Mátranováki fanyűvő
Mátranováki fanyűvőnek (becenevén nyűvinek) nevezik, az állítólagosan a Mátra főként nyugati területein észlelt, emberszerű, fehér szőrzetű lényt. Neve a magyar néphitben oly elterjedt, hatalmas erejű, fanyűvő nevű karakterből ered. Az állat egy kriptid, azaz a kriptozoológia foglalkozik vele. Jelenleg a legjobban dokumentált magyar kriptid.
Leírása[szerkesztés]
A feljegyzett beszámolók megegyeznek a lény kinézetét illetően. Nagyjából 2 méter magas, s alkata meglehetősen sovány. Végtagjai testéhez képest szokatlanul hosszúak, s vékonyak. Testét csapzott fehér szőrzet fedi. Arcát emberinek írják le, pár majoméhoz hasonló vonással. A lény legtöbbször két lábon mozog, ám egyes szemtanúk szerint négy lábra ereszkedve gyorsabb. Sokan fákon látták, így valószínűsíthető, hogy fára is képes mászni. Feltehetően mindenevő, ám a beszámolók nagy része inkább húsevőnek titulálja. Elméletek szerint barlangi életmódot folytat, s nagyrészt éjszaka mozog kinn, az erdőben. Ezt alátámaszthatják hosszú karjai, melyek a barlangokban való mozgást jelentősen megkönnyítik, valamint akik látni vélték, mind úgy emlékeztek vissza, mintha a lény halálra rémülne a zseblámpa erős fényétől. Szemei valószínűleg nincsenek hozzászokva a nappali, intenzív fényhatásokhoz.
Észlelések[szerkesztés]
- A 80-as években a mátrai bányászok között terjengett egy legenda, az erdőben élő, fehér szőrű, majom-szerű lényről. Több bányász is látta, egyikőjük farkasszemet is nézhetett vele faháza mellől.
- 1998-ban, egy kisebb iskolai csoport látta a fanyűvőt késő éjszaka, Bátonyterenyén.
- 2001-ben Mátranovákon, pár táborozó éjszakai sétára indult. Egy kis idő múltán egy fehér, majomszerű lényt pillantottak meg egy fán. Miután az állat észrevette az erős zseblámpa fényét, leugrott, s elszaladt.
- 2007 őszén Heréd közelében egy kukoricás mellett sétálva látták, majd ugyanezen a területen észlelték 2008-ban is, ám ekkor csak hangját hallotta a szemtanú, ám megtalálta félig elfogyasztott táplálékát egy fán, ami feltehetően egy emlős teteme volt.
- Ugyanebben az évben Pécel közelében, egy réten vették észre, azonban a lény itt is elmenekült.
- A legfrissebb beszámolók 2011 áprilisából származnak. Mindkettő Pécel közelében történt. Az első történetben egy sátorozó csoport látta egy fasor szélén sétálva, s itt is a lámpa fényére menekült el. A második eset során két fiatal egy kis, kitaposott ösvény végén vették észre a fehér színű majmot. Félénk módon itt is elfutott a helyszínről.
- A legfurcsább, talán egy mátranováki férfi esete. Állítólag négyszer is találkozott a lénnyel, s egyszer testközelből is láthatta, amikor hatalmas kutyája rátámadott a majomszerű állatra, s leteperte a földre. Csomós, s néhány helyen hiányos, szürkésfehér szőrzete volt, s nagyon hosszú végtagjai. Arca sötét színű volt, s nem borította szőr.
Lehetséges magyarázatok[szerkesztés]
- Sokan úgy gondolják, hogy egy reptéri szállítás során, vagy egy állatkertből megszökött egzotikus majomfajról lehet szó, mint például egy csimpánz, ami viszont nehezen elképzelhető, mert erről a lényről immár évtizedek óta vannak észlelések, viszont a lehetséges fajok nem bírnák hazánk hűvös éghajlatát.
- Másik lehetséges feltevés lehet, hogy egy máig fennmaradt emberelődről beszélünk, amely a környező területeken volt honos.
- Egy összetettebb elmélet szerint, ez egy a jégkorszakhoz alkalmazkodott majomfaj volt. Hosszú fehér szőre nőtt, ami elrejti a hóban, s meg is védi a hidegtől, valamint hosszú végtagjai segítették a közlekedést a hóban és a sziklák közt. A hótakaró olvadásával a faj a magasabb, s még mindig hideg klímájú hegyekbe szorult, mint a Kárpátok, vagy a Tátra. A 20. századi, Tátrában végbemenő erdőirtásoknak köszönhetően a lény elvesztette fő élőhelyeit, s délebbre szorul, hozzánk a Mátrába. Ez az elmélet megmagyarázná, hogy miért csak a század végéről vannak beszámolók az állatról.
- Hazugság. Egyszerű kitaláció.
- Egy vándorló, eddig ismeretlen emberszerű főemlős faj, mely Ázsiából halad Európa felé. Ennek az elméletnek az egyetlen bizonyítéka, hogy Ázsiában is észleltek hasonló lényeket.
Források[szerkesztés]
- A cikk gyűjtője és írója: http://titkoknyomaban.blog.hu/
- Ez a szöveg a magyar Wikipédia " Mátranováki fanyűvő című szócikkéből származik, ennek megfelelően szabadon felhasználható. Akár itt, akár hol.
Lásd még[szerkesztés]
- Chupacabras, meg ilyenek.