Ő is itt van valahol. Talán az egyik oszlop mögött. Az ezredes lányával...
Ajtony vitéz (Balmaz, 93..? - Halmaz, 97..?), magyar vezér.
A 10. század körül élt fővitéz volt. Nagy hatást gyakorolt a századra, főleg, mert sorba karóba húzatott mindenkit, akit csak ért. Nevét azóta se feledik.
Életpályája
Életéről meglepően sok adat maradt fent, amin nem lehet csodálkozni, mert ő találta fel a kódexeket.
Apja a Galahada fővezére volt és végigtiporta a földet, mint Árpád, bár sose találkoztak. Anyja hirtelen döntés eredménye volt, ugyanis a háremben mindig több nő volt, mint kellett. Így mikor Galahada rábökött, hogy Ma te jössz! eldőlt Ajtony vitéz sorsa. Egy keresztény nő volt a dajkája, aki titokban meg akarta keresztelni, de a víz olyan hideg volt, hogy a kis vitéz visítására összegyűlt az egész nép. Galahada hadúr a dajkát karóba húzatta és így Ajtony csak jóval később keresztelkedett meg, amikor már feltalálták az izzasztókunyhót és a melegvizet.
Harcolások
Nagyon koraérett típus volt, első harci tetteként megszületését tartják számon. Nagyon nehéz szülés volt, húzták és vonták. Miközben kidugta a fejét, a bába felborította a kumiszos vödröt és bokánrúgta a varázslót. A varázsló beütötte a fejét a sátortartórúdba, ami aztán az egész népre zuhant. A varázsló ideges zavarában jóslatot zengedezett. Így kiáltott fel: Aj, aj, Ajtony csődbe viszi Európát! Az senkit se zavart, hogy még nem volt Európa, de egy varázslónak tudnia kell, mi fog történni 500 év múlva.
A mondóka hatott és ő olyan gyorsan nőtt, hogy a sátorból mindig kilógott a lába. Eszesedett is, már ötéves korában birkabőrre rajzolta Európa térképét. A birkabőröket aztán megőrizték és így mindig tudták, hogy milyen vidékeket kell meghódítani. Néha persze eltévedtek és véletlenül más helyre mentek, de az se volt nagy baj.
15 éves korára sikerült minden testvérét és féltestvérét legalább kétszer fejbehúzni a láncos buzogánnyal, ezáltal nagy tekintélyre tett szert. Az is nagyon pozitívan hatott a többi vitézpalántára, hogy a bort úgy vedelte, mint más a kumiszt, persze ahhoz meg kellett a szőlővidékeket találni, de Ajtonynak ehhez különösen jó érzéke volt. Fiatal korában falta az asszonyokat, de csak egyet tűrt meg maga mellett huzamosabban, a boszorkányos tulajdonságokkal megáldott Aranykát. Aranyka esténként az égre nézett és így szólt. Valami ma éjfélkor történni fog. Még nem tudom mi, de jobb lesz vigyázni... És tessék, mindig így lett. Vagy őket rabolták el vagy ők raboltak, így működött a honfoglalás kora. A fogságba esett idegen rabok sose élték túl a halálukat, így nem népesedett túl a vidék, mindig volt elég nő és elég bor. Mire 17 éves lett, elfogytak a jósló birkabőrök, valami mást kellett csinálni. Ekkor találták fel a portyázást, aminek az volt a lényege, hogy csak olyan messzire nyargaltak el, hogy vacsorára mindig vissza tudjanak érni. Galahada azonban öregedett, már többször esett a ló túloldalára, mint rá, ezért megtette Ajtonyt vezérnek. Egy portyázás alkalmával egy ellenséges bitang kiragadta a lófarkas kopját Ajtony kezéből. Hű fegyverhordozója rávetette magát a gazra, de Aranyka, aki bőszen mellette lovagolt rákiáltott: Basztirici! Ha elvágod a torkát, az utóda nem találja fel az eszparonto nyelvet! Ajtony ránézett. Ez igaz, te gaz! Mentsd az irhád! Így menekült meg Konrád király, aki inkognitóban épp arra járt.
A szörényi görény
Originál Esvány magyar király, mindennap kétszer követet küldött a megkeresztelkedés ügyében, ugyanis csak így engedélyezett volt, még néhány dombocskát. Ajtony azonban húzódozott, élénken élt még emlékezetében a hideg víz, amivel kiskorában nyakon öntötték. Aranyka kedvesen biztatta:Ideje van a dolognak Uram, mindjárt 28 éves leszel és elpatkolsz, ne mondja senki, hogy csak néhány évig voltál keresztény! Súlyosan nehezedtek ez a szavak a vezér lelkére. Tudta, ezt a dolgot már nem halogathatja tovább. Meg kellett keresztelkednie, de úgy vélte, hogy csel segítségével talán kikerüli a dolgot. Különben is unta már az egy feleséget, a keresztelkedés pedig csak szentesítette volna a jelenvaló állapotot, amit Ajtony senkinek se kívánt. Főleg magának nem, mert Aranyka az utóbbi időben nem az eget kémlelte szorgosan hanem a kupa fenekére nézett. Ez önmagában nem lett volna baj, ha a magáét issza, de minden drága csepp, amit vitéz urunk elől ivott el, végzetesen csökkentette Ajtony amúgy is egyre fogyó készleteit. A fősámán tanácsára utasította hű fegyverhordozóját szerezzen hát be egy görényt, mert ő az éccaka azt álmodta vala, hogy ez menti majd meg minden bajtól.
A görényt azonmód el is nevezte Parasztnak. A szerencsegörény gyakorta megszökött, ilyenkor Ajtony ekként kereste a szerény kis jószágot: „Megint hol a fenében van az a büdös Paraszt?!”
Paraszt azonban sajna nem vált be, mert Ajtony egy szép reggel arra ébredt, hogy a részeg Aranyka mellett a görény is részegen szuszog a lábánál; aki miután előbb felettébb gondos aprólékossággal telerókázta, ott az ágyon húzta a lóbőrt.
Ajtony néhány órán belül Parasztot belegyömöszöltette egy ivókürtbe, és új főtanácsadó sámánt kellett kineveznie, mert a régi némileg nehezményezte, hogy határozott idejű munkaszerződése egy szóval sem tért ki a karóba húzással kapcsolatos apróbb kellemetlenségekre.
Szeretett vitézünk az elkövetkező néhány hétben beszerzett még egy gödényt, egy kefekötőt, és egy katonatisztet, de a helyzet nem javult. Alkoholtartalékainak fogyása nemhogy mérséklődött volna, hanem tovább gyorsult. Tetézte a bajt, hogy Ajtony kezdett kifogyni az alkalmas sámán tanácsadókból, részint, mert többségük úgy állt, mintha nyársat nyelt volna, részint, mert valamilyen rejtélyes oknál fogva hirtelen megszűnt a túljelentkezés az addig slágerszaknak tartott sámánképzőbe.
Gyalázatos halála és megboldulttá avatása
A legenda úgy tartja, hogy hasbalőtték egy cinegevadászaton. Nincs arról adat, hogy ez igaz-e vagy sem, az azonban bizonyos, hogy szinte azonnal belehalt. Egyes tudósok vélekedése szerint bizonyítja ezt önmagában az a tény is, hogy már régen nem él, és az is, hogy az eseményt megelőző percekben a sámánok azonnal megboldogulttá avatták.
