Maastrichti klímacsúcs

Az Unciklopédiából

A Maastrichti klímacsúcsot 2016-ban tartották. A korábbi pekingi és Los Angeles-i találkozók után itt folytatták a veszélyeztetett Föld megmentéséért folytatott küzdelmet. A konferencia olyan fontos kérdéseket boncolgatott, mint a megújuló energiaforrások, a fenntarthatóság, a fajgazdagság megőrzése vagy az újrahasznosítás kérdése. A megbeszélésen 164 ország miniszterei, valamint az ENSZ 20 környezetügyi biztosa vett részt. A kongresszust Maastricht közelében, az UNICEF támogatásával épült Charity Palace Stadiumban tartották. A csúcstalálkozóra azóta is mindenki úgy gondol, mint a környezetvédelemben és a fenntarthatóságban elért egyik első számú sikerre. Az ENSZ biztosai kényelemben, egészséges éghajlaton halhattak meg szorgos munkájuk jutalmául.

Megnyitó[szerkesztés]

A négynapos megnyitóünnepségen vetítéseket tartottak a Föld jövőjéről. Világhírű együttesek adták elő külön erre az alkalomra komponált számaikat, amelyek közül a közönség a Stop Killing Me című dalt választotta győztesnek. A dal arról szól, hogy a magát a Föld helyébe képzelő belga énekesnő elsorolja fájdalmait a megszólított emberiségnek. A második nap este levetítették az Oscar-díjra jelölt Worst Future című katasztrófafilmet, amely az emberiség káros tevékenységének hatását mutatja be. A miniszterek érkezésekor nagyszabású állófogadást rendeztek mesterszakácsok különlegességeivel. A lengyel ENSZ-biztos pozitívan méltatta a számára feltálalt libamájas bélszín steaket.

Első napok[szerkesztés]

Az ENSZ főbiztosa megállapította, hogy ha folytatódik a globális felmelegedés, 2050-re várhatóan enyhébb telekkel és forróbb nyarakkal kell számolni (2060-ra is, de akkor ő már hol lesz). Ezt már 20 éve észrevette Kovács János, ám őt nem ismerhetik el szaktekintélynek a témában. Az Ausztráliát képviselő miniszter hangsúlyozta, hogy egyre nagyobb szerepet kell játszani a progresszív, zöld technológiáknak és a megújuló energiaforrásoknak. A főbiztos helyeslését fejezte ki, és hozzátette, hogy egy ember is igen sokat tud hozzájárulni Földünk védelméhez. Brazília felvetette, hogy a gépjárműhasználat helyett inkább tömegközlekedést kellene használni, valamint kerékpározni és gyalogolni. Japán felhívta a figyelmet a folyton-folyvást bekapcsolva hagyott készülékekre. Megállapodtak, hogy az Antarktisz nem használható hulladéklerakó helynek.

Rendkívüli események[szerkesztés]

A konferencia ideje alatt megdőlt a melegrekord. A lengyel ENSZ-biztos a húsfogyasztást okolta, és bebizonyította, hogy a vegetáriánus életmód sokat javít környezetünkön. Másnap savas eső hullott. A francia biztos a káros anyagok levegőbe bocsátása ellen emelt szót, különös tekintettel a hajtógázzal működő illatszerkere. A görög külügyminiszter hozzátette, hogy a dohányzás is ártalmas a környezetre.

A konferencia utóélete[szerkesztés]

Az ENSZ főbiztosa azonnal elment a tengerpartra élvezni az extrém klímát. A brazil képviselő Cadillac XTS-ével villogott az autópályán. A japán küldött otthon a televíziójára aludt el. A francia biztos magára locsolta híres provanszál parfümjét, a görög miniszter pedig rágyújtott. Ezzel szemben Kovács János mindvégig környezetkímélően élt, ám őt nem ismerhetik el szaktekintélynek a témában. Levélváltás is történt a következő, Chicagó-i konferencia idejéről.

Végkifejlet[szerkesztés]

Pár év múlva a Föld olyan állapotba került, hogy létre kellett hozni a Madách által is megálmodott falansztereket. Az ENSZ főbiztosa azt nyilatkozta, "Én megmondtam". A lengyel biztos hozzátette, "Szóltunk. Előbb kellett volna minél több embernek vegetáriánussá válni". Az öreg Kovács János az elektromos autók kapcsán az arab országok érdekeiről beszélt, ám őt nem ismerhetik el szaktekintélynek a témában. A falanszterben is voltak egyenlőbbek az egyenlőnél, ilyenek voltak a fent említett biztosok is, akik kényelemben, egészséges éghajlaton halhattak meg szorgos munkájuk jutalmául.