Magyarok

Az Unciklopédiából

A magyarok alatt egy hét törzsből álló embercsoportot kell érteni. Összlétszámuk úgy 15 millió fő, habár valószínű, hogy ennek a fele sem érzi magát magyarnak. Hivatalos valutájuk a krumpli. Ennek árfolyama az euróhoz képest:

1 krumpli = 0,0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000

000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 00000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 és még 22346497917464797479 db "0" és 1 db. 1-es számjegy euró

A hét törzsüket az alábbiakban lehet leírni:

A legnagyobb törzs az emeszpések törzse. Ennek a törzsnek alapvető jellemzője, hogy a törzsfőnöknek (modernebb államokban miniszterelnök) mindig hitelt adnak, majd miután rájönnek, hogy ők még mindig jurtákban élnek, a törzsfőnök pedig egy villának nevezett, nem hordozható építményben, elkezdenek háborogni. Ekkor a törzsfőnök rituálisan vagyonvizsgálatot kér a magyarok szakrális szervezetétől, az APEH-től, amely teljhatalommal a háttérből irányítja a hét törzset. (A törzsfőnök ezt négyévente megisméti). Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ha valamely alattvaló megpróbál kijutni a jurtaéletszínvonalból, az APEH a már fent említett vagyonvizsgálat nevű szertartáson bejelenti, hogy az illető megszegte a Törvényt, és ilyenkor a nemkívánatos elem életét ellehetetlenítik. Egyébként minden alárendelt vallomást köteles tenni a Szakrális Hivatalnak. Ennek a vallomásnak a rituális rendje:
- 1. Az APEH felszólítja az alattvalót a vallomástételre.
- 2. Az alattvaló kitölt egy 345643564654 oldalból álló kérdőívet, majd ezt eljuttatja a Hivatalhoz.
- 3. A hivatal visszaküldi, hogy az alattvaló javítsa ki. Ezzel az a célja, hogy a Törvény nevében cselekedjen, ami szerint a túl alacsony dézsma (modern államokban gúnyosan adóként emlegetik) helytelen. Ha a Hivatalhoz szegődött matematikusok rossz számokat (vagyis alacsony számokat) hoznak ki a leírtakból, akkor hajtják végre ezt a lépést.
- 4. Az alattvaló a javítottat elküldi a hivatalnak.
- 5. A hivatal ezekután beszedi a dézsmát, amely a magyar által megtermelt évi átlagos 3,45 krumpli 87,6 százalékát elviszi. A családok a maradékból élnek meg.

A törzsről megemlítendő, hogy hosszú ideje háborúban áll a fideszes törzzsel.

A fideszes törzs a második törzs. Ennek a törzsnek ősi ellensége a fent leírt emeszpések törzse. Az ellentét okára - ami feltehetően úgy 16 éve áll fenn - már egyik fél sem emlékszik, mivel nincs történetírás, és az átlagéletkor a magyarok közt alacsony. A törzsi szín a narancssárga, a csoportot szintén egy törzsfőnök irányítja. Ennek az a kedvelt időtöltése, hogy az emeszpés törzsfőnök semmittevését kritizálja (aki cserébe az ő mégsemmibb munkáját ócsárolja). Sajnos neki nincs jó humorérzéke, nem mond olyanokat, hogy "ha nem tetszik, akkor el lehet menni". Alapjában véve ez a csoport is hasonló nyomorban él, a Szakrális Hivatal őket is hasonlóképp kezeli.
A többi törzs elenyészően kicsi, nem érdemelnek szót. Most beszéljük a törzsek közös szokásairól:
- Munkastílus. Jellegzetes a magyarokra, hogy ha például utat kell építeni, kiküldenek tíz (egyébként alulfizetett, de fizetett) munkást, akik a következőket teszik:
  - 1 munkás építi az utat. Egyébként ennek köszönhető, hogy Magyarországon évente át tudnak adni 0,011 km autópályát, amin el tudnak jutni a helyi magyarok a közösségi házhoz, a kocsmához.
  - 4 munkás elmegy meginni egy korsó sört a közösségi házba.
  - 2 munkás már abban elfárad, hogy ránéztek a lapátokra. A szemgolyók (amikből mindenkinek ráadásul kettő van) mozgatása fárasztó. Ők elmennek aludni egy árnyas fa alá.
  - 2 munkás kilopja az üzemanyagot a gépekből, majd ezt olcsón eladják, és otthagyják az egész fene országot, Dubaiba költöznek.
  - Az utolsó munkás mást nem is tesz, csak azt a jelentést írja a törzsfőnökének, hogy minden a terv szerint elvégezve.
    - A törzsfőnök ellopja az uniós pályázati pénzt, magánrepülőt vesz, kiutazik Horvátországi villájába, majd megválasztják polgármesternek azzal az indoklásssal, "nehogy a fideszes törzsfőnök is tudjon lopni".
- Államszervezet.
  - Az államot a legnagyobb törzs, az emeszpések vezetik.
  - Az ország pontos határai nem ismeretesek, de egy vezető véleménye szerint: "Nem mindegy? Egy kicsi itt... egy kicsi ott... arrafelé... korruptuk es gazdaguk ijen tudumányuk néékül is lehetönk... messze van az ószág szíle... amarra mög küzel. No, oszt jó napot!"
  - Földrajzi szempontból az ország egy, az amerikaiak számára is jól érthető jellemzéssel írható le: "Vannak sok síkságok, meg dombok, meg van hegy is. Van tó is. Meg még van folyó is. Meg van nagy pusztaság is. És mindez itt is van is."
- Hagyományok. Néhány jellemző hagyományuk:
  - Választások. Négyévente tartott rituális rivalizálás a törzsek között.
  - Evés. Gyakorlati célját nem ismerik, de csinálják, mert szokás. A magyarok igencsak kedvelik a pacalpörköltet, ami más emberek számára ehetetlen: ez gyakorlatilag megtisztított, ecetes vízzel leforrázott, sós, ételízesítő porral ízesített, háromszor megfőzött (ld. még Ludas Mátyás) kérődzőgyomorból készül.
  - Ivás. A közösségi házakban (helyi nyelven kocsmák, esetleg korcsmák, netán presszó, ivó, páb, stb) történik, és addig csinálják, amíg az emberek bele nem halnak.
  - Káromkodás. Hagyomány, hogy a magyarok jókat káromkodnak, ha belemennek a szekerükkel (autószerű, állati erővel hajtott, Európában kétszáz éve nem alkalmazott jármű) a kátyúk valamelyikébe, ha meglátnak valakit, aki egy másik törzshöz tartozik, ha unatkoznak, vagy ha mást már nem tudnak mondani.

Röviden ennyit lehet mondani a magyarokról. A turistáknak nem javasolt, hogy e közé a vad nép közé menjenek. Az utazási irodák magyarországi útra nem nyújtanak biztosítást, mivel a turisták alig huszada tér vissza épségben. Az épségben visszatérteknek pedig alig kilencede jut haza mentális egészségüket megőrizve. Sajnos e cikk írója nem volt benne ebben a kilencedben.

Magyarság