Rákosborzasztó

Az Unciklopédiából

Az alábbi szöveget csak erős rekeszizmúaknak ajánljuk, azoknak, akik vallják: a Wikipédia csak az Unciklopédia röhejes paródiája - azért röhejes, mert közben komolyabbnak képzeli magát. (Mivel megjegyzéseinknek se szeri, se száma, a Wikipédia-idézet után közvetlenül közöljük ezeket, zárójelben.)

Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Rákosborzasztó témáról.

Rákosborzasztó, avagy Rákosrettenet Budapest egy kitalált településrésze (=tehát nem létező "településrész"), amely a taxis szlengben (=máshol nem?) a belvároshoz viszonyítva borzasztó messze lévő peremkerületi helyet jelent. Ha egy ilyen városrészbe kellett utast szállítania egy budapesti taxinak, akkor az biztos bevételcsökkenést jelentett számukra. (=Ezek szerint: Minél nagyobb távolságra szállít a személyszállító kisiparos, annál rosszabbul jár. Láttunk már taxamétert, működés közben? A megtett távolság és a fuvardíj valójában egyenes arányban van. Persze, ha fix összegben állapodik meg a taxis az utassal, akkor annál rosszabb a taxisnak, minél messzebb van R.b. Csakhogy a fix összegre általában a taxis tesz ajánlatot, nem az utas mondja, hogy "3 kiláért vigyél minél messzebb.)

Kialakulásának okai[szerkesztés]

Mennyi Rákos! Borzasztó!

Budapest XIV., XV., XVI. és XVII. kerületében – a Rákos-patak közelsége miatt – számos Rákos- előtagú nevet viselő városrész található: Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákosfalva, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Rákospalota valamint Rákosszentmihály. (=Van még Rákosfalva is, cumbájspíl. Ezek szerint hiába rákos, "Rákosközelnek" számít?) Ezen városrészek mind a városközponttól távoli peremkerületek részei, valamint egyesek – például Rákoscsaba – bár közigazgatásilag Budapest részei (=alig 69 éve, csak azt nem szeertjük, mert Rákosiék csinálták) a fővárossal nem teljesen épültek össze (=Ha az számítana, hogy fizikailag összeépült legyen a terület a belső részekkel, akkor Kőbánya-Kertváros, Pesthidegkút, Csepel stb. is borzasztó lenne, ilyen alapon). Ilyen körülmények között megérthető, hogy a pestiek (=aki Rákosborzasztón lakik, az nem pesti) földrajzi tájékozottsága nem terjed ki minden egyes – akár eldugott – Rákos… helyének pontos ismeretére, (=mert a Budapest-térkép drága, otthon is csak külföldieknek kiadott Budapest City Center térképünk van; a gyerekek is a Chain Bridge-ből tanulták meg a Lánchidat és a Royal Castle-ból a Várat.) emiatt alakult ki a Rákosborzasztó, mint gúnynév használata azok körében, akik a Nagykörúton belülről nem szoktak kimozdulni. (=aki kalandos útra vállalkozik Nagykörúton kívülre, akár mellőzheti is a Rákosborzasztó gúnynév használatát, hiszen ezek szerint nem csupán borzasztó messze van, de borzasztó lényegtelen is, hogy melyik Rákos- melyik. Ezzel a szemlélettel egy péceli vagy maglódi akár egy tirpák.)

Egy másik elmélet (=mégis más valamit elméletnek nevezni, mintha szimplán marhaságnak mondjuk) arra alapoz, hogy a Rákos-patak régióján (= ezek szerint ez egy régió; hát ezért nem adjuk a régi jó megyerendszert) a MÁV számos (=2, csak minek utánanézni) vasúti fővonala is áthalad, és ezek állomás- illetve megállóhelyneveiben is szerepel a Rákos szó. Így a Budapest–Vác–Szob-vasútvonalon Rákosrendező, illetve Rákospalota-Újpest állomások; a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalon Rákos állomás, illetve Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep megállóhelyek; valamint a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon Rákos és Rákoshegy állomás, valamint Rákoskert megállóhely található meg. Mivel egyes – sokszor igen távolról érkező – személyvonatok az elővárosi közlekedésben is részt vesznek (=VEKE nagyon örülne, ha így lenne, a rákosborzasztóiak dettó. Hol olvastátok, hogy ez így van?) ezeken a helyeken is megállnak. A távolról érkező utasok számára – már több óra egy helyben ülést követően – kínzóan üdítő (=Rimbaud vagy Ady sem alkothatott volna látszólag disszonánsabb, képtelenebb szópárt) az utazás utolsó perceit minden második saroknál megállva tölteni (=először az a kínzó, hogy itt minden borzasztó; most azt olvassuk, hogy borzasztó gyakran megáll a vonat az amúgy is távolról érkező utasokkal. Hiába, ahogy a sas nem fogdos legyeket, a főpályaudvart járt utasokat sem elégíti ki a rákosizéken való, néha akár 3 perces vesztegelés.) Így alakult ki a „…már Rákosborzasztón vagyunk, pár perc múlva a Keletibe / Nyugatiba érkezünk!” mondás, valamint maga a Rákosborzasztó kifejezés is. (=Ezek után másként nem is lehetett, és akkor még szépen szóltunk.)

Példák használatára[szerkesztés]

  • "Ó, az kinn van valahol Rákosborzasztón!" (=Nagykörúton belül élő lakos fohásza)
  • "Már Rákosborzasztón vagyunk, pár perc múlva a Keletibe érkezünk!" (=direkt ezért alkalmaznak ezeken a vonatokon minden szerelvényben külön- külön kalauzt, hogy azt a távoli reményt, miszerint bár Borzasztón vagyunk, már csak néhány perc, nem pedig néhány óra a szabadulás, tehát, hogy ezt közölhessék?)

Eddig az idézet.
A szócikk, persze, csonk, ahogy a mi életünk mindeddig eltelt része is.
Hiányzik pl.
  • Rossz hírünk van - így az orvos-, az Ön férje kemoterápiára szorul. - Rákos? Borzasztó!"
  • R. Ákos és a Borz (vagy valami hasonló; sajnos romlik a memóriám.)
  • Rákosborzasz-tó (a Rákosborzasz-patak táplálja). "Kék tó, borzasztó, melyből az élet vize árad." (A János Vitéz savanyúvíz reklámjából)
  • Rákosborzasztó az, amit polgármestere őriz. Ö Riz (Levente).