Kína
Az Unciklopédiából
| Kínai Népköztársaság | |
|---|---|
 Címer | |
| Más neve(i): | 中华人民共和国 |
| Régió: | Világközepe |
| Lakossága: | 1 millió/nap |
| Népszokása(i): | szorgalom, szaporodás |
| Helye: | Mongólia, Tibet, Tajvan (független gyarmatok) |
„Kínában lóg a mandarin. Gyilkolt ma is a kokain.”
~ József Attila„A japánok mindent meg tudnak tanulni. A kínaiak mindent tudnak.”
~ Pu Ji„Kína hatezer éve somolyog Kína cikizésén. De már nem sokáig.”
~ Micimackó és a Tao
Kína egy ország Kína határán.
- A kínaiak annyian vannak, mint a kínaiak.
- Az emberi civilizáció mintegy 10 000 éves. A kínai – 20 000. Szóval ráérnek.
- A kínaiak kicsik. Ezt kompenzálva vannak sokan. A nehézsúlyú súlyemelőik nagyok.
- Nekünk ez kínaiul van.
- A kínaiak a spájzban vannak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ezzel kezdjük
„A világ jövője Kínától függ. Kína jövője nem függ a világtól.”
~ megmondás
Kína lakói többek közt pingvinek, oroszok, barlangkutatók és szögediek.
Miskolci egy se. Ja, él itt egy kisebb létszámú kínaiak közösség is.
(A kínaiakról egyébként nem szól ez a szócikk, mert van másik szócikk, ami róluk szól. A kínaiakról. Nem Kínáról, mert arról ez a szócikk szól. Értve vagyunk? Nem mondjuk mégegyszer!)
[szerkesztés] Története
Kína története az őshomályba nyúlik vissza.
Egyesek szerint ugyan 2006. május 21-én alapították, amikor is huszontizenkettő orosz és egy barlangkutó illetve egy pingvin költözhetett be szociális otthonába. Ők voltak az őslakosok, akik helóták (leigázott őslakosok) lettek, mikor augusztus 4-kén 542 szögedi költözött be a városba. Azóta a külvilág nem érintkezett a várossal, így több információval nem szolgálhatunk.
Ez tiszta hülyeség, de valaki ideírta. Egyelőre így marad, de remélhetően már nem sokáig. Jelentős, neves történészekkel vagyunk tárgyalásban.
Egyikük kínai. Őt nemigen értjük.
Kína fővárosa kínai naptár szerint ... óta 北京市 (Běijīng Shì). Erről a legutóbbi felmérések megmondták, hogy a kínaiak kevesebb, mint 1%-a tud. A többit meg nem is érdekli.
[szerkesztés] A hajósok
[szerkesztés] A Marco Polo incidens
[szerkesztés] A Nagy Fal építése
[szerkesztés] Az acél agyaghadsereg
[szerkesztés] A szecsuáni gátépítők, avagy hogyan változtassuk meg a Föld pályáját?
[szerkesztés] Lajka kutya és a kínai konyha
- Avagy hogyan végezte a híres űrhajós díszvendég egy kínai étteremben?
[szerkesztés] Földrajz
Kína határai: északon Kína, délen Kína, keleten, továbbá nyugaton: Kína.
Mert Kína a világ közepe. Ennek megfelelően Kínában fontosabb a közlekedés, mint bárhol másutt.
Kína közlekedése két úton halad. Az egyik a maoi út. A másik a gyalog.
A harmadik: Kínában nincs értelme közlekedni. „Egy kínai mindenütt kínai” ( – Lao Ce).
Kínában van a legtöbb chinatown.
[szerkesztés] Vallás
Taoizmus, lámaizmus, maoizmus, buddhizmus, izmus.
[szerkesztés] Gazdaság
Számos, Európában csak jóval később megismert találmány (iránytű, papír, nyomtatás, puskapor, cipőkanál, CD ROM) már az ókorban ismert volt Kínában.
Csak jóval később kezdtek el gyártani Philips hajszárítót, Adidas tornacipőt, tajvani hardvert és amerikai rágógumit.
Magyar tejtermékeket még ma sem gyártanak; állítólag. De már 10 alatt futják a 100-at, tehát rövidesen ideérnek. Egyelőre Kőbányán gyakorolnak. [1] Tehenük már van. Kettő.
[szerkesztés] Orvosolás
„Mainapság mindenkinek az akupunktúra a dilije. A kínaiaknak viszont már 3 500 éve.”
A hagyományos kínai orvoskodás filozófiája egy tőből ered a taoizmussal, a buddhizmus, a konfucianizmussal, vagy mivel. Azt a klasszikus keleti világlátást tükrözi, mely szerint az élet és az egyének tevékenysége minden szinten szoros kapcsolatban áll a környezettel. Említésre méltó továbbá, hogy a legkorábbi hagyományos kínai orvoslás azon taoista mesterektől származott, akik különleges érzékkel rendelkeztek az emberi testtel és működésével kapcsolatosan, több órás meditációjuknak köszönhetően. Valószínűleg ez az oka, hogy a hagyományos kínai orvoskodás oly sok taoista (daoista) eredetű elvet örökölt.
Uralkodásának aranykora alatt i.e. 2698-tól 2596-ig, Ch'i Pai (岐伯) miniszterével folytatott párbeszédének eredményeképp, a kínai hagyományok feltételezése szerint Huangdi, a Sárga Császár alkotta meg a Neijing Suwen-t (《内经·素问》) avagy a Belgyógyászat alapkérdései, melyet Huangdi Neijing-ként is ismerünk. A modern tudomány feltételezése szerint ezt a szöveget egy névtelen tudós állíthatta össze, nem korábban mint a Han-dinasztia idején, alig több mint kétezer éve.
A Han-dinasztia (i.e. 202 – i.sz. 220) ideje alatt Zhang Zhongjing (张仲景/張仲景), a kínai Hippokratész, aki Chang-sha polgármestere volt az i.sz. második század vége felé, írta az Értekezés a hidegkárokról című tanulmányt, mely a legkorábbi ismert utalást tartalmazza a Neijing Suwen-re vonatkozólag. Egy másik kiemelkedő Han belgyógyász, Hua Tuo (i.sz. 140 – 208) volt, aki betegeit borból és porrá tört kenderből készített szerrel altatta. Hua orvosi-, sebészi beavatkozásai, valamint gyógynövény kezelései szintén használatban voltak fejfájások, szédülés, bélférgek, láz, köhögés, torokfájás ellen, sőt még egy nőgyógyászati diagnózis során is, ahol halott magzatot kellett eltávolítani egy nő testéből.
A Jin-dinasztia korabeli orvos, az akupunktúra és moxaterápia szószólója, Huang-fu Mi (i.sz. 215 - 282) szintén idézett a Sárga Császártól Jia Yi Jing (甲乙经/甲乙經) című művében i.sz. 265 körül. A Tang-dinasztia idején, Wang Ping állítása szerint birtokába jutott egy eredeti Neijing Suwennek, melyet alaposan kibővített és továbbszerkesztett. Ezt a művet egy császári bizottság az i.sz. XI. században vizsgálta át.
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Grafika
 |
 |
[szerkesztés] Konyhaművészet
A kínai konyha két igen egyszerű alapelvre épül: ami mozog, megsütik; ami nem mozog, azzal fűszerezik.
A konyhavilágbajnokságot egyszer és mindenkorra Kína nyerte meg.
Pedig akár diszkvalifikálhatták volna őket: két ehetetlen alapanyagokból készülő fogással indultak a versenyben, de titokban maradtak a receptek. Pedig nem is akarták eltitkolni őket, a kínaiak nem hallgatagok. Sőt: fűnek-fának elmesélték. Csak hát ki ért kínaiul?
E két fogás a fecskefészek leves és a száznapos tojás volt.
[szerkesztés] Cirkuszművészet
Minden második kínai: artista.
[szerkesztés] Sárkányeregetés
- A sok babot fogyasztók kedvenc foglalatossága. A kevésbé nagy múltú országok lakói megelégednek a galambokkal.
[szerkesztés] Híres kínaiak
- Mao Ce Tung
- Jackie Chan
[szerkesztés] Lábjegyzetek
- ↑ Bizakodhatunk, hogy újra lesz ehető Pálpusztai!
