Neutrínó

Az Unciklopédiából
Neutrínó és Neutrina. Egyesülésükkor jönnek létre a kicsi combinók.

A neutrínó (ejtsd: nájcsrinó v. nójcrinó) a semmi közeli rokona, fontos helyet foglal el az elemi részecskék állatkertjében, a SMÖP-ben. A futurista költészetben toposzként ismerik.

Előfordulása: Többnyire egyetemi tankönyvekben oldalnyi mátrixok, karikás S betűk és egyéb gusztusos emeletes görögbetűs cuccok kíséretében. Középiskolai fizikakönyvekben nem fordul elő, ha mégis, akkor legfeljebb apróbetűs díszítőelemként szolgál az "okostojásoknak szánjuk" fejezetben (Megjegyzés: ha középiskolás vagy, nem érdemes megkérdezned a fizika tanárodat, hogy mi az, mert úgy sem tudja...:)

Tulajdonságai: oly mértékben tűvékony, hogy 50 fényévnyi ólomfalon lazán áthatol, megdöntve ezzel Chuck Norris rekordját.

Története[szerkesztés]

A neutrínó fogalom megalkotója Pauli. Ő egy olyan elméletet dolgozott ki, amely megjósolt egy nem bizonyíthatóan létező részecskét. De neki ez is bejött, tíz év múlva nyakon csípték a hipotetikus konstrukcióját.

Napneutrínó probléma[szerkesztés]

Ne akard megérteni a lényegét, a fizikusoknak is fél évszázadba telett...:))

Nézzed még[szerkesztés]

Neutrínógyár

Szörcs[szerkesztés]

  • Intrödáksön tu dö pátikölsz fiziksz (inglis)
  • Kommenciertesz forlézungszfercájhnissz (dajcs)