre elárulta, a falu nevében kérni fogja az UNESCO-t, hogy az a világörökség részévé nyilvánítsa a térséget.
"Nézzen körül! Soha sehol sem láthat ehhez hasonló panorámát." - mondta lelkesen a Blokk c. lapnak, ám mikor a riporter megjegyezte, hogy a falu egy mélyedésben van, Imre csak legyintett:
"Nem ez a lényeg..." - válaszolta, és alighanem igaza volt.

Néhányan azonban ellenérzésüknek adtak hangot s szinte mindent elkövetnek, hogy ne sikerüljön a polgármester terve. Szerintük ha az UNESCO teljesítené a polgármester kérését, akkor elözönlenék a turisták a területet s a meghitt, nyugodt falusi élet odaveszne.[3]

Jellegzetességei[szerkesztés]

Ropogós híres kiváló minőségű termékeiről

Ropogós egy nagyon kis falu mindössze: két utcája és két tere van. Az Égő Tűz Tere (1996) a település központja, amellyel Ropogós faluvá válásának 473. évét ünnepelték.
Bár kevesen tudják, de iparilag fejlett térségről van szó, hiszen itt helyezkedik el az ország egyetlen Ropi gyára s a termék amelyet előállítanak a falu becenevét viseli. Ám a faluban nemcsak ez a gyár található, Magyarországon itt található meg a legtöbb házipékség is egy faluban. A pékségekben minden lehet kapni, amit csak kíván az ember, hamuban sült pogácsát, zsenge zsemlét, mai kiflit, és még sok más mindent.

A falu lakói kitartóan próbálkoznak a szőlőtermesztéssel, mert ugye a kenyérhez a bor passzol, de sajnos a harc kilátástalan a környéken egyre jobban terjedő lisztharmattal.

A falu rendkívül híres 120 kötetes könyvtáráról, amelyben a világon egyedülálló módon az összes sütéssel kapcsolatos gasztronómiai kifejezést tartalmazó 119 kötetsorozat egyetlen kollekciója megtalálható. Illetve az utolsó kötetben kenyeres közmondások és bölcsességekre akadhat a kíváncsiskodó, nem csoda, hogy Ropogós apraja-nagyja ide jár bölcselkedni, ha szabadidejük támad.

Továbbá ebben a faluban látta meg a napvilágot a térség büszkesége Kenyeres Stefánia[4] énekesnő. Rendkívül sokrétű előadónőról van szó. Alkotott már maradandót szinte az összes műfajban, szólóban s bandában egyaránt. Dalaiban a tésztafélék lelki gondjairól és pszihikai megterheléséről énekel szívfakasztó dalokat. Dalai nagyon elvontak és mély filozófiai tartalommal bírnak, így csak a rá alkalmasak képesek értékelni páratlan műveit.

Történelme[szerkesztés]

A kép egy korabeli boszorkányt ábrázol[5]

Lakói között régebben igen nagy számban fordultak elő boszorkányok, de lélekszámuk megcsappant, mióta a vallási ökumenizmus jegyében máglyarakásra invitálták őket.

A török időkben az ökomenizmus hívei elhagyták a falut, és a törökök csakúgy leégették Ropogós házait, mint a szomszéd Szenes községét. Sokáig ez volt ezután a törökök egyik előretolt állomása, ahol gasztronómiai központot is létesítettek, ugyanis a forrásokból kiderült, hogy napi rendszerességgel érkezett liszt a faluba.

Később itt telepedett le a nagyvilág elvárásai elől Liszt Ferenc is, aki új ízeket hozott a faluba, többek között a bécsi kockát, az osztrák zsemlegombócot, és a császármorzsát.

Ezután a történelem viharai kisebb-nagyobb tűzvészekkel söpörtek át a mind kisebbé váló falvacskán, amit a babonásabbak a boszorkányok átkának tudtak be - de rájuk nem kell hallgatni.[6]

Manapság az uralkodó vallás az Eredet Könyvén alapul, miután az Ori több alkalommal is kihelyezett ülést tartott a főtéren.[7]



Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Amint látjuk, még az idősebbek is dolgoznak!
  2. özvegy
  3. (forrás: Ropogtató, 2010 XIX. évfolyam 45. szám).
  4. Született Kenyeres Skolasztika néven, de a bevándorláskor megváltoztatta
  5. Hisz tudjuk jól, mennyire szeretik egyesek a rokkákat...
  6. Pláne, hogy mindegyikükkel valami rejtélyes oknál fogva, öngyulladás végzett.
  7. Néhány házat azért mindig sikerült újjáépíteni. Nem véletlen, hogy a másik, még meg nem említett tér a Főnix nevet viseli...