Kis plakát a nagy Duna mentében

Az Unciklopédiából

Tudta? Hogy már Petőfi is tudta? Vagy csak sejtette a távolból? (ja, ez az utolsó szó a versének a címe).

Bízom benne, hogy van még, akinek ismerősen hangzik.

[szerkesztés]

Kis plakát a nagy Duna mentében;
Oh mi bántó, ócska plakát nékem!
Könnyben úszik két szemem pillája,
Valahányszor gondolok reája.

Bár maradtam volna otthon végig!
De a migránst vágyai vezérlik;
Vágyaimnak merkelszárnya támadt,
S odahagytam őslakom s anyámat.

Szép reményink hajnalcsillagánál
A jövendő tündérkert gyanánt áll;
Majd csak midőn magyar földre lépünk,
Venni észre gyászos tévedésünk.

Engem is hogy csillogó reményem
Biztatott csak, minek elbeszélnem?
S hogy mióta járom a világot,
Sajgó lábam száz kavicsra hágott.

...Szép hazámba gyaurok nem mennek;
Jó anyámnak hát kivel izenjek?
Szóljatok már, dervisek, ha lészen
Útazástok háza közelében.

Hazudjátok, hogy könnyeit ne öntse,
Hogy fiának kedvez a szerencse
Ah, ha tudná, mily nyomorban élek,
Megrepedne a szíve szegénynek!