Hangya

Az Unciklopédiából
Work.pngEz a szócikk épülget. Mint a metró. De még nem fúrják.

„A hangyák igen fejlett társadalmi életet élnek, jól működő szervezettség alapján dolgoznak együtt, s még szép tőlük, hogy kórusban nem énekelnek, és nincs külön szaklapjuk.”

~ Képtelen természetrajz - Nagy Lajos
Ant.jpg
Muurahainen.gif

A hangya (Formicidae) közösségalkotó rovar. A hangyák a méhek és a darazsak rokonai. Több mint 12 000 fajuk ismert. A társaséletű hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. Különleges életmódjuk – szervezett államuk, bámulatos építményeik, vándorlásaik, csatáik – sok hasonlóságot mutat az emberi társadalmakkal.

Telepeikben (hangyaboly) igen nagy rendszerezettség figyelhető meg; némelyikükben több millió egyed él. Az egyes hangyák lehetnek steril nőstények (dolgozók), termékeny hímek (here) és termékeny nőstények (királynő). – forráskutatás

Hangyának lenni[szerkesztés]

Hangyának lenni: önkéntes rabszolgaság. Be lesz ez itten bizonyítva.

Hangyaboly[szerkesztés]

Egy hangya a hangyák közt nem számít. Merthogy annyian vannak. Ezért nyugodtan hullanak [1], mint a legyek hangyák.

Egyes tudósok megalapozott nézete szerint nincs is egy hangya. A hangya – hangyák. Pontosabban hangyaboly. A hangyaboly – szerintük – egy, azaz egy darab élőlény, egy agy, mint a Solaris. Az a hatlábú nyüzsgő izé pedig, amit mi egy hangyának látunk, az csak egy sejtje ennek az agynak; születik, szorgoskodik, elhal, és helyébe áll egy másik sejt.

Ugyanez nem érvényes az emberiségre. Az analógia: zéró!!! Egy ember nem egy sejt, hanem egy ember. Mindegyik és bármelyik.

A hangyák hangyasavat termelnek. Ez a vegyifegyverük. Előfordul, hogy két hangyaboly nem fér meg egy csárdában, és egymásnak rontanak. Ezt nevezik ők termékeny vitának és ilyenkor vetik be a hangyasavat is. Ezekben a vitákban hullanak a sejtek, miközben az összecsapó érvek hatására az agyak csiszolódnak. A vita vége mindig konklúzió, okosabban kerülnek ki belőle.

Érdemes-e egyáltalán más célért vitatkozni, teszik fel a kérdést a már említett tudósok, de nem ismerik a választ.

A hangyák ismerik.

Hangyaháborúk[szerkesztés]

Az egymás között csatázó hangyák bámulatos akaraterőről és személyes bátorságról tesznek tanúságot. Az ilyen csatáknak sokszor határvillongás az oka. Minthogy az állam népessége állandóan szaporodik, a mind nagyobb számban kiküldött élelemszállító hangyák könnyen olyan területre kerülnek, amelyek idegen hangyák vadászterülete, s ilyenkor mindjárt kész az összeütközés. Gyakran két idegen hangyafaj, amelyeknek elkülönített vadászterületük van, fészkel ugyanazon kő alatt, azonban a két fészket választófal határolja el. Ha a választófal a kő felemelésekor összeomlik, rögtön kitör a háború. Félelmetes elkeseredettséggel rohan ilyenkor egymásnak a két ellenség. Rángatják, harapják egymást, s dühödten döfnek fullánkjaikkal, vagy méreggel fecskendezik be egymást, úgyhogy csakhamar halottak és sebesültek borítják a csatateret. Egy ilyen előzetes csata után néha békét kötnek és megszokják, hogy egymás mellett éljenek. - Wikipédia

A hangyaagyak olykor megbuggyannak és kitör a háború.

Hangyalesők[szerkesztés]

A hangyák túl sokat gondolkodnak, a fentiekből ez világos. Ezért agresszív irigyeiknek se szeri, se száma. Ide tartoznak a nyíltan hangyaellenesek, ezeket elárulja a nevük előtagja: hangyász-

- sün
- keselyű
- sörényes hangyász
- sörénytelen hangyász
- egyéb hangyász.
Nyelvük féregalakú, igen hosszú, messze kinyújtható és ragadós hártyával borított. Ezen szervükkel fogják meg a hangyákat. Aztán szörnyen ropogtatják őket.

Aztán vannak (szintén nem kevesen) a sunyi antihangyászok. Ezek meglapulnak a szociopatológiai tömegben és csak sokadmagukkal hajigálnak durva szavakat, záptojást, utcaköveket, molotovkoktélt a békésen járókelő hangyákra.

A nagy Brehm megemlékezik még a hosszúcsőrű vagy gyapjas hangyászsünökről is. Ezek mindkét csoportba beletartoznak. Nappal az egyikbe, éjjel a másikba.

Hangyaszorgalom[szerkesztés]

Antprank.jpg

A hangyaszorgalom állítólag egy dicséretes emberi tulajdonság, amit az alábbi irodalmi hivatkozás meggyőző erejével igyekszünk lelökdösni az erények piedesztáljáról:

Hangyaszép irodalom[szerkesztés]

Ezópusz (igazából Aiszóposz) – egy ellenszenves ógörög, aki ellenszenves tanmeséket írt, amikkel belopta magát az álszent moralisták szívébe – követendő példának állította elénk a hangyát. Politikusok és bankárok mind a mai napig Ezópuszra (igazából Aiszóposzra) és a visszataszító hangyájára hivatkozva nyugtatják meg nemlétező lelkiismeretüket.

Ugyanis Ezópusz (igazából Aiszóposz) ezt írja:

(franciásította bizonyos La Fontaine, magyarosította: nem emléxünk: ...) [2]

  Mit csinált a tücsök nyáron?
  Csak muzsikált hét határon.
  Aztán jött a tél a nyárra,
  s fölkopott a koma álla.
     ...
  Nótát húztál, ebugatta?
  Nohát akkor – szólt a hangya –
  járd el hozzá most a táncot!
  Jó mulatságot kívánok.

Ami ezt jelenti: »Művészkém, nyugodtan dögölj éhen!«

Egy másik bánatos szöveg:

Jó reggelt, sürgő hangyanép!
Korán munkához láttatok –
Henyélő nincs közöttetek!
Nálunk nem így van a dolog!
 – Tompa Mihály

Ami ezt jelenti: »A hangya is ember. Sőt!«

Rovarlábnyom[szerkesztés]

  1. Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet a poénra: hulla-nak; (értve van???)
  2. Tegyük föl: Kosztolányi. Az egy jó név.