Maratoni futás

Az Unciklopédiából

„Addig jár a maratoni köcsög az útra, míg meg nem halik”

~ régi magyar megmondás

„Runn! Time? Error...”

~ avagy sok futásnak rossz a vége
Kileheli lelkét
Louis Spiridon, a maratoni futás első olimpiai bajnoka. Ez se él már.

Kr.e. 490-ben az athéniak a marathóni csatában vereséget mértek a túlerőben lévő perzsa seregre.

Az idevágó legenda szerint Philipidész, görög katona, aki szabadidejében hivatásos futó volt, azért futotta le a csata helyszíne és Athén közötti 41,2 km körüli távot, hogy a győzelem hírét megvigye, ugyanakkor figyelmeztesse az athéniakat a perzsa seregek közeledtére. [1] A legenda szerint Pheidippidész az üzenet átadása után holtan rogyott össze.

Az újkori olimpiai játékokon – hagyománytiszteletből – a maratoni versenyek győztese azóta is mindig a helyszínen meghal.

Nem a győzelem, a részvétel a fontos.[2]

Szakirodalom[szerkesztés]

Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Maratoni futás témáról.

Bonaparte Napóleon: From Marathon to Waterloo; FranceBooks, 1815. június 18.

Lábjegyzet[szerkesztés]

  1. A korabeli perzsák megverve is tudtak közeledni.
  2. Részvéttel.