Jampec

Az Unciklopédiából

„A jampecok a Chevroletben agyba-főbe nyomják a dudát.[1]

~ Hungária

Jampec(ok/ek): bronzkori politikai párt Jamaikában, illetve az ez által terjesztett nacionalista ideológiai mozgalom, mely eredetileg az egyik jamaikai etnikum (a jampik) ősvallását képezte, de aztán az egész ójamaikai birodalomban átvették.

  • Feloldása: Jam-Pec, azaz Jamaikaiak, Peckesen! Az ideológia lényege, hogy a jamaikaiak ősi joga a peckes, büszke járás.
  • Jelmondatai: a jelen visszáságait és a népnyomorban is a jövőbe vetett bizalmat kifejező Joviális jel jön, jó teánk javára jajgat a jog jurtáinkban, illetve a jövőbe vetett hitet még jobban kifejező:
    • A jövő Jamaikáé, Jamaika a jamaikaiaké.

Történelem[szerkesztés]

Kabala baba, a bölcs (vagy rémes (vagy juhszagú))) császár

A jampi etnikum a bronzkortól kezdve élt az ó-Jamaikai Birodalomban, a bölcs Jószágosztó Kabala Zaba Baba császár (más átírások szerint: a rémes Juhszagontó Kibele Z'lek Bébi - a jampi hieroglif írás nem jelöli a magánhangzókat, és a mássalhangzókat is csak ritkán) vezetése alatt.

Krisztus előtt hatezer körül ó-Jamaika névleg az Egyiptomi Birodalom vazallusa vagy inkább szövetségese lett, mellyel már előtte is barátságos kapcsolatokat ápolt. Átvették a hieroglif írást. Első írásos feljegyzések a korból.

Néhány törzsi háborúról tudunk idegen népekkel, pl. a kelta sínhedekkel vagy a jellegzetes kétkerekű szekereken kóborló Oklahoma-sivatagból beözönlött Rokker Nomádok népvegyülékével, akik legnagyobb hullámát egy Herli Dévidzon (Dávid fia Csakkétkerék) nevű viking vezér vezette. A középkor elején a teknósok teljesen meghódították ó-jamaikát, végleg megdöntötték a Kabala dinasztiát, a trónra egy Exsztázi nevű uralkodónő került, akinek fehér tablettákra hasonlító pénzérméit rituálisan fogyasztották és fogyasztják még ma is elmaradott helyeken a Diszkóól nevű templomaikban.

A jampi etnikum az elnyomás ellenére is fennmaradt. Ekkor kezdődött a jampec mozgalom titkos térhódítása. Ezt segítette, hogy az eddigi csapások ráadásaként a jampeceket a reneszánz idején tömegesen hurcolták Amerikába rabszolgának, de a huszadik században az ő népzenéjükből lett a rokkzene, melynek eredeti neve: Rák kend, Roll? Rollnak (tkp. "pogány") hívják a jampecek a nem-jampeceket.

Jampi himnusz[szerkesztés]

Hagyományos jampi népviseletbe öltözött állami méltóságok a jampi himnuszt éneklik az államalapítási nemzeti ünnepségen

(Joviális jel jön jócskán ...)

Joviális jel jön jócskán, jajgat a jog jurtáinkban
Jejeee jejeee
Jé, juk van a jányok javán, jógázik a jordán jósnő,
Jejeee, jejeee
Jégeralsó s jégermájszter,
Jejeee, jejeee
Ju lávsz jú jeeee jeeee jeee jeee jeeee.

Népviselet és etnográfia[szerkesztés]

A jampec mozgalom zenei, ideológiai és öltözködési divatot is jelent, mely a jampi halászetnikum eredeti népviseletéből keletkezett, kellékei: 1) lakkozott cipő, a jampik ugyanis nemcsak a csónakjaikat, hanem a cipőiket is lakkozták a sós tenger korrodáló hatása ellen; 2). Jellegzetes szabású vászonnadrág, a vászon praktikus viselet a melegben; 2). Piros kockás vagy csíkos öltöny, amelynek csíkjai és kockái a jampi férfi gazdagságára utaltak; 3). férfiaknál és nőknél közösen: négyszögletes napszemüveg, mely a bronzkori vulkáni tevékenység üvegházhatást és ózonrétegvékonyodást eredményező erősödése miatt rombolóbb hatású napsugárzás ellen védett. A jampi nők jellegzetes hajviselete volt a Kleopátra frizura. Ezt az egyiptomi uralom idején uralkodó császárnőről nevezték el, akit a jampik Baba császár mellett panteonjukba emeltek mint mennyei feleséget (Baba császárnak egyébként volt több ezer nem-mennyei felesége is, a kutatások szerint mintegy felük merinói, negyedük racka, a maradék pedig emberi nőstény lehetett).
Nagyvárosokban a jampec nem számított ritka jelenségnek, így hamar megszokottá vált a jelenlétük. A jampikus allűrök vidéki követőit viszont nem fogadta el környezetük, és a kolhozjampec jelzővel bélyegezték meg őket.


  1. Más források szerin a Zicát...