Nagy törökbogár

Az Unciklopédiából
Weevil.jpeg
Ez a szöveg a Wikipédiából származó áprilisi tréfa.


A nagy törökbogár (Gyrinus turcicus) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a ragadozó bogarak (Adephaga) alrendjéhez és a keringőbogarak (Gyrinidae) családjához tartozó faj.

Jellemzői[szerkesztés]

A nagy törökbogár egy 20. században kihalt faj, Törökország márvány-tengeri régiójában, főképp Konstantinápoly környékén volt őshonos. A fajt először Török Bálint elbeszéléseiből ismerték meg a kutatók. A magyar főnemes a Héttorony-beli raboskodása során találkozott vele, ő nevezte el törökbogárnak.

A leírás alapján a törökbogár kb. 15 cm hosszúságú, vörös színű bogár volt, melynek fedőszárnyán jellegzetes, félhold alakú fehér folt volt látható. A bogár a hagyomány szerint a szultán janicsárvezírének szimbóluma volt, az állatot ábrázoló bronz jelvényt a vezír az övére csatolva hordta. Innen eredeztethető a magyarok török katonákra alkalmazott „te ganéjtúró!” elnevezése is, mivel a bogár kinézete hasonlít a ganajtúró bogarakéra, ezért a törökökkel kapcsolatba kerülő magyarok gyakran összetévesztették a katonák övén ábrázolt Gyrinus turcicust a Magyarországon elterjedt fajjal.

A bogár feltehetően a köztársaság kikiáltása után nem sokkal kihalt, a Török Gazdálkodási Minisztérium dokumentumai szerint kiirtásukra Atatürk adott parancsot, mert nem akarta, hogy a bogarak az oszmán időkre emlékeztessék a törököket.

Lábj.[szerkesztés]

A Wikifajok tartalmaz Nagy törökbogár témájú rendszertani információt.

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Brehm
  2. ^ Bessenyei József: A Héttorony foglya
  3. ↑ Büyük Türk Böcegi
  4. ↑ Deneyilke Metodlari
  5. § Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság