Miskolc

Az Unciklopédiából
Legfrissebb!!! Kattintsanak a képre a részletekért...

Miskolc a legszebb város az ország Föld galaxis Univerzumban a romhalmazok között A romhalmazt egy sunyi pécsi írta bele![1], bár ezt a világon élő 6 000 000 000 emberből legalább 5 999 999 999 vitatja, (ezt is valami igen elszánt, bátor ember írta, aki még igazi miskolcival nem találkozott) de hát a valódi, tőről metszett kultúrát soha nem a tömegek értékelték, mert a tömeg az általában műveletlen emberekből áll, - a bunkó szó már olyan elavult és ciki - ők nézik ugyanis a valóságshow-kat is. (Különösen nem kell odafigyelni a nyíregyháziak véleményére, ők csak irigyek.) Ennek ellenére valamiért mégsem ők nyerték el az EU kulturális fővárosa címet, valószínűleg a város lepusztultsága és infrastruktúrális fejletlensége miatt.[2][3]Ezt az előző mondatot is a pécsi írhatta, képzelhetitek, milyen szinten áll ott a kultúra, ha azt se tudják helyesen leírni, hogy „kulturális”, „infrastrukturális” és „valószínűleg”.


A Népkerti buszmegálló c. szócikket ne itt keresd, mert ez nem az.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolc a Bükk mellett fekszik, amire méltán írigyek a debreceniek, mert nekik csak pusztájuk van. Itt folyik a Sajó és a Szinva, amik most nem annyira koszosak, mint régen. Az előbbi főleg azért, mert már nem annyira aktív a gyár Kazincbarcikán és vonzáskörzetében, le egészen Paksig, vagy fel?.

Ez persze nem jelent semmit. A miskolciak rendszeresen járnak manapság is a vízen - elsősorban a lakótelepről a kocsmába, ide kizárólag autóval, hogy biztonságban hazaérjenek az esti misére, onnan a munkanélkülisegélyezőbe/internet presszóba, onnan haza -, illetve a víz által tömör felületté összehordott, radioaktív olajon álló vegyipari hulladékokon. Érdekesség, hogy egyes kutatók szerint idővel az elegy betonná fog összeállni - a polgármesterjelöltek ezt felhasználva "nagyléptékű útépítési programról" beszélnek, amely valóban nem fog egy fillérjébe sem kerülni a városnak, mert önmagát megoldja.

Mérete[szerkesztés]

Miskolc madártávlatból a Google Earth-ön, ami nem szégyelli bevallani, hogy Miskolc szépségének megjelenítéséhez még nem elég fejlett a technológiája.[4]

Miskolc kicsi. Ezt onnan lehet tudni, hogy Pataki Attila, aki a köztudottan miskolci eredetű Edda Művek megkérdőjelezhetetlen becsületességű frontembere, egyik dalában az alábbi kijelentést teszi: Minden sarkon álltam már / Minden lépcsőn ültem már.... Mivel Pataki a szám elkészülésekor fiatal volt, nyilván relatíve kevés sarkon állhatott és kevés lépcsőn ülhetett addigi életében. Városok ezek nélkül nem képzelhetők el, így egyenes következmény, hogy Miskolc kicsi, mivel kevés sarok és lépcső jellemzi.

A fenti elmélet ott hibás, hogy nem veszi figyelembe a miskolciak emberfeletti képességeit, vagyis hogy adott idő alatt egy miskolci sokkal több sarkon képes állni és sokkal több lépcsőn tud ülni, mint egy közönséges máshol lakó.

Ez alapvetően a miskolciak genetikai eredetű többfarúságából származik, amelyet primitívebb magyarok, pl. budaiak imígy aposztrofálnak: a miskolciak seggfejek. Ettől természetesen a szerkesztő elhatárolódik :D. Azonkívül ez különben se sértés, mert ugye köztudott, hogy az átlag miskolcinak a segge is többet ér, mint a nem miskolciak feje.

Demográfiai adatok[szerkesztés]

A városnak 167 754 lakosa van, 1,00%-uk a rendkívül kiemelkedő intelligenciájú Homo sapiens miskolciensis fajba tartozik, ami az evolúciós lépcsőfokok között a Homo sapiens sapiens és a Homo sapiens sopanaiens között helyezkedik el. az sopianaensis akart lenni, te latintudós? -- Ez speciális pécsi nyelven van, amit te nem érthetsz meg...

(Figyelem! A Homo sapiens alatt itt a tréfás kedvű, alkoholista természettudós, Carl von Innék sosem publikált disszertációjának, a Megvetendő alapok taxikológiájának felosztása alapján a bordásmedúzák értendők. Ugyaneszerint a felosztás szerint az embert a Humanista Budapestiensis ssp. Budanis név jelöli. Mindez remekül bizonyítja, hogy Carl von Innék ezen művének megírásakor is be volt [email protected]@* mint állat.) (a homo sapiens alacsonyrendű, kihalófélben lévő fajta, a jelenlegi trend a homo mathematicans sumeriensis gubbi). (jé, a Gubbubu is itt kontárkodik, ahelyett, hogy a Gottlob Frege cikket nézegetné... amit a Gubb ír, abból természetesen semmi sem igaz.)

* Magáért beszélő példa. :D

Története[szerkesztés]

Miskolc az ősidők kezdete óta lakott (a lakosság nem változott sokat azóta) mert valószínűleg már az ősemberek se tudtak neki ellenállni, de még igazabbnak tűnik az ókori egyiptomiak történelemszemlélete, akik szerint régen istenek járták a földet, eszerint Miskolcot ezek az istenek teremtették ilyen tökéletesre és ők is itt laktak, csak néha ruccantak át Egyiptomba piramist építeni. Aztán jött a honfoglalás, és Árpád vezér itt akart letelepedni, csak a gonosz sámán rávette, hogy ne itt telepedjen le, szegény Árpádnak emiatt meg is szakadt a szíve és meg is halt.

Ezután pár száz év múlva jöttek a bunkó tatárok, akiket a hős miskolciak úgy legyőztek, hogy nem is maradt a tatár seregből semmi, tehát nem igaz, hogy Magyarországot elpusztította a tatárjárás, csak a korrupt helyi polgármesterek hazudták a királynak, hogy a tatárok letarolták őket és ezért nem tudnak adót fizetni. Sajnos erről nem maradt fenn adat, tehát valószínűleg ez itt hazugság. Ezt az előző mondatot is a pécsi betyár írta, mint látható a rövid ü-s valószínülegből. Különben meg mi az, hogy nincs róla adat? Te csak annak hiszel, amit a szemeddel látsz? Azt is elhiszed, hogy a Föld lapos, mi? Később török megszállók is jöttek, de amikor látták, hogy Miskolc milyen szép város, inkább nem volt szívük elfoglalni, sőt, kivonultak egész Magyarországról, csak később a Habsburgok állították azt, hogy ők üldözték ki őket, mert mégiscsak ciki lett volna bevallani, hogy mégse.

Az meg persze nem is csoda, hogy Miskolcon volt Nagy Lajos király kedvenc vára és Rákóczi fejedelem főhadiszállása is. Sőt, Mátyás király is építtetett itt egy palotát, de ezt titkolni kellett mindenki elől, hogy legalább ide ne kövessék a lesifotósok, de tulajdonképpen ez a mai Palotaszálló, nem véletlenül hívják az egyik termét Mátyás-teremnek.

A miskolci fellegvár (a nehézipar füstfellegvára) magyarországi viszonylatban igen jelentős, hát még a világökörség részének nyilvánított, többtíz éves építészeti csodák, a lakótelepek. Ugyanis a Homo sapiens miskolciensis telepesen fészkel. Hangos telepeiken különleges szimbiózis létezik munkanélküliek, Wikipédia-szerkesztők és a nyugdíjasok között. Ezeket az előző mondatokat valami putrilakó írta ide, akinek a városa még a lakótelepekig se jutott el. Most épp Miskolc szépségét nézegetem az ablakomból (igen, itt lakom, lehet irigykedni), ezért nincs kedvem megnézni a laptörténetből, hogy a pécsi vagy a budai gazember írta ezt, de nem számít, egykutya mind.

Gazdaság[szerkesztés]

Miskolcon mindenki nagyon gazdag, vagy legalábbis megérdemelné. A pécsiek szerint mindez azért következhetett be, mert egy szemétdombon nagyon alacsonyak a megélhetési költségek, de nézd meg, a Mecsek milyen kis domb a Bükkhöz képest, most akkor hol is van a szemétdomb? Miskolcon található Magyarország legnagyobb teherpályaudvara, valamint az ország GDP-jének 97%-a.

Címere[szerkesztés]

Miskolc cimere.jpg

Az axiomatikus heraldikai szemlélet szerint a kockásra sikeredett pajzs fölött a hapsi sisakja tkp. föveg. Sisakforgója nincs. Lepsénynél még megvolt. A figura a kezében tartott tárgyakkal nem hadonászik, hanem megmutatja, hogy melyik út vezet Budára, [5] illetve Pécsre.

Ennyi tudás nekünk bőven elég.

Szimbólika[6][szerkesztés]

A címer tetején egy hajdút látunk, ami utal a közbiztonság állapotára. Elvégre látott már valaki még egy olyan címert, ahol rendőr, vagy egyéb kényszerítő eszközöket [7] bevető hivatás űzője szerepel?

Amint az látható, a hajdú balkézről származó[8], egyputtonyos szőlőtőkét tart a kezében.[9]

Jobb kezében szintén bűnjel: az egyik pillanatban még egy búzamező kalászain akart végigsímítani, a másik pillanatban már csak öt kalászt markolhatott. Lábai helyén két aranyból készült cikornya látható, amelyekből a gazdasági válságra való tekintettel az egyik ezüstből valósulhatott csak meg.

Alatta üres vaspáncél, ami a város kohászati múltjára utal. Jobbról-balról mitológiai szökevények tartanak egy magyar királyt ábrázoló freskót. Mindkettőjük szájában piros pipa, ami a helyi szenvedélybetegek igen nagy számát lenne hivatott jelképezni.

Városrészek[szerkesztés]

Avas[szerkesztés]

Az Avas egy domb az Avashegy lábánál.

Itt lakótelep van. Itt laknak a munkanélküliek, mert Miskolcon olyan fejlett már a civilizáció, hogy az alantas munkákat robotok meg különböző egzotikus vidékekről származó rabszolgák végzik, és a miskolciak csak élvezik a napsütést.

Nevét az itt terjengő, romlott vajhoz hasonlatos "illatról" kapta. Tréfás kedvű miskolciak télen Havasnak nevezik. Egyébként innen jött a hajdani szlogen: Avas és acél országa leszünk! Szerencsére ez a széleskörű lakótelepépítések ellenére csak majdnem sikerült...

jajj, de savanyú a szőlő egyes nem miskolciaknak...

Belváros[szerkesztés]

Miskolcnak belvárosa is van, ami ugyan van több más városnak is, de ők csak Miskolcot utánozzák. Szerencsére az utánzás csak nyomokban észlelhető szerencsésebb történelmi fejlődésű területeken.

"Itt található a bevásárlóközpontok, hivatalok és irodák többsége, valamint a Búza téri autóbuszpályaudvar, a városi buszok egy részének és a vidéki buszok többségének végállomása." Ezek valódi különlegességeknek számítanak mindazok számára, akik még életükben nem jártak Európában. (Európa=Miskolc, a kontinens többi része csak jogtalanul, utánzásból használja ezt a nevet.) A többiek szerint egyszerűen csúnya. Ez is bizonyítja, hogy a miskolconkívüliekbe semmi esztétikai érzék nem szorult. Miskolc belvárosának szépsége csak Komlóval vetekedhet, azzal a kivételével, hogy itt nem csillék, hanem kiégett autók díszítik az országutak patkáit. Kérem tisztelettel, ez itt szemenszedett hazugság, sehol sincsenek már kiégett autók, mindet bevitték a szervízbe régen.

Diósgyőr[szerkesztés]

Itt születnek a zoknibábok meg a Nobel-díjas tudósok. Győrhöz még véletlenül sincs köze, csak – egy bizonyos valaki elmélete szerint – nem tudtak mit kitalálni a helyiek, hogy hol lakjanak. Diósdra és Győrre esett a választásuk, ahol már megfordult néhány földijük, és hallottak róla. A miskolci nyelvjárás mindenek felett álló (és rendkívül logikus) "egyszerűsítő-szabályának" értelmében a "d" már kiesett, de az idők folyamán valószínűleg az egész egy "ióő" hangsorrá fog kopni, amit könnyű kimondani (még hányva is, bár hogy a hányás mennyire gyakori itt, arról nincsenek információink). (hányás az itt egyáltalán nem szokott lenni, mert a miskolci kaják nagyon finomak, attól senki nem rontja el a gyomrát, a seggrészegség meg nem szokás itt, de a miskolciak amúgy is bírják a piát, mert nem nyámnyilák.)

Intelligensebb emberek (azaz a Miskolcon nagy arányban előforduló 200-as IQ-jú tudós nyelvész- és történészprofesszorok) szerint azonban Diósd és Győr lopták a nevüket Diósgyőrről. Ez amiatt is valószínű, hogy míg Diósgyőrt említi az Aranybulla, Szent István intelmei, a Biblia, a Korán, a Bhagavad-Gíta és Hammurapi törvényoszlopa, addig azt a másik kettőt semmi.

Az előbb felsoroltak egy maghaladott elméletet tükröznek, amit az összehasonlító nyelvészet már tételesen megcáfolt. Ugyebár a Biblia ószövetségi része, a Korán és Hamurápi törvényoszlopa sémi nyelven íródtak. Ezekben szerepel a Dj-S-GJ-r gyök, amely archaikus hagyaték, a sémi-hámi nyelvek többségében megtalálható valamilyen formában. Modern formája a rendszeres hangmegfelelés elve alapján Dj (Gy) - H - N. (Az R ugyanis a negatív dolgokat leíró fogalmak esetén lekopott a szó végéről, a labio-dento-faringális spiráns veláris ejtés közben a GJ-ből N-közeli hang hallatszik. A H teljesen esetleges, de források bizonyítják, és kész.

A GyHN gyök legismertebb kifejezése a GyeHeNNa (pokol). Az óbabiloni törvények így írnak erről:

"Ha egy awélum a Gyehennáról beszél, vágassék ki a nyelve, heréltessék ki, és ha nő, metsszék le a füleit. Ha egy muskénum tesz így, fizessen hatvan mina ezüstöt a templomnak, és vágassék le a nagylábujja. Amennyiben wardum tesz így, úgy azonnal végeztessék ki, emléke pedig átkoztassék el, hamvait pedig szórják az Eu[fráteszbe]..."

A Korán így ír: "Bizony, a Pokolba menni rossz. Bűz van ott számosan, meg rettentő csúfságok." A hagyomány megőrizte Mohamed egy velősebb kiszólását is, amelyet most nem idéznénk, mivel a tevék nemi szerve kedvelőinek személyiségei jogait sértené. A Bhagavad-Gíta téved, a magyar törvények pedig egyértelműen rendelkeznek: tüntessék el, kerültessék el stb. Nagy Lajos csak azért költözött oda, mert vallási fanatikus volt.

Aki ezeket az előző bekezdéseket írta, arról két elmélet létezik: 1) hazudott, 2) nem hazudott, ennek értelmében viszont, mivel a gyehennáról beszélt, neki is le lett vágva a... Jó, tegyük fel, hogy muskénum volt, és a nagylábujja. Mivel azonban nem valószínű, hogy bárki önszántából olyan eszméket hirdet, melyeknek hirdetése miatt levágódik a... nagylábujja, egyenesen adódik a következtetés, hogy eme elmélet színtiszta humbug csupán. Különben pedig köztudott, hogy a miskolciak a sumérok leszármazottai, nem mindenféle koszos finnugoroké, mint a magyarság többi része, tehát a sumérok nem beszélhettek sémi-hámi eredetű nyelvet, mert a miskolciak se azt beszélnek.
Aki ezt írta, jeles orientalista és ókortudós lesz az alábbi törvények természetesen nem vonatkoznak rá. A cáfolat helytelen.
Aki a cáfolatot írta, jeles miskolctudós, míg a jeles orientalista még nem járt Miskolcon, ahová ilyen alakokat úgyse engednek be. Különben meg Idézd forrásaidat!

Miskolctapolca[szerkesztés]

Itt van a barlangfürdő, aminek a cikke már kint volt az angol Wikipédia címoldalán, a Did you know? rovatban[10], ami a legérdekesebb és legnépszerűbb rovat. Persze kérték, hogy írjak még Miskolcos cikkeket, hogy minden nap ezzel legyen tele a címoldal, de hát van más dolgom is. Utólag megemlítendő hogy mesterséges gyógyvize van, mert naponta több száz idős korban lévő ember mossa bele a "lábgomba elleni krémmel stb." bekent lábát + beleereszti a nem szükséges folyadékokat a szervezetéből. Ezért van olyan sárgás, kellemes gyógyvize.

1878-as árvíz[szerkesztés]

Ez nem városrész, de ez is kinn volt a Did you know? rovatban. A pécsiek szerint ez is a miskolciak bénaságát hivatott bemutatni, de nem emlékszem, hogy Pécs cikkét valaha olvasta-e az angol wikiben valaki egyáltalán...

Lehet, hogy Alensha szerint csak a pécsiek szerint, de valószínűleg nem azért került ki a címlapra, hogy Miskolc hű de király város :-D

Nem, de kellőképpen érzékeltette a miskolciak hősies erőfeszítéseit, hogy megmentsék városukat a természet pusztító erőitől. A Barlangfürdő viszont épp azért került ki, hogy érzékeltesse, Miskolc milyen hű de király város. És ki az az Alensha? Én egy igazi, hamisítatlan Zoknibáb vagyok!

Szirma[szerkesztés]

Már neve is utal kies szépségére. A helyiek csináltak egy földkupacot, hogy föl lehessen mérni ezt. Azoknak, akik belefáradnak a bámulatba, kitalálták a zöldségfesztivált, és erről elég ennyi.

Megjegyzés: Egyes etimológusok szerint a név eredetileg két szóból állt, és a magánhangzók fordítva szerepeltek benne, csak a prűd konzervatív dunántúli és alföldi lakosság képtelen volt elviselni, hogy valami ilyen explicit módon tükrözze a helyi kulturális nívót. Így aztán egy költői lelkű debreceni parasztlegény, Csokonyai Lovag Mihál temérdek bortól felbuzdulván megalkotta a ma is használatos elnevezést.

Szirma teljes neve Szirmabesenyő, de egy miskolci gondol a pécsiekre is, és ezért most nem terheljük őket két szótagnál hosszabb nevekkel. Szirmabesenyő leghíresebb lakója Pista bácsi, aki több szezont is lefutott a Corvinus színházban. Én, mint miskolci lakos, csak a pécsieknek mondom, hogy Szirma és Szirmabesenyő között földrajzi űr tátong, és valójában Szirmabesenyő Pécshez közel van, és az eredeti Miskolc-Szirma gagyi utánzata.

Hejőcsaba, Görömböly, Bükkszentlászló, Alsóhámor, satöbbi[szerkesztés]

Ezeket Miskolchoz csatolták, amiért a mai napig hálásak. Sok település szeretné, ha Miskolchoz csatolnák, bár New York City kérelmét visszautasította a miskolci önkormányzat azzal, hogy túl messze van, meg mindenféle veszélyes tárgyak hullanak ott az égből, pl. repülők. Budapest és London csatlakozásáról jelenleg folynak a tárgyalások, bár ez utóbbinak nem sok esélye van, mert túl sok ott a külföldi. Bár most már Budapestnek sincs, mert ott lakik VALAKI, aki folyton szétizéli ezt a cikket. (Igen, rólad beszélek, KG.)

Turistalátványosságok[szerkesztés]

"Miskolcon is vannak jó dolgok. Ott van például a Bükk… és… izé…"

(Kovács Zoltán egyetemi professzor (ELTE), a települések vonzó tényezőinek tárgyalásakor [1])

Az egész az. Elsősorban vak és gyengénlátó turistákra számítanak. Mert Miskolcon mindenki meggyógyul, olyan a légkör, meg itt lakik Jézus is, akinek a specialitása az ilyesmi.

Tömegközlekedés[szerkesztés]

Searchtool right.svg Fő szócikk: MVK Zrt.

Miskolcon van tömeg is, meg közlekedés is.[11]

Kultúra[szerkesztés]

Az van, dögivel. Meg is választották volna Európa Kulturális Fővárosának, de az utolsó percben lemondott Pécs [12] javára, annak ellenére, hogy nagyon ciki (értsd: szegénységi bizonyítvány) az EU-nak, ha egy ilyen kis világvégi semmi terjesztené a kultúráját. Igazából mindent terjeszt (betegségek, stb.), csak kultúrát nem. A zsűri azt mondta, hogy jó, de akkor Pécs csak egy évre lehet kulturális főváros, 2010-ben, Miskolc meg az idők végezetéig az lehetett volna, ha akarta volna. De Miskolc nem is akarta volna az idők végezetéig elvenni a lehetőséget más városok elől, hogy kulturális fővárosok lehessenek. Mivel nem volt rá szüksége.

Egyébiránt minden kedves bölényre vadászót szeretettel várnak minden év kora nyári időszakában. Amennyiben a vadászatot a kultúrához sorolják és nem a sportrovatba, de sportrovat Miskolcon nem létezik, mióta a MACSEK egyesület (Miskolci Agyatlanok Cicakedveló Sületlen Egyetlen Közössége) leszavazta az 1899-1912 között épült nagy, kupolás épületben, amit tévedés ne essék, nem a Steindl tervezett, az akkoriban valami pesti házzal volt elfoglalva).

A kultúrához tartozna különben az építészet meg képzőművészet meg ilyesmi, de ezekre a miskolciak döntő többsége sajnos allergiás (különösen azok a belvárosiak, akik Diósgyőrben születtek). Amennyiben akárhol is a cikkben épület vagy hasonló szó hangozna el, az valami allegória vagy hasonlat lehet.

Lásd még: Miskolc műemlékei

Híres miskolciak[szerkesztés]

Az összes magyar wikipédista az,[13]vagy Miskolcinak vallja magát, habár lehet, hogy pécsi (igen aki most szerkesztett az is miskolci), csak tagadják hogy pécsiek lennének, mert úgy érzik, nem méltóak Pécshez. Pedig ez egy-két kivételtől eltekintve nem igaz, nyugodtan bevallhatnák.

Megj. Gubb nem Miskolcon született, de mint mondta, sajnálja, és leginkább Pécsen szeretett volna születni (ld. még transzpécsitizenizmus). Így ez a nemszületés megbocsátható mulasztás a részéről, különösen, hogy az édesanyját illeti felelősségrevonás a kérdésben.

Viszont olyan kiválló, csepálló, ütésálló, sőt kivüllő wikipédisták, mint User:Mathae, User:NZs és User:KeFe sem Miskolcon születtek, mégis nagyon jó cikkeket írnak. Sőt, jobbakat. NZs cikkein pl. eszméletlen jókat lehet röhögni, olyanokat ír, hogy Bachnak 14 évvel idősebb öccse volt (és erre még büszke is, mert beírta az Unciklopédiába), megtudhatjuk továbbá, hogy Händel 3 évvel az anyja halála után született. KeFe ismeri a kettőspontot, ezt demonstrálva megrögzötten elhelyezi minden lehetséges helyen. Mathae a téglalapnak látszó karakterek mestere, Nikita pedig - egy sajátos kultusz révén - a legwikipédistább istennőnek járó Oscar-díj várományosa. Mert egyes városokban népszavazáson választják az isteneket, míg Miskolcon már alapból mindenki annak születik. Ld. Vadszederkel

  • Miskolczi Miklós (lásd még: ahol akarod)

Testvérvárosok[szerkesztés]

Minden város szeretne az lenni, kivéve, amelyik még magasabbra tör, és szeretné, ha Miskolchoz csatolnák. Erre persze egyes városoknak, mint pl. Pécs, esélye sincs. Más városok (mint Kiskunfélegyháza) hidegen elzárkóznak még a gondolattól is. (Tudják ugyanis, hogy nem méltók hozzá.) (Más, az MTA, a Legfelsőbb Bíróság és az Európa Tanács, a NATO, a FÁK és az ENSZ által hangoztatott verzió szerint azonban az az a valószínűbb, hogy Miskolc nem méltó arra sem, hogy kiejtse Félegyháza betűit. Ezért földrajzórán, mikor Félegyháza természeti értékeit kell felsorolni, gyakran előfordul, hogy a miskolci diákok csak ennyit tudnak mondani: Kiskunflgyztrkrt, Kiskunfélhzrterrzkh vagy Kiskunfélfghrtzhjklkl. (Persze valószínűbb, hogy ezt csak az elfojtott röhögés okozza. „Természeti érték??? Ott? Viccelni tetszik?”) Ha ma valaki bárhol máshol csak ennyit mond: Kiskun, máris térdre esik, és Petőfit szaval: ,,Itt születtem én ezen a tájon, az alföldi szép rónaságon" - és vágyakozás tölti el, bárcsak tényleg ott született volna. A miskolciak ezen persze fetrengve röhögnek.)

Külön érdekesség, hogy semmi köze Bélapátfalvához.

Egyéb[szerkesztés]

Miskolc az Európai Unió 240. legnagyobb városa, bár lehetne az első is, mert ugye mindenki itt akar élni, csak hát nem engedünk letelepedni minden jöttmentet. Miskolcot csak azért nem választották meg a galaxis fővárosának, mert akkor ide kellene hogy települjenek a politikusok, azoknak pedig az átlagos IQ-szintje nem üti meg az elvártat, legfeljebb a csótányokét, de azok nincsenek Miskolcon. Meg egyébként is, az indoklást lásd feljebb.

Ha be lehetne tenni ide képeket, látnátok, mennyire szép város, de a Commonsból nem lehet linkelni, és most nincs kedvem feltölteni. A címert meg nem szabad idetenni, mert azt nagyon őrzik, éjszaka a polgármester a kispárnája alatt tartja, és csak úgy szabad felrakni a netre, hogy ne legyen letölthető, ott meg még nem jár a technológia.

A miskolci kocsonya története[szerkesztés]

Nincs ebben semmi misztikum. Közönséges levesről van szó, amely meglátva, hogy miskolciak részére szolgálják fel, rémületében megdermedt, és a remegést továbbra sem tudja abbahagyni. Az meg már mellékes, hogy egy Pécsről jött turista belerejtett egy békát ebbe az egyébként ínycsiklandóan finom levesbe, majd jött a tisztifőorvos (aki ugyancsak Pécsről származott) és nem tetszett neki a béka, ezért kiverte a balhét. De persze Miskolc mindent megoldott, úgy, mint most is, és fergetegeset partiztak miskolci módra sok sörrel. Így lett a miskolci kocsonya híres, és így lett a világhírű Kocsonyafesztivál is. (Mellesleg közben feltalálták a fröccsöt is, csak hogy legyen mivel a bort meginni a kocsonya mellé, a sör után.

Kiejtés[szerkesztés]

Miskolc kiejtése pécsiek számára.

Érdekesség[szerkesztés]

Van egy Halmaj nevű község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói kistérségben, Miskolctól kb. 25 km-re északkeletre. Nevét valószínűleg a halmájról kapta, mivel aki feltalálta nem ismerte az ékezeteket, lehet, hogy Pákó volt? Ebből származik azután a halmajonéz, ami viszont nem rokona a majomméznek, mert az egy édesség.


  1. Romhalmazok terén a pécsiek profik. Értő szemmel felismerik a romhalmazt, ha látják, akár a földön van, akár az égen. Hiszen szülővárosukban látnak eleget, vagy elég ha belenéznek a távcsövükbe.
  2. Tehát, ha valakinek kultúrára van szüksége, Pécsre menjen. Ugyan, ott sincs szobor Bartók Béláról és Johann Sebastian Bachről, viszont Bartók tartott koncertet a Palatinus szállóban, 'oszt van emléktábla, vagy legalábbis annak látszó tárgy. Ez is azt bizonyítja, hogy Miskolcra nem érdemes menni, mivel még Bartók se látogatta meg, pedig az a legszegényebb vidékeken is járt, bár az is lehet, hogy csak nem hívták meg, vagy nem akartak neki elég pénzt fizetni.
  3. Ezt még visszakapod, olyan cikket írok Pécsről mindjárt, hogy arról koldulsz. Miskolc biztos nem volt olyan csóró, hogy eljöjjön ide Bartók, meg annyi dépdalt danolászó részeg paraszt se volt itt.
  4. Ez a hivatalos verzió. Mi inkább arra gyanakszunk, a várost egyszerűen megfújták a pécsiek.
  5. Hé, paraszt!
  6. Gyengébbek kedvéért, most nem Szimbó Júlia testréseiről van szó.
  7. Rendőrautó ajtó feletti karosszériaeleme...
  8. Ejtsd:lopott.
  9. Mármint ami megmaradt belőle, mire kiérkeztek a helyszínlelők
  10. Egészen pontosan a 101 nightmares bekezdés alatt...
  11. Csak felettébb ritkán azonos helyen...
  12. Állítólag volt valami üveglappal fedett kiállításuk, de a helyi cross motor egyesület tagjai pont azt a helyet választották olimpiai felkészülésük színteréül. Kíváncsian várjuk, mihez kezdenek a Dzsámival...
  13. Viszont kevés unciklopédista vallja magáénak a várost. Ebből arra következtetünk, a humorérzéknek igencsak szűkében vannak a helyi népek.
    • Ha ezt a lábjegyzetet kivandálkodod, az ismét csak a humorérzék hiányára utal.


Obracający się świat.gif
Ez a szócikk abban segít, hogy idegen helyen járva könnyebben eltévedj, a helyiek kiraboljanak, ellopják a kocsidat, megfőzzék és/vagy megerőszakolják a kutyádat, aztán pedig lelőjenek egy sikátorban. Mint egy kutyát.
Obracający się świat.gif