Labdarúgás

Az Unciklopédiából
Labdarúgás másképp.
A labdarúgás az univerzum egyetlen igaz sportja[1], vallása[2], nyelve[3], világnézete[4], mely során 22 játékos kergeti egymást 90 percig, a lefújás után meg a németek nyernek. A focit már több ezer éve játszhatják, mivel már az ókori egyiptomi piramis falain is megörökítették, ahogy sok pálcikaember rohan egy kör felé. A tudóstársadalom többsége egyetért ezzel a következtetéssel, bár vannak, akik szerint ez a kosárlabda ősi eredetét bizonyítja.

A legősibb írott forrás maga a Vatikáni Futballisztáni Missziója által jegyzett "A Labdarúgás Szabályai" c. lexikon. Érdekes, hogy a szabályok akkor is ugyanazok voltak, és persze az írástudók nem létező szavakat használtak. Tudjuk, hogy az első Európa-bajnokságot a Vatikán szervezte, és miután a döntőbe jutott Török Birodalom csapatát eretnekség vádjával máglyán elégették, a Vatikán lett a világbajnok.

Minden, ami örömöt okoz, gyógyít, nevel, visszavezethető a focira. Kivétel, amikor a magyar csapat félévente elvereti magát a hollandokkal, meg amikor a szurkolók egymás szisztematikus kiirtására törekednek.

A labdarúgás köré épített társadalmi berendezkedést focializmusnak hívjuk.

Foci szerte a világon[szerkesztés]

A hivatalos labda
A labdakészítés mestere

Kontinensenként eltérő lehet a foci, ezért szemléltetünk a legjellegzetesebb fajtákból:

Amerikai foci[szerkesztés]

Ebben a játékban szabad a labdát vinni, rohanni vele. Rúgni különben sem jó, mert focilabda helyett strucctojással játsszanak. Elméleti célja itt is a pontszerzés, de gyakorlati célja minél több embert fellökni, csoportosan rávetődni más játékosokra függetlenül a mezének színétől.

Ausztrál foci[szerkesztés]

A labda itt is tojás, és rendes kapu helyett egy felsőkapufa nélküli 4 darabos oszlopcsoportot alkalmaznak. Kicsit furcsa, de nem zavaró mert a kapuk egyébként sem érdekelnek senkit. A játék célja egy jó bunyó, aminek ürügyét a labdaszerzés szolgáltatja. Minden megengedett.

Magyar foci[szerkesztés]

Itt nagyon szigorú szabályok vannak, a labdaszerzést illetően: nem szabad labdához jutni, ha véletlenül mégis odatévedt a labda, akkor nagyon gyorsan vissza kell adni az ellenfélnek, vagy ha erre nincs mód, öngólt kell rúgni.

A futball mint modern hadviselés[szerkesztés]

A futball gyakorta alakul át háborúvá. Ilyenkor két rivalizáló nép (azaz fociklub) hadat üzen egymásnak, és többé-kevésbé békés viszonyok között eldöntik, hogy ki az erősebb például golóbisrúgással (lásd mellékelt képen). Közben az őket támogató nagyhatalmak (szaknyelven szurkolótábor) a háttérben (lelátón, stadion előtt, közterületen) véres küzdelmet folytatnak egymással, ahol nem ritka a megszokott felépülési időn túlmenő halálos sérülések tömkelege. A legismertebb futballháborúk egyike a sokat emlegetett Fradisztán és Újpestland közötti erős nézeteltérés.[5]

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Ismeretlen barokk szerző: A futball az univerzum sportja (jó randán írt)
  2. Ismeretlen barokk szerző: A futball az univerzum vallása (itt sem írt szépen)
  3. Ismeretlen barokk szerző: A futball az univerzum nyelve (itt már egész olvasható)
  4. Ismeretlen barokk(?) szerző: A futball az univerzum világnézete (ezt írógéppel írták baszki!)
  5. Ismeretlen baracktolvaj: A futball az univerzum konfliktusa (elektronikus formában jelent meg)