Kőbányai Varga József

Az Unciklopédiából

Varga József (Józsefváros, 1985 – napjainkig és még tovább) Kőbányán élő kortárs magyar alkotó, valamint lakos. Jelenleg hallgat, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen csillagászatot.

József négyszeres portréja.

Rövid életpályája[szerkesztés]

1985. október 22-én jött evilágra, és szüleinek egyetlen gyereke éppen ő lett (micsoda szerencse!). Bölcsödei, óvodai és általános iskolai tanulmányait itt most nem részletezzük (this article is a stub), mert az nem érdekel minket. 2000-től 2004-ig a budapesti Apáczai Csere János Gyűjtőgimnáziumban töltötte idejét. Ekkor nagyon megkomolyodott, de szerencsére szabadulása után többnyire sikerült visszanyernie önmagát.

Mai törekvései[szerkesztés]

Írásreformer[szerkesztés]

2004 szeptemberében a tintatakarékosság és a gyorsabbanírás elveitől hajtva az írásrendszer megváltoztatásába kezdett. Akkoriban ez nem jelentett gyökeres változást, hiszen az írásrendszerváltás csak fokozatosan, megfontolt lépések során ment végbe. Így mára egy olyan új ábécé jött létre, amely szervesen illik az írásnak mint izommozgás-sorozatnak tulajdonságaihoz, ezáltal téve lehetővé a lendületes írást. Az új, immár a latintól nagyban különböző írás neve: organikus ábécé. Ezzel József felsorakozott a nagy írásreformerek közé (Cirill és Metód illetve Kemál és József).

Az organikus ábécé

Az organikus írás fő jellegzetességei:

  • a magánhangzók jelölése felső indexben (nem is feltétlenül szükséges kiírni)
  • a mássalhangzók egyszerűsített jelölése
  • nincsenek nagybetűk

Budapest-felmérések[szerkesztés]

Évek óta készít fényképeket a város épületeiről, kiváltképp azokról, amelyek rossz állapotúak, lebontásra kerülnek, hogy legalább fotón megmaradjanak.

(folytatása következik)

Diploma[szerkesztés]

Régebbi törekvései[szerkesztés]

Régészet[szerkesztés]

A József-féle Corvinaelmélet: József szerint elképzelhető, hogy Mátyás király Corvináinak jelentős része Magyarországon maradt és épen átvészelte a török hódoltságot és a további évszázadokat is. A Corvinák tehát biztos helyen elzárva napjainkig megmaradtak. Az elmélet szerint Pesten, a mai Apáczai Gimnázium épülete alatt van a középkori domonkos kolostor megmaradt pincéje; 1526-ban a mohácsi csata idején – nem sokkal azelőtt, hogy a törökök kifosztották Budát – ide rejtették Mátyás király kódexeit. A régészeti kutatás szenzációs kincsekkel kecsegtet, a Corvinák feltárásához csupán le kellene bontani a gimnázium épületét.
2002 táján József maga elkezdte a régészeti feltárás megszervezését, de végül nem sikerült megkezdenie a kutatómunkát.

Első nagy alkotói korszak[szerkesztés]

Az Első nagy alkotói korszaka 2001-2002 körül kezdődött, és 2005-ben már minden bizonnyal véget is ért. (Többen az Első nagy alkotói korszak kezdetét a Millenniumi Kártyavár építésének idejére, azaz 2000. december 31-ére teszik). Az Első nagy alkotói korszakának csúcspontja a 2004-es év volt, ekkorra készült el mindmáig legismertebb alkotása, a nagyszabású „Itt jártam”.

Az Első nagy alkotói korszakát többnyire művészeti alkotások reprezentálják: kártyavár, szobrok, épületek, rajzok, üvegablaktervek, városok stb. Egyesek a changiák történetét is ide sorolják, de általában ezt, és a többi magánmitológiát is alkotói korszaktól függetlennek tekintik.

Az Első nagy alkotói korszak alkotásai:

(Méret: 350 mm magas, 300 mm átmérőjű, anyaga: francia kártya)

A Millenniumi Kártyavár ünnepi díszkivilágításban.

Az ezredforduló tiszteletére épített törékenynek tűnő kártyavár immár több mint hat éve mást sem csinál, csak áll.
2000. december 31-én épült fel először, de néhány nap múlva, mint ideiglenes építmény, lebontásra került. 2001. november 11-én vasárnap 19.58-kor azonban újra elkészült a vár, és azóta gyakorlatilag megszakítás nélkül, fő szerkezeti részeiben folyamatosan áll. Természetesen időről időre felújításra szorul, és az évek során néhány nagyobb csapás is érte, ennek ellenére mindig szakszerűen újjáépült. A vár szilárdságát bizonyítja, hogy sértetlenül átvészelte a 2006 szilveszterén bekövetkezett földrengést.
2006. november 11-én ünnepi megemlékezést tartottak a kártyavár állandó fennállásának alkalmából. Az ünnepség fénypontja 19.58-kor következett be, amikor az épületet ünnepi díszkivilágítással világították ki.

  • Várfallal körülvett városok alaprajzai
  • Hidak

Az első hídja egy függőhíd (pontosabban kábelhíd, még pontosabban cérnahíd) volt, ami „Gyere, játssz velem!” papír barkácsjátékból készült cérna, gombostű, hurkapálca, kis fémlapok, kartonpapír és ragasztó felhasználásával. Átadás időpontja: 2002. szeptember 9. 22.57. Középső nyílás: 1060 mm. Sajnos autók nem közlekedhetnek rajta, mert a cérna felfüggesztés nem bírna ilyen nagy terhelést. Születtek már tervek, hogy a híd felfüggesztését rézdrótra cseréljék ki, de az átépítés továbbra sincs napirenden.

A második hídja hurkapálcából készült, gyurmaragasztó- és pénzragasztó-rögzítésekkel. Szerkezeti felépítésében rácsos tartójú, de a formája kosárfüles ívhidat idézett. A híd a nem megfelelő rögzítések miatt elpusztult.

  • Hurkapálca-art

2003-ban kezdett hurkapálcából szerkezeteket építeni, nagy részük ideiglenes mű lévén nem maradt fenn, de ma is megtekinthető két emblematikus mű: az egyik egy háromlábú torony (kilátó), a másik pedig egy hatszög alapú felhőkaroló.

  • A város

Ez egy képzeletbeli magyar város gyurmából készült négyszög alakú részlete. Számos kor építészetének jegyeit fel lehet fedezni a városban járva, kezdve a rómaiaktól a középkoron át egészen a kora eklektikáig. Meghatározó épületek: a középkori eredetű bazilika, a kolostor épületegyüttese, a vár a reneszánsz eredetű királyi palotával, a levéltár klasszicista tömbje, a középkori városkapu és a római alapokra épült városháza.
Időnként felröppennek olyan sajtóértesülések, miszerint a várost el akarják pusztítani, mi több, egyszer egy konkrét terv is előkerült, ami a város szőnyegbombázására irányult, ám a többség szerint nem áll fenn a háború veszélye. A város pusztulásától tartók abbéli félelmüknek adtak hangot, hogy a város lebombázásához nem szükséges háborús indok, elég csupán az idegen hatalmak felőli irigység, ami a gyönyörűen megőrződött, műemléki városkép és a nagy hagyományoknak örvendő városi kultúra ellen irányul.

(folytatása következik)

  • Itt jártam
Kilroy was here.gif
Az „Itt jártam”-hoz készült tervvázlat.

Az Itt jártam a korszak főműve, a korai üvegablakterveket is szintetizáló alkotás, melynek stílusbeli gyökereit a gótikában, és a szecesszióban találjuk. A mű a pesti Apáczai Gimnázium II. emeletének oldalfolyosójának bejáratát díszíti, fotókartonból készült. A kartonból való fekete kontúrok szeszélyes rendszere gótikus üvegablakok rácsaira emlékeztet, ugyanakkor mellőzi a vallási témát, és nincsenek színes üvegtáblák sem.

A frissen elkészült Itt jártam középső része a felrakás előtt.

József 2003 szeptemberében tervezte meg az „Itt jártam”-ot, és fél évi megfeszített munkával 2004. március 15-én 0.49-re készült el az utolsó, harmincharmadik táblával. Pár nap múlva fel is került a helyére az alkotás.
A nem megfelelő rögzítés (cellux) miatt néhány tábla viszonylag hamar meglazult, sérülések is bekövetkeztek. A mű megóvásához nagyban hozzájárulna, ha az alkotást és közvetlen épített környezetét felvennék az UNESCO világörökségi listájára a kulturális helyszínek közé, ezen belül pedig a „veszélyeztetett világörökség” megjelölés lenne indokolt.

  • Kék és narancssárga
  • Aranymetszés

József az Első nagy alkotói korszak lezárulta után egy alkotói űrbe került, amiből még máig sem sikerült kikerülnie, de egy nemrégi interjúban közölt elmondása szerint már nincs messze a Második nagy alkotói korszak kezdete.

Egy korai térkép a Legnagyobb Csatáról.

A changiák[szerkesztés]

(másnéven hangiák)

A changiák története egy József által kitalált magánmitológia egy képzeletbeli civilizációról.

  • Bevezetés: a changiák történetének történetírásáról

Ez a történelem 2001 környékén kezdődött, a kezdeti lendületes bővülést az ismert történetek vázlatos lejegyzése, valamint egy csata térképe követte. 2004 után azonban a növekedés megállt, az ismeretek megőrzése is nehézségekbe ütközött, de a 2007-es évben újra előtérbe kerültek a changiák, sőt tulajdonképpen a ma már megszokott changia elnevezés is ez évben született.

  • A changiák eredete és történelme

(folytatása következik)


Jövőbeni törekvései[szerkesztés]

Építészet[szerkesztés]

József egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy 2004-ben nem vették fel az építészmérnöki karra, de nem adta fel, hogy építész legyen. Célja, hogy elmondhassa magáról és foglalkozásáról, hogy ő „csillagász és építész”.

Utazások[szerkesztés]

Fejében gyűjti a földkerekség mesés helyeit, ahová reméli, hogy valamikor el fog jutni. Eddig a következő fontos úticélok gyűltek össze:


Építészeti álmai[szerkesztés]

Alvás közbeni álmai közül a legélvezetesebbnek az építészeti témájúakat tartja. A következő rövid álmánybeszámolók ezekről szólnak, időrendi sorrend nélkül:

  • A korai organikus iskolaépület vagy faluháza vagy polgármesteri hivatal és a dombos erdőben alapítandó falu (Valód).
  • Józsefváros I: a régebbi macskaköves dombos vízivárosszerű, egy útelágzásnál a bal oldali utca kissé meredeken emelkedik, a jobboldali szintben enyhén balra kanyarodik. fsz-es és 1emeletes házak, stílusok: barokk, copf, klasszicista. kisvárosi hangulat, üres.
  • Józsefváros II: az új, ami a csupánhomlokzatos, üres jellegű, nagy szintkülönbségek (Szentendrés), átmegyek a csupánhomlokzatos házon, aztán egy utca, ahol balra fordulok, tőlem balra házak (eklektikus stílusok), jobbra meredekebb domboldal, gazos terület, de korábban itt is házak álltak (mint Krisztinaváros közvetlenül a Vár alatt), aztán talán vége az utcának, kő mellvéd, balra levezető lépcső, közben lenézve egy négyszög alaprajzú ugyancsak csupánhomlokzatos, de új építésű 90es évek amit félbehagytak ház van azthiszem betonból de stílusa a XIX. század végét idézi, benézek, továbbmenve még mindig elég magasan vagyok, sok hídszerű dolog van, kisebb lépcsők is, nem egyenes vonalúak de többször van derékszögű fordulós, az egész kissé labirintusszerű, bár mindvégig jó és messzi a kilátás, aztán a lépcsős sikátorok amik a házakba futnak be és a belső lépcsőkön vezetnek tovább (ez a legjobb rész).
  • Saját házam (több álom együtt) milyen nagy és soha még nem voltam ott részek tárulnak fel és pályaudvar van a pince helyén (intermodális csomópont: van metró is meg vonat is) és olyan mint egy vár, magas torony (mosókonyha) híd meg az udvar felett a gangon keresztüli imbolygó híd (3. em), a lépcsőház nagy lépcsőkkel korábban nem voltam ott emeletekkel. Sínek amik az utcai homlokzatra mennek fel függőlegesen és villamossínek az utcánkban. No meg a 3. em.-en a lakásunk ajtaja vmi nehezen megmondható titokzatossággal, továbbra is természetesen álombeli üresség, csend, magány (azaz tudom hogy rajtam kívül nincs más a színtéren).
  • A ház (tkp. saját házam) ami mellett ipari terület romjai vannak végetlen és csak téglahalmok amiből emelkedik ki a ház mint egy vár, fényes sütésnap, haloványkék égalatt halványvörös és sárgás romhalmok, távolban a magas sima tűzfalakkal kimeredő házunk.
  • A nagyrészt lebontott külvárosi iparterület, egy háztömbnyi telken volt az üzem, épületei a XIX.-XX. sz. fordulójáról, az egész helyén nagy gödör ill. sárga színű homokos terület, megmaradt belőle romosan az is bontás alatt egy nagyobb falszakasz, ami egy főbejárat lehetett, súlyos késő eklektikus stílusban (olyan mit MTV székház vagy Nemzeti Bank), nagy portikusz, és a homlokzati óriásoszloprend, sárgásfehér színű, előkép: villamossági telep a Visegrádi utcában, de hasonló a gőzvágóhíd is.
  • házunk pincéje, ami nagyra nő hosszú és beláthatatlan folyosókkal, amit bányalámpák világítanak, rejtélyes zugok és összeköttetések, félelmetes sokszor nem találom a feljáratot. a feljárat ugyanolyan mint valóban: csigalépcső és kovácsoltvas ajtó. többször is visszamegyek vmikor fel is kell jönni a 3. em.re. nem bonyolult labirintus, csak néhány folyosó van, de így is több mint a valóban, és volt is úgy éreznem hogy eltévedtem, a feltűnő az volt, hogy sokkal hosszabbak mint vártam volna. Mivel többször is visszatértem, később már kezdtem kiismerni magamat a folyosók között.
  • Legújabb: vmilyen a II. vh-ban lebombázott német főúri (vagy hercegi) kastély romjaira felépült posztmodern stílusú épület. lehet múzeum, galéria vagy hangversenyterem. Eredetileg 1em késő barokk (nem rokokó) vagy klasszicista lehetett, hófehér színű. az újjáépítés után tömege emlékeztet az eredetire, egyébként halványokker színű fémlemezekkel burkolt, nagy négyzetes barnán sötétített ablaktáblákkal (olyasmi mint a Hilton szálló a Várban), színvonalas megvalósítás, voltak rajta díszítés és vmit (talán egy felső párkányt) tartás céljából vörösréz színű ívelt vonalú fém tartóelemek, ezek ritmusukkal hangsúlyosan részekre osztották a homlokzatot.
  • A romantikus stílusú (1860as évek) nagy öntöttvas oszlopok által tartott síkmennyezetes fehérfalú tágas lépcsőház és vele egytérben lévő hall illetve terasz. az egész karcsú légies hatást kelt, a hall ill. teraszon akár kis kert is lehet, vagy üvegpálma-ház.

Idézet Józseftől: „Nincsen álmos vekkerem, / tésztasín sem nyújt le könnyű álmot.”

Örökbecs[szerkesztés]