Hogyan éljünk túl légikatasztrófákat?
 |
Figyelem, ez a cikk veszélyes információkat tartalmaz! Otthon NE próbáljátok ezt ki, gyerekek! Előbb menjetek át egy másik gyerek házába, na ott aztán kipróbálhatjátok... |
|
Hogyan csináld? Ez a szócikk része az Unciklopédia Csináld magad! sorozatának. Nézd meg a többi tanácsunkat is! Nem fogod megbánni! |
Vázoljunk fel egy egyszerű, hétköznapi helyzetet. Terroristák kerítenek hatalmukba egy menetrendszerűen közlekedő utasszállító repülőgépet. A személyzet, kiegészülve néhány kalandvágyóbb utassal, bátran szembeszáll velük, vérfürdő és az ezt kísérő pánik tör ki. A fütyülő golyózáporban az utasok egymást taposva igyekeznek biztonságos helyre húzódni, többnyire sikertelenül, így gyarapodik percről percre a sebesültek és az áldozatok száma. Köztük van a hajózó személyzet zöme. A gazdátlanul és irányíthatatlanul hánykolódó gépből lassan kifogyni készül az üzemanyag, egy eltévedt golyótól pedig kigyullad az egyik motorblokk. Kisvártatva fülsiketítő robbanás rázza meg a levegőt, a hatalmas gép darabokra hullik. A lángra kapott utasok és égő csomagjaik egy gigantikus tűzijáték szikraesőjeként hullanak a tátongó mélységbe.
Tegyük a szívünkre a kezünket: melyikünk nem élt át már hasonlót?
Természetszerűleg vetődik fel sokakban a kérdés, mit tegyünk ilyen helyzetben.
Sok függ a körülményektől[szerkesztés]
Legszerencsésebbek akkor vagyunk, ha ezekben a nehéz pillanatokban éppen otthon tartózkodunk és valamelyik kereskedelmi csatorna programját kísérjük figyelemmel. Ebben az esetben bátran bontsunk fel egy üveg sört, de ügyeljünk a megfelelő hőfokra, mert könnyen meghűlhetünk.
Akkor is bízvást reménykedhetünk abban, hogy ép bőrrel megúszhatjuk az eseményeket, ha történetesen nem otthon, hanem valahol máshol tartózkodunk (de semmiképpen sem az említett repülőgépen!). A lehetőségek gazdag tárházából választhatunk bármilyen cselekvéssort, közvetlen életveszély aligha fenyeget bennünket. Mindazonáltal legyünk óvatosak, mert nem kizárható, hogy elüt minket egy villamos, infarktust kapunk, vagy egy ámokfutó gyilkos terít le bennünket.
Nagyságrendekkel nehezebb a helyzetünk, ha olyan helyen tartózkodunk, ahová a repülő maradványai, valamint a rakomány és a néhai utasok egyes darabjai zuhannak. Feltétlen éberség javasolt ebben az esetben. Gyakran tekintsünk a magasba, és minden erőnkkel igyekezzünk elkerülni, hogy a zuhanó testek halálra zúzzanak bennünket! Az sem kellemes, ha a hajunk vagy a ruhánk lángra kap.
De vajon mi a teendő akkor, ha a sors kegyelméből történetesen éppen a szóban forgó repülőn utazunk úticélunk felé? A legfontosabb, hogy semmiképpen se essünk pánikba! Próbáljuk meg függetleníteni magunkat az eseményektől, a haramiák, a személyzet és utastársaink viselkedésétől. Koncentráljunk a feladatainkra, ne bízzuk magunkat pusztán ösztöneinkre, hiszen nem kicsi a tét. Keressünk egy csendes helyet, egy akármilyen eldugott szegletet, ahol leülhetünk és zavartalanul végiggondolhatjuk az előttünk álló tennivalókat, megoldásra váró problémákat. Higgadtan és nyugodtan elemezzük helyzetünket, mérjük fel a lehetőségeket, mielőtt cselekszünk.
Legelőször is tegyük fel magunknak a legfontosabb, nem túlzás azt mondanunk, egész további életünkre meghatározó erővel bíró kérdést:
Hogyan élhetjük túl?[szerkesztés]
A kérdésre mindösszesen három válasz adható.
Az első kettő a vallás témakörébe tartozik. A természettudományok mai ismeretanyagunkat alapul véve nem támogatják ezeket a kimeneteleket. Mindenesetre nekünk különösebb tennivalónk nincs, nem is lehet, mert itt már magasabb erők kezében vagyunk. Ha gondoljuk, imádkozással, vagy valamilyen meditáció segítségével megkísérelhetjük a felsőbb hatalmak figyelmét felhívni szorult helyzetünkre. Nem szabad azonban túlságosan követelőzőnek lennünk, a szóban forgó hatalmak sürgetése sem ajánlott - kizárólag akkor számíthatunk kedvező hozzáállásukra, ha a jóindulatukat sikerül megnyernünk. Feltételezve, hogy egyáltalán léteznek ilyen hatalmak. Amennyiben nem, vagy igen, de nem sietnek azonmód a megmentésünkre, akkor még reménykedhetünk a hülye terroristában: ahogy kimegy WC-re, azonnal tegyük át a vészkijárat táblát a pilótafülkére és a pilótafülke táblát a kijáratra,amikor a terrorista kinyitja az ajtót nos... az olvasóra bízzuk, mi történik vele. Ha ez sem segít, csak a harmadik lehetőséggel élhetünk. Arra ügyeljünk, hogy ezt lehetőleg stílusosan, valamiféle hozzánk illő emberi méltósággal tegyük. Semmiképp ne terheljünk vagy zavarjunk másokat saját apró-cseprő gondjainkkal.
Nyugodjunk békében!