Parizer
Az Unciklopédiából
A parizer az absnicliből készített felvágott [1] hagyományos neve.
A szocializmus idején [2] kötelező volt párizsinak nevezni. Aki ezt megszegte (hentes, vagy/és vásárló), pártfegyelmit kapott. Ha nem volt párttag – be kellett lépnie. Ezután pártfegyelmit kapott.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Feltalálása
A parizert egy francia pilóta találta fel, aki sertéseket szállított, és gépével lezuhant. Ami a sertésekből maradt, a helyszínelők zacskókba helyezték, hogy megvizsgálják. Egy kezdő laborasszisztens azonban tévedésből uzsonnának nézte, kicsomagolta, és elfogyasztotta a bizonyítékot. A pilóta teste a mai napig nem került elő...
[szerkesztés] Szófejtés
Etimológiai kutatások szerint a parizer szó Párizs városának nevéből eredeztethető német szó. A "Kuruc hentes" nevű szaklap szerint a "parizer" az évszázadokon át tartó gyümölcsöző osztrák-magyar kapcsolatok egyik beteges kinövése, ezért parizer helyett következetesen a párizsi szót használják.
Egyes magyar kutatók, akik amúgyis hajlamosak a világ minden jelensége magyar eredetének kimutására, úgy vélik, hogy a termék nevét egy Pécsett élt bunyevác hentes találta ki (neve ismeretlen) 1897-ben annak érdekében, hogy valamilyen formában el tudja adni az absniclit is. A "Párizs" szóra azért esett a választása, mert a "pécsi szelet" név összetévesztető lett volna a bécsi szelettel. A terméket angolul egyszerűen bolognának nevezik, ami inkább arra utal, hogy a "Kuruc hentes" tán nem nézett utána a dolognak eléggé, vagy egyoldalúan látja, mint egykor Vak Bottyán.
Mai politológusok szerint ez a globalizációs jelenség egyik korai, ha nem legelső jele volt a korabeli Európában. Mások szerint ez hülyeség. Annyi azonban bizonyos, hogy a parizer minősége azóta folyamatosan romlott.
[szerkesztés] Felvágás
- A magyar nevén párizsi eredendően sertéshúsból készül. A jelen idejű igeragozás esetünkben eufemizmus; belátható, hogy már rég nem tudható, miből készül a parizer. De veszik, mint az absniclit.
Ma már minden hiperszupermarketben kapható marha-, csirke-, pulykapárizsi is. Ezek ugyanabból készülnek, mint a hagyományos, csak nem 97, hanem 99% a víztartalmuk. Politológusok szerint ez az 1-3 százaléknyi szárazanyag nem állati, hanem növényi eredetű, konkrétan vagy szója, vagy cirok. Nem tudni, mert a piacvezető kínai gyártók a technológiát féltve és sikeresen őrzik.
Mindenesetre vegetáriánusoknak is melegen ajánlott.
[szerkesztés] A valódi összetétel
- Marhahús/sertéshús[4]
- Gyártási szalonna[5]
- Ízkialakító anyagok.
- Sertés- és marhavágás étkezési melléktermékeiből[6] készült húspép.[7]
- Vízgőz.
- Belek.
- Baromfipetesejt.
- Ízét a fehérbors adja.
- Őrölt margarinos doboz.
- Nyomokban mogyorót tartalmazhat!
- Lópárizsi: magas dózisban[8] tartalmazhat lovat!
[szerkesztés] V.ö.:
Párizsi melegen: sütve, főzve, konyhaasztalon felejtve (zöld).
[szerkesztés] Tíz deka parizer
A klasszikus tízdekás adag a szabályok szerint: 9-12 deka. Ezt a leghülyébb hentes is tudja.
Az előre, gyárilag, átlátszó polihogyhívjákba csomagolt – az ÁNTSZ által jóváhagyott felirata szerint – 8 deka, pontosabban 80 gr. Ebből 120 gr maga a fólia, beleértve az apróbetűs mellébeszélést is.
[szerkesztés] Csomagolás
A feliratozás több, mint megtévesztő: vannak olyan termékek, amelyek úgy hirdetik magukat, hogy nem hizlal, hanem inkább fogyaszt. [9]
[szerkesztés] Lásd még
Több nap, mint kolbász.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ Sok mindenre nem tudunk felvágni.
- ↑ Az mi?
- ↑ Viccmagyarázat teljesen hülyéknek: a felvágott-probléma felvágása. (Neked egyáltalán nincs mire felvágni; csak mondjuk...)
- ↑ Azaz szójafehérje.
- ↑ Azaz guarszalonna.
- ↑ Böllérujj. Mutató.
- ↑ Népi nevén körmöspép.
- ↑ Overdose...
- ↑ Ezek tartalmaznak hozzáadott anyagként hashajtót.
