Mondókák óvodásoknak
Az Unciklopédiából
Különben ki magyarázná el a felnőtteknek, mit olvasnak?
Eme kis dalgyűjtemény szerzői névsora az utókornak nem maradt fenn, ahogy a kiadó sem, sőt, igazából a hanghordozóról is csak leírásokból tudunk. Hogy mit tartalmazhatott, arról is csak sejtéseink lehetnek. Eddigi tudásanyagunk alapján az évszázadok alatt kialakult mondókák és dalok egy albumban történő megjelentetése volt a cél. Tudósaink továbbmentek, elemezték a dalszövegeket, levonták belőle a tanulságokat, melyeket a szülők próbáltak súlykolni gyermekeikbe. Lényeg a lényeg, bazi nagy bukás volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Tojás Tóbiás
[szerkesztés] Dalszöveg
- Tojás Tóbiás a falra ült,
- Tojás Tóbiás lependerült.
- Hiába száz ló, száz katona,
- Tóbiást nem rakják össze soha.
[szerkesztés] Eredet
Tojás Tóbiás mondókánk eredetileg Angliában látta meg a napvilágot Humpty Dumpty néven – állítják tudósaink. És igazuk van. A dal gyönyörűen rávilágít a híres-hírhedt angol-magyar ellentétre: ez a dal fertelmes kigúnyolása Dugovics Titusz bátor magyar várvédőnknek. A „lependerült” szó alapján „Tóbiás” (akinek már a neve is sértő a magyar hős számára) ittas volt, márpedig Dugovics Titusz nagy antialkoholista hírében állt, és jelentős összegekkel támogatta az Anonim Alkoholistákat is. Ezt a gyalázatot a magyarok az After Eight csokoládé hazai forgalmazásával adták vissza az angol népnek.
Továbbá a törökök – a magyarok akkori ellenségei – magasztalása is benne van a szövegben. Hiszen a vár aljában törökök tanyáztak, tehát a török lovak próbálták összepuzzle-ozni a mi szerencsétlenül járt Tituszunkat. Igen kérem, a szöveg szerint lovak próbálták összerakni „Tóbiást”! Ez magában nem lenne sértő ránk nézve, ám a szöveg háttérsugallata egyenesen rávilágít, hogy míg a törökök lovai próbálják összerakni Tituszunkat, mi még egy rohadt Euróvíziós Dalfesztivált sem tudunk megynerni!
[szerkesztés] Mi a tanulság?
- Részegen ne ülj falra!
- Ne legyél hazafi, mert csak kigúnyolnak a szomszédos és kevésbé szomszédos népek!
- Sose parodizálj ki más nemzetet vagy nemzetfit, mert neked kell majd ehetetlen édességet tömnöd a képedbe fogadások alkalmával!
[szerkesztés] Egyedem-begyedem
[szerkesztés] Dalszöveg
- Egyedem-begyedem tengertánc,
- Hajdú sógor mit kívánsz?
- Nem kívánok egyebet,
- Csak egy falat kenyeret.
[szerkesztés] Eredeti szöveg
- Egyedem begyeden, tenger lánc,
- Hajdú sógor mit kívánsz?
- Nem kívánok egyebet,
- Csak egy falat teneked.
[szerkesztés] Eredet
Mint az az eredeti dalszövegből látszik, ez egy erősen pornografikus, bondage- és fétiskedvelő, és nem utolsó sorban halálpornóra utaló mű. Mai napig nem tisztázott, miért kellett a túlfűtött szexuális fantáziálást egy hajléktalan panaszaira cserélni. A mű kölcsönös kapcsolatban áll Kőmíves Kelemen című népballadánkkal, az utolsó sort elolvasva kétség sem fér hozzá. Tudniillik a halálpornó akkori válfajai nem tudtak továbbterjedni ilyen ősi rítusokon, mint a befalazás. (Gondoljunk csak arra, hogy a guillotine-t hivatalosan csak 1792-ben vezették be.) Ki tudja, hogy a népballada adta-e az ötletet az utolsó sorhoz, vagy esetleg Kelemen barátai merítették ihletük a műből? Tyúk vagy tojás kérdés. Mindenesetre a sokkal könnyedebbnek tűnő ránk maradt szöveg is érdekes viszonyrendszert mutat. Például az egyértelműen hajléktalan úriember (a műben csak "hajdú sógor"ként emlegetik) és rokona nem lehetnek felhőtlen viszonyban, mivel a hontalan csak egy falat kenyeret kér, pedig feltételezhetően többre is tellene hozzátartozójának.
Gyermekeinket naiv érzelemvilágukban teljesen összezavarandó helyet kap az egyedem-begyedem, melynek az égegyadtavilágon semmi értelme sincs, valamint a tengertánc, aminek képi és metaforikus értelmezése létezik bár, mégis baromság!
[szerkesztés] Mi a tanulság?
- Ha van egy pornográf dal, ne költsd át gyerek-barátra, úgyse sikerül. Csak még jobban összezavarod vele szegényt.
- Ha van egy gyerek-barát dalod, nyugodtan csinálj belőle pornografikus mondókát, a felnőttek nagyon szeretni fogják. Később gyermekeid is, akik az eredeti verzión nőttek fel.
- Inkább ne hozz létre párhuzamot Kőmíves Kelemennel, jó nem sül ki belőle!
[szerkesztés] Gyerekek, gyerekek
[szerkesztés] Dalszöveg
- Gyerekek, gyerekek,
- Szeretik a perecet!
- Sósat, sósat,
- Jó ropogósat,
- Aki vesz,
- Annak lesz,
- Aki nem vesz,
- Éhes lesz.
[szerkesztés] Eredet
A dal történetének furcsasága abban tetőzik ki, hogy e dalt gyerekek írták, nem pedig elmebeteg szülői költemény. Az újgazdag réteg gyermekei vagyoni helyzetükkel visszaélve gyakran gúnyolták a szegényebb, földönfutó kortársaikat; példáull ezzel a verssel is. A dal előadása már-már rituális kereteket követett, felálltak az újgazdag gyerekek egy sorban, velük szembe a kevésbé tehetősek; csak amoly 'Adj Király Katonát' szerűen. Miután ezzel végeztek, a gazdagok elkezdték ritmusosan szavalni a mondókát, mire az ellentábor egyre inkább hergelődött, míg végül égő fáklyákkal és pillangókésekkel nekirontottak a gúnyolódóknak. Ám ezek fel voltak jogosítva sokkoló és vipera használatára is, így a véres küzdelem végkiementele nem is volt kérdéses. A rend őrei tehetetlenek voltak, ám az e-mailben összeszervezett ilyen típusú megmozdulások környékén a különböző kórházak mentősei gyakran lebzseltek, várván a harc befejeztét, hogy minél több sebesültnek nyújthassanak azonnali segítséget; ezzel növelve túlóraszámukat is. Feltételezhetően Anarc H István, egykori mentőorvos is részese volt a véres osztályharc szervezésének, mivel egyedül kellett eltartania népes famíliáját.
[szerkesztés] Mi a tanulság?
- Ne szállj szembe újgazdagokkal!
- Teljes nyugodtsággal gúnyold ki a szegény éhezőket, ha van nálad legalább egy vipera.
- Ha mentős vagy, legyél résen az e-mailben szerveződő összecsapásokra.
- Felhívás: Ha találkoznál Anarc H Istvánnal, tárcsázd a 112-t sürgősen!
[szerkesztés] EMO-dalok
[szerkesztés] Hinta-palinta
- Hinta-palinta,
- Régi Duna,
- Kis katona,
- Ugorj a Tiszába!
- Zsupsz!
[szerkesztés] Hová mégy?
- Egy, kettő, három, négy,
- Te kis leány hová mégy?
- Nem megyek én messzire,
- Csak a világ végire.
[szerkesztés] Eredet
E mondókák egyértelmű EMOs vonatkozásaik miatt tartoznak kedvenceink közé. A szegény "katona" visszagondol a régi időkre, amikor bizony még Duna. Ámde most már csak Tisza, így mélydepresszióba esik, és öngyilkos gondolatai kerülnek előtérbe. A másik mű akár lehetne Hinta-palinta 2 is, ám őseink máshogy nevezték el. Valószínűleg a "katona" barátnője volt "kis leány", ám szakítottak. Persze ez nem bizonyított, csak a tudósaink megérzése sugallja. A második mondóka első sora arra utal, hogy EMOsaink nem lehetnek idősebbek 1-2. osztályosoknál, hiszen négy után már nehezükre esik számolni. A világ végire-menetel pedig újabb EMOs vonást hoz előtérbe. Az ember szeme előtt látja a szöveg hatására, ahogy egy szegény, elesett, félrefésült hajú kisfiú ül a hintán és visszagondol exbarátnőjére, aki pedig sminktől vakítóan rója az utat a világ vége fele. A szöveg meglehetősen szívszorító, nem ajánljuk, hogy gyermekeiknek olvassák, hacsak nem akarják felvásárolni a Human.c összes kommersz tornacipőjét. Utólag kiderült, hogy trilógiáról van szó, a harmadik része a Gólya-gólya gilice, ám ez oly mértékben elkorcsosult, és gyermek-baráttá vált az utóbbi évtizedek folyamán, hogy csak emléítést érdemel. Bizonyítandó a kapcsolatot nyelvtörténészeink szerint a török gyerek nem a gólyát vágta meg, hanem magát, a magyar gyerek pedig messze nem próbálta gyógyítani, csak röhögött rajta. Persze ez a későbbiekben átalakult magyarbaráttá.
[szerkesztés] Mi a tanulság?
- Ne hagyd el a barátod/barátnőd!
- Ha ő elhagy téged, ne kerülj hinta vagy világ végire vezető úttal.
- Ha mégis találkozol velük, ne gondolj se a Tiszába-ugrásra, se arra, hogy végigmész rajta. (Utóbbira úgyis csak Chuck Norris képes.)
- Ha mégis elgondolkodtál, csinálj magadnak MySpace oldalt.
[szerkesztés] Öreganyám tanított
[szerkesztés] Dalszöveg
- Öreganyám tanított,
- Lába közé szorított,
- Úgy megsivalkodtatott,
- Mint egy koszos malacot!
[szerkesztés] Eredet
Azt hiszem, ez a szöveg magát magyarázza. Keveredik benne a családon belüli erőszak, a szado-mazo szex, a ferde hajlamú pedofília és nem utolsó sorban az animal. A dalhoz további magyarázatot nem fűznénk, elborzaszt minket is őseink magasfokú szexkultúrája. Pedig még internet sem volt, basszus!
[szerkesztés] Mi a tanulság?
- Tanulni! Tanulni! Tanulni!
- Tanulj tinó, ökör lesz belőled! (Perpill malac és disznó, de nem veszünk el a részletekben!)
[szerkesztés] Egyszer volt egy ember
[szerkesztés] Dalszöveg
- Egyszer volt egy ember,
- Szakálla volt kender.
- Elégett a kender,
- Megmaradt az ember.
[szerkesztés] Eredet
Utolsó dalunk gyermekeinket a könnyűdrogok világába próbálják vinni. Mivel a kender elégett, azaz főszereplőnk, "ember", elszívta, mégis túlélte, gyermekeink joggal hihetik, hogy drogozni csupa móka és kacagás. Ez igaz is, ámde a kölkökbe idejekorán belesúlykolja a kender által nyújtott élvezetet, a hasis-imádatot, satöbbi. Próbáljuk elkerülni a vers és gyermekünk érintkezését, ha mégis óvodában, bölcsödében megtörténik, sürgősen vigyük el rehabba, mielőtt idős néniket rabol ki, csak hogy megadhassa tartozását a központi dílernek.
[szerkesztés] Mi a tanulság?
- Ne szívjál füvet[...]!
- Ha kenderből van a szakállad, próbálj meg kereskedni vele, de ha határátlépsz, előtte borotválkozz meg, mielőtt bevisznek.
