Nagy Lajos

Az Unciklopédiából

Nagy Lajos egy magyar író és egy magyar király volt egy személyben. Ő volt tehát a magyar írókirály. Ezenkívül arról nevezetes, hogy nagyobb volt Kis Lajos nevű öccsénél.

Az Írókirályt 1954-ben erjesztették frissen pasztörizált magyar tehéntejből[1]. Írókirályságának dacára a műveiért (nem) kapott pénzből nem tudott megélni. Ez nem volt ritka akkoriban, olyan költők, mint József Attila, még öngyilkosok is lettek az egzisztenciális válság hatására. Mások megalapították az Írók Gazdasági Egyesületét.

Nagy Lajos az effajta pótcselekvések helyett a tettek mezejére lépett. Liliomos aranyforintot veretett és több rablóhadjáratot is vezetett Horvátországba, a jobb sorsra érdemes Lengyelországot meg annektálta, amely botor cselekedet sordöntő fordulat volt életében. [2]. Bár emiatt egész Európa nagyra tartotta, de úgy látszik, ezek a vállalkozásai sem voltak anyagi szempontból sikeresek, mert 1945-ben belépett a Kommunista Pártba és úgy is maradt.

Rákosi mezején esett el 1950-ben egy eldobott banánhéjon megcsúszva. A szerencsétlenségre emlékezők kisebb része határozottan tehénlepényre emlékszik. Konkrétan annak a tehénnek egy lepényére, amelynek tejéből az Írókirályt erjesztették.

Íróként fő műve a Képtelen Természetrajz c. esszégyűjtemény, amely címéhez híven valóban egyetlen egy képet sem tartalmaz. Emiatt, vagy más okból, már nagyon sokan kinevették, de ez Nagy Lajost nem zavarta.

Rendkívül népszerű - Stahl-díjas -szakácskönyvet írt, „Az íróból tej készítésének hetvenhárom sikertelen módszere” címmel.

Nagy Lajos sokkal ismertebb unokabátyja Parti Nagy Lajos, aki annak dacára, hogy szintén elismert író, jelenleg mégis főképp vajkrémként van nyilvántartott állásban.

Lásd még[szerkesztés]


  1. Eredetileg ez helyesen így hangzik: magyartehén tejből, de a Kövér Anyák Szoptatási Egylete tiltakozott eme elnevezés ellen.
  2. Ugyanis innentől kezdve új alattvalói úgy megkeserítették az életét, hogy udvaroncai csak Nagy Bajban Lévő Lajosnak hívták.