Lőkösháza
Az Unciklopédiából
„Jussunk végre nulláról kettőre!”
Lőkösháza egy hely a magyar világban. Ténylegesen hosszú ő az első. Ki hitte volna?
| Lököttháza |
|---|
| Eredeti lakcím: é. sz. 46° 25′ 42.78’’, k. h. 21° 13′ 48.90’’ |
| Kép: |
| Műfaj: Békés |
| Hossz: Idestova |
| Ország: Nagyvilág |
| Előfordulás: Éjjelnappal, fölsalá(ta). |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elhelyezkedés
Lőkösháza, vagy más néven Lököttháza vagy Tanya City, Magyarország délkeleti sarkában, Budapesttől körülbelül 200, Aradtól körülbelül 30, míg Shakhterskiy-től körülbelül 7500 kilométerre fekszik, légvonalban. Ezen ismeretek birtokában már bárki megtalálhatja egy térkép és egy vonalzó segítségével.
[szerkesztés] Történelem
Lőkösháza már az ősidőkben is lakott település volt, csak akkoriban még Nyiknyiknek hívták az őslakos mezei nyulak. Ennek bizonyítéka, hogy mind a mai napig láthatóak nyulak a környékén, bár a középkorban már az emberek voltak a domináns egyedek a területen.
Írásos feljegyzések rögzítették továbbá azt is, ahogy az emberi megszállás ideje alatt Nyuk, a család vezetője, hősiesen próbálta menekülésre biztatni társait azzal, hogy elöl futott. Néhány évvel a Nyúl Birodalom felbomlása után helyüket az emberek és háziállataik foglalták el, és foglalják még ma is.
A település a nevét onnan kapta, hogy az itt élő emberek szerették egymást lökdösni. Így lett "lökdöső ház", azaz Lökdösháza. Azonban a lökdösésnek egyenes következménye lett, hogy néha elestek, beverték a fejüket, és elfelejtették azt is, hogy honnan kapta a nevét a település, és azt is, hogy egymást lökdösniük kellene. Ezért aztán valami Lőrinc nevű földbirtokos csávóra fogták az egészet.
[szerkesztés] Népesség
Lőkösháza népessége körülbelül 2500, v. 2000, mégsem: 1800, vagyis 1700... [1] fő. De lehet ám, hogy mégis csak 2000 körül van... A pontos lélekszámot meghatározni igen nehéz, ugyanis egyrészt: reggelente sokan mennek be a közeli városokba, este pedig nem mindenki tér vissza, vagy éppen többen is, mint ahányan elindultak. Másrészt pedig a lőkösi vízbányászat igen sok emberéletet követel, de utánpótlás idővel érkezik.
[szerkesztés] Gazdaság
Lőkösháza főleg mezőgazdaságból él, ami igen nehéz, elsősorban a nyulak miatt, amik megrágják a termést, és elpottyantják végterméküket, amin a traktor és a kombájn könnyen megcsúszik. Amit nem sokan tudnak, az az, hogy Békés megye vízellátását jelentős részben a Lőkös alatt található vízbányákból nyerik. Ezt a tiszta, friss vizet aztán csövekbe tuszkolják, felpumpálják Békéscsabára, majd onnan jól feldrágítva és bepiszkolva visszapumpálják Lőkösházára.
[szerkesztés] Vízbányászat
A vízbányászat megalapítója Lökő Simon volt, egy lőkösi földművelésügyi kivitelező, valamikor a XIX. században, aki rájött, hogy ha elég sokáig csapkodja a földet egy csákánnyal, előbb-utóbb vizet talál[2]. A névhasonlóság a település és az alapító között pusztán a véletlen műve.
Lőkös falutól délre található a Bánya-tó, ami egyértelműen jelzi funkcióját. Vizet bányásznak. Természetesen, mivel a víz eléggé folyékony, leginkább csak a kavicsos homokot tudják kiszedni, de ez őket egy cseppet sem zavarja.
A vízbányászat első és legfontosabb összetevője a bátorság. Ennek ugye magyar ember nincsen híján, tehát továbbléphetünk. Ezután szükség van egy csákányra, ásóra vagy egy lapátra, és természetesen nagy tüdőre vagy kopoltyúra, igény szerint.
A bátor bányászok alámerülnek a Bánya-tóba, majd teljes erőbedobással dolgozni kezdenek. A Vízművek a bányászatot megoldja néhány földbe fúrt lyukkal, de ezt a vízbányászok nemes egyszerűséggel barbár módszernek tartják. Meg is alapították a Lőkösi Vízbányászok Egyesületét, és közös megegyezéssel elutasították még a légzőkészülék használatát is. Emiatt a magas halálozási arány.
A Bánya-tóban többek között ezért sem szabad úszni, hiszen bármikor bárkit eltalálhat egy-egy elszabadult lapát vagy csákány.[3]
A vízbányászat nem egy mindennapos foglalkozás, és erre jó példa volt a magyarul felkiáltó ismeretlen román munkás, aki egy "**zmeg"-et ejtett el, mikor a vízért a magyar határ alá átfúrva Józsi bácsi hangját hallották a lyuk túlvégéről.
[szerkesztés] Egyéb ágazatok
Lököttháza gazdaságát más ágazatok szintúgy jellemzik. Ezek elágaznak.
[szerkesztés] Kultúra
Az van. Legalábbis szeretnék, ha lenne. Évente többször is megpróbálnak különböző rendezvényeket szervezni, több, de általában kevesebb sikerrel.
[szerkesztés] Vallás
Lőkösháza lakosai szoktak vallani. Például a bíróságon eskü alatt. Ők már csak ilyenek.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- ↑ 1700...1699... 1698... és még tovább nő!
- ↑ Akkoriban még nem volt teleszőve a talaj mindenféle haszontalan olajvezetékkel...
- ↑ Tavaly a tó mélyén karácsonyozó búvárok fele nem tért vissza. A keresésükre küldött búvárok sem, így egy idő után hagyták a fenébe az egészet, és nem keresték tovább az eltűnteket, bár ez a kifejezés, ha jól meggondoljuk, amúgy sem állja meg a helyét, hiszen mindegyikükről tudjuk, hol van. Valahol lent a tóban.