Mohács

Az Unciklopédiából
Figyeljük meg a kép jobboldalán – a bokor mögött – a vészmadarakat

„Amit egyszer és mindenkorra kikérek magamnak: »Több is veszett Mohácsnál.«”

~ II. Lajos

„Nekünk Mohács: kell!”

~ Ady Endre

„Sosem jártam Mohácson.”

~ Bakócz Tamás
Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Mohács témáról.


Mohács is csak egy .... a nagy Duna mentében.

Fekvése[szerkesztés]

A Somogytól délre található. Pécstől mindössze 40 kilométerre élneki.

Története[szerkesztés]

Egy színjózan mohácsi

Régészek a környéken talált szotyolahéjak vizsgálata alapján arra következtetnek, hogy az ember vagy valami hasonló már az őskorban letelepedett és nem is akart nagyon felkelni azóta. A kutatók szerint itt is tapasztalható a megnövekedett gravitáció hatása, amelyet egy közeli fekete lyuk okozhat. Mások szerint a pécsi fejekben tapasztalható vákuum szívóhatása tapasztja az embereket a mohácsi dombok oldalához. Mármint a szerencsésebbeket, akik a dombok védett oldalán vannak. [1]

Mohácstól délre, a mai Kölkeden – nem messze Anyádtól – volt a római határvonal egyik állomáshelye.

A települést először 1093-ban említik egy korabeli rendőrségi feljegyzésben, amikor egy fehér musztánggal lovagló férfi túllépte az ötven kilométeres sebességhatárt. [2]

A kis falu lakói a pécsi püspök jobbágyai voltak, (gyengébbek kedvéért: parasztok). A környéken állattartás, földművelés, halászat és igen masszív ivászat folyt. A 15. század közepén a kutatások szerint körülbelül 800 lelket számlált, de voltak élő emberek is. Az erőteljes déli és kora délutáni török terjeszkedés miatt a várost kosárpalánkkal erősítették meg, ami ugyan pár percre megállította a csodálkozó janicsárokat, azt találgatva mi a nyavalya lehet az a lyukas halászháló ott fent a magasban, de nem nyújtott komolyabb védelmet a mohácsiak számára.

A település határában lezajló 1526. augusztus 29-i tragikus kimenetelű magyar-török meccs veresége után, – vagyis miután kiderült, hogy teljes lemezpáncélban még a király sem ússza meg a vízbefulladást–, a törökök a várost elpusztították. [3]

A török időkből származik a busójárás szokása, amellyel a helyiek arra az eseményre emlékeznek, amikor pár pilisborzasztói szakállas betévedt az újjáépített városba, és látványával azonnal kiűzte a törököket.

Továbbá Mohácson lett volna a Paksi Atomerőmű, ha meg nem ugatta volna egy láncos kutya.

Mohácsi vész[szerkesztés]

Magyar átok; balsors: (törökül: Mohaç savaşı vagy Mohaç meydan savaşı): 1526. augusztus 29.

II. Lajos (1506 – 1526), a Jagelló-házból való magyar és cseh királyi herceg, 1508-tól Magyarország és 1509-tól Csehország királya, akinek vajmi kevés köze volt bármi betlihez, Mohács nemzeti hőse. Dicsőséges csatavesztésének örök emléket állító lovasszobra a Csele patakban tekinthető meg.

Lásd még Mohammed Mohammed.

Busó[szerkesztés]

A busó a yeti mohácsi megfelelője. Mohács lakói népszámlálási adatok szerint zömmel a busók. A busók leginkább járnak. Gyalog. De nem ez az egyetlen, ami megkülönbözteti őket a politikusoktól. A busójárás sokác eredetű. A sokácok (miképp a bunyevácok is), szláv eredetűek. A szlávok ember eredetűek. Az ember pedig majom eredetű.

Híres mohácsiak[szerkesztés]


Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Akik a rossz oldalra tévedtek, nos számukra van egy jó hírünk: ÜDVÖZÖLJÜK MEDITERRÁN JELLEGŰ VÁROSUNKBAN, ahol az év 365 napjából vagy 400-ban szakad az eső, vagy a plasztik dongó tenor énekel.
  2. Természetesen azonnal lenyilazták, akkoriban nem hittek a büntetőcédulák erkölcsformáló erejében.
  3. Ugyanis egy fatális tévedés folytán összekeverték Péccsel.