Jukamenszkoje

Az Unciklopédiából
Bouncywikilogo.gif
Azok számára, akiket a Wikipédia lefizetett: a Wikipédiának van egy elég gyenge kis szócikke a(z) Jukamenszkoje témáról.

Jukamenszkoje falucska Udmurtföldön, a helyi elnevezése Юкаменск, ami oroszul annyit tesz: Юкаменское. Főleg a jó forró udmurt néptáncegyletről híres a falucska. Egyszeriben az Eurázsiai Táncdalfesztivált is megnyerték még 2007-ben. Jukamenszkoje Enying testvérvárosa, bár még nem tudjuk ki az apjuk és ki az anyjuk.

Történelem[szerkesztés]

Egy régi udmurt amfiteátrum Jukamenszkoje falucskában.

Jukamenszkoje elvileg már az ókorban lakott hely volt. A legenda szerint Jukamenszkoje rendelkezett egy hatalmas amfiteátrummal – ami jelenleg is áll, bár a szurkolók szétverték, mint a stadionokat –, melyet Imperator Caesar Lucius Septimius Severus Pertinax Augustus római császár építettet még 200–210[1] között.

Jukamenszkoje az 1770-es években alapította sok-sok paraszt, akik olyan parasztok voltak, mint én. Jukamenszkoje parasztjai sokat panaszkodtak a tömegközlekedés szerénysége miatt, mert így nem tudtak normálisan eljárni templomba. 1775-ben petíciót nyújtottak be a helyi járásbíróságon, hogy vagy építsenek helyben egy templomot vagy létesítsenek japán mintára lebegő mágnesvasutat Moszkváig. Amúgy tök élhető udmurt falucska volt akkoriban ez a Jukamenszkoje, volt helyi művelődési ház, ahol összejártak a jóasszonyok és jó urak cseverészni, pletykálkodni.

Jukamenszkojeban működött egy téglagyár, melyet az első világháború alkalmából alapítottak a helyi templomban. Sikerült is elfalazniuk magukat 1917-ben a külvilágtól. Mire ez feltűnt mindenkinek és kirobbantották őket a falból már 1933-at írtak a naptárak. A helyiek ez idő alatt, amit négy fal között töltöttek, jól elvoltak, s megtanultak pókerezni és alapítottak is egy kaszinót időközben.

1984-ben Jukamenszkoje faluban forgatták A kukorica gyermekei című klasszikus horrorfilmet.[2] A film világsikert aratott, ezzel beindult a turizmus is Jukamenszkojeba. Állítottak is egy szobort 2027-ben Stephen King-nek, aki ott volt a szobor avatásán is.

2003-ban a helyi plébánia új épületbe költözött, mert Tibi atya udmurt megfelelője kiverte a biztosítékot Jukamenszkoje polgármesterénél.

Gazdaság[szerkesztés]

Kishimoto munka közben

Jukamenszkoje gazdasági mozgatórugója Kishimoto helyi mangaboltja, amely Udmurtföld-szerte híres-hírhedt és nincs más ilyen bolt egész Oroszországban se.[3] Kishimoto boltja ország-világ szerte ismert, sok turista vásárol tőle mangát, főleg szuvenírként. A helyiek közül is sokan olvassák Kishimoto boltjában fellelhető mangákat. A legismertebb és legkeresettebb olvasmányok a Naruto esete a rejtélyes rámen-tolvajokkal, Bleach: Újra festik a Vörös-tengert, avagy a gyémántpor megfelel-e? és a Dragon Ball: Véres lábnyomok a levegőben, avagy Dermesztő levitálni tanít.

Mint már fentebb említettük, 1917-ben Jukamenszkoje rendelkezett egy téglagyárral. Sajnos van egy rossz hírünk: azóta lebontották a téglagyárat, mert kevés volt a tégla a faluban a gyár bezárása miatt. Sajnos ez van. Amúgy azóta újraépítették még 1991-ben, de az építkezésnél már nádat használtak.[4]


Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Ha szubtrakcióóljuk a két alfanumerikus jelet egymásból, akkor -10 jön ki eredményül. Ámbár, ha használjuk a szubsztrakció-elvét, akkor portabilitásúan nagy a sansza annak, hogy más lózung jön ki.
  2. A helybeliek közül néhányan olyan parasztok voltak, hogy csak a kukoricával szemeztek, pedig Isaac volt az ellenfél.
  3. Igaz, hogy a manga japán cucc, de attól még miért ne lehetne külföldön is árulni?
  4. Hogy miért, az mindmáig rejtély. Egyesek szerint ez a trendi az udmurtoknál.