Lőkösháza

Az Unciklopédiából

„Jussunk végre nulláról kettőre!”

~ Polgármester


Lőkösháza egy hely a magyar világban. Ténylegesen hosszú ő az első. Ki hitte volna?

Lököttháza
Eredeti lakcím:
é. sz. 46° 25′ 42.78’’,
k. h. 21° 13′ 48.90’’
Kép: Csacsi legel valahol a Viharsarokban.jpg
Műfaj: Békés
Hossz: Idestova
Ország: Nagyvilág
Előfordulás: Éjjelnappal, fölsalá(ta).

Elhelyezkedés[szerkesztés]

Lőkösháza, vagy más néven Lököttháza vagy Tanya City, Magyarország délkeleti sarkában, Budapesttől körülbelül 200, Aradtól körülbelül 30, míg Shakhterskiy-től körülbelül 7500 kilométerre fekszik, légvonalban. Ezen ismeretek birtokában már bárki megtalálhatja egy térkép és egy vonalzó segítségével.

Mindezeken felül Lőkösháza része a környéket beházazó településeknek, ide tartozik például Kétegyháza, Dombegyház, valamint Or(v)osháza, amit Dr. House néven ismerhetnek a TV-nézők.

Történelem[szerkesztés]

Lőkösháza már az ősidőkben is lakott település volt, csak akkoriban még Nyiknyiknek hívták az őslakos mezei nyulak. Ennek bizonyítéka, hogy mind a mai napig láthatóak nyulak a környékén, bár a középkorban már az emberek voltak a domináns egyedek a területen.

Írásos feljegyzések rögzítették továbbá azt is, ahogy az emberi megszállás ideje alatt Nyuk, a család vezetője, hősiesen próbálta menekülésre biztatni társait azzal, hogy elöl futott. Néhány évvel a Nyúl Birodalom felbomlása után helyüket az emberek és háziállataik foglalták el, és foglalják még ma is.

A település a nevét onnan kapta, hogy az itt élő emberek szerették egymást lökdösni. Így lett "lökdöső ház", azaz Lökdösháza. Azonban a lökdösésnek egyenes következménye lett, hogy néha elestek, beverték a fejüket, és elfelejtették azt is, hogy honnan kapta a nevét a település, és azt is, hogy egymást lökdösniük kellene. Ezért aztán valami Lőrinc nevű földbirtokos csávóra fogták az egészet.

Népesség[szerkesztés]

Lőkösháza népessége körülbelül 2500, v. 2000, mégsem: 1800, vagyis 1700... [1] fő. De lehet ám, hogy mégis csak 2000 körül van... A pontos lélekszámot meghatározni igen nehéz, ugyanis egyrészt: reggelente sokan mennek be a közeli városokba, este pedig nem mindenki tér vissza, vagy éppen többen is, mint ahányan elindultak. Másrészt pedig a lőkösi vízbányászat igen sok emberéletet követel, de utánpótlás idővel érkezik.

Gazdaság[szerkesztés]

Lőkösháza főleg mezőgazdaságból él, ami igen nehéz, elsősorban a nyulak miatt, amik megrágják a termést, és elpottyantják végterméküket, amin a traktor és a kombájn könnyen megcsúszik. Amit nem sokan tudnak, az az, hogy Békés megye vízellátását jelentős részben a Lőkös alatt található vízbányákból nyerik. Ezt a tiszta, friss vizet aztán csövekbe tuszkolják, felpumpálják Békéscsabára, majd onnan jól feldrágítva és bepiszkolva visszapumpálják Lőkösházára.

Vízbányászat[szerkesztés]

Akcióban a helyi kézműipar

A vízbányászat megalapítója Lökő Simon volt, egy lőkösi földművelésügyi kivitelező, valamikor a XIX. században, aki rájött, hogy ha elég sokáig csapkodja a földet egy csákánnyal, előbb-utóbb vizet talál[2]. A névhasonlóság a település és az alapító között pusztán a véletlen műve.

Lőkös falutól délre található a Bánya-tó, ami egyértelműen jelzi funkcióját. Vizet bányásznak. Természetesen, mivel a víz eléggé folyékony, leginkább csak a kavicsos homokot tudják kiszedni, de ez őket egy cseppet sem zavarja.

A vízbányászat első és legfontosabb összetevője a bátorság. Ennek ugye magyar ember nincsen híján, tehát továbbléphetünk. Ezután szükség van egy csákányra, ásóra vagy egy lapátra, és természetesen nagy tüdőre vagy kopoltyúra, igény szerint.

A bátor bányászok alámerülnek a Bánya-tóba, majd teljes erőbedobással dolgozni kezdenek. A Vízművek a bányászatot megoldja néhány földbe fúrt lyukkal, de ezt a vízbányászok nemes egyszerűséggel barbár módszernek tartják. Meg is alapították a Lőkösi Vízbányászok Egyesületét, és közös megegyezéssel elutasították még a légzőkészülék használatát is. Emiatt a magas halálozási arány.

A Bánya-tóban többek között ezért sem szabad úszni, hiszen bármikor bárkit eltalálhat egy-egy elszabadult lapát vagy csákány.[3]

Egyéb ágazatok[szerkesztés]

Lököttháza gazdaságát más ágazatok szintúgy jellemzik. Ezek elágaznak.

Kultúra[szerkesztés]

Lőkösnek van kultúra. Van, aki csak Művelődési Háznak nevezi. Lehet benne művelődni, kultúrázni, akinek igénye van rá. Tényleg.

Vallás[szerkesztés]

Lőkösháza lakosai szoktak vallani. Például a bíróságon eskü alatt. Ők már csak ilyenek.

A településen található egy katolikus templom is, amelyet 2009-ben szenteltek fel, ám ez nem mindenkinek volt megelégedésére. Egy neve elhallgatását kérő Rekettyés Edömér nevű úr az alábbiakat mondta a templom elkészülte után: "Én a családomnak és az ismeretségi körömnek lelkesen meséltem, hogy ismerek egy falut, ahol nincs templom, erre lett. Ezek után nem tudom, mit meséljek."

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikipedia-logo.png

Lőkösháza témában van ugyan egy cikke a Wikipédiának, de az teljesen humortalan. Ezért nem is adunk linket hozzá.


Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. 1700...1699... 1698... és még tovább nő!
  2. Akkoriban még nem volt teleszőve a talaj mindenféle haszontalan olajvezetékkel...
  3. Tavaly a tó mélyén karácsonyozó búvárok fele nem tért vissza. A keresésükre küldött búvárok sem, így egy idő után hagyták a fenébe az egészet, és nem keresték tovább az eltűnteket, bár ez a kifejezés, ha jól meggondoljuk, amúgy sem állja meg a helyét, hiszen mindegyikükről tudjuk, hol van. Valahol lent a tóban.