Hajdú-Guinea

Az Unciklopédiából

„Borneo és Celebes magyar volt és magyar lesz”

~ Régi megmondás
Hajdú-Guinea {{{becenév}}}
Hajdú-Guinea zászló.jpg Hajduguincimer.jpg
(Zászló) (Címer)
Mottó: Slusszpassz!
Himnusz: A fák mindig a moha déli oldalán nőnek
Szemközt az anyaföldnek.
Főváros Tomjagagli
 Régi főváros  Ótomjagagli
Hivatalos nyelv magyar
 Hivatalon kívüli nyelv  halandzsa
Államforma alkotmányos monarchia
 alkirály  
 törzsfőnök  
Függetlenség gyarmatiság
Nemzeti sport kannibalizmus
Fizetőeszköz lyukas kétforintos
Hivatalos vallás hármaskereszténység
 Népsűrűség  1:69 (akármit jelentsen is)
 Fontosabb árucikkek   Horthy-szobrok
 Importcikk  mazsola
 Internet Top level Domain  .gua
Etnikai összetétel pápua 100% (+1db magyar; létszámon felül)
 Írástudatlansági ráta  100%
 Nemzeti hős(ök)  Füleki Elemérné
 GDP Per Fő  Jobb, mint az anyaországban
Különleges képességek halandzsázás


Hajdú-Guinea a Föld második legnagyobb szigete, a magyar mikronéziai gyarmatbirodalom közigazgatási központja, fővárosa a sziget délkeleti csücskének partvonalán fekvő Tomjagagil-Szabóság.

Történelme[szerkesztés]

Az első világháború során vitéz kőbányai Horthy Miklós ellentengernagy, a magyar flotta főparancsnoka a híres Neptunusz-hadművelet keretén belül egy sor híres csatában elfoglalta, majd gyarmatosította Mikronéziát. Az Új-Guineán lévő, akkor már több évszázada tartó kenguru-uralmat leverte, majd a szigetet megtette a gyarmatok központjának, Hajdú-Guinea néven. A főváros neve, Tomjagagil-Szabóság a szigetlakók és a magyar hódítók közös elnevezése. „tomja gagil” magyarul annyit jelentene: „A sziget, ami tele van kengurukkal, és rohadt meleg van rajta, de legalább van nekünk.” A „Szabóság” utótag a várost bevevő csapatok parancsnokára, Szabó Stromfeldre utal. [1]

Az első magyarok Hajdú-Guineán

Közigazgatás[szerkesztés]

Hajdú-Guinea a magyar gyarmatszigetek (mint Fülöpföld, vagy a Ferenc József szigetcsoport) oktatási és egészségügyi csomópontja. A magyar gyarmatosítás előtt állandó belharcok, törzsi viszályok jellemezték, egysége és strukturális felépítettsége csak azután alakult ki, miután hivatalos nyelvnek 1963-tól egységesen a magyart tették meg, melynek köszönhetően a sziget őslakói közösségtudatot tudtak kialakítani egymással.

A magyar gyarmatbirodalom délkelet-Ázsiában
Hajdú-Guinea és a híres, hírhedt fővárosa.

Gasztronómia[szerkesztés]

A sziget lakóinak étkezési szokásai kevertek. Részben a saját hagyományaikra, részben a magyar konyhára alapoznak. Ismert náluk is például a túró rudi, ám azt az őslakók nem túró és csokoládé ötvözésével állítják elő (a helyiek túl undorítónak tartják), hanem az egyedül a szigeten őshonos barna fülekihernyó kisebb (5-8 centimétert nem meghaladó hosszúságú, 3-5 centiméter átmérőjű) példányait töltik meg frissen begyűjtött, napon szárított hangyapetékkel. Manapság - az ínyencek - kipróbálhatják a csípősebb változatát, vöröshangyapetével. Mára a barna fülekihernyó-állomány olyannyira megcsappant a szigeten, hogy a helyi hatóságok elrendelték az őslakók egész évben való szabad irtását. [2] Emellett kedvelt eledelnek számít az igazi magyar halászlé. A dolog egyedisége, hogy - ötvözve a homárfőzés hagyományos helyi technikájával - a halat, (egészen ritka esetben egymást) élve teszik a forró vízbe, mondván: így egy darabig nem kell majd kevergetni a levest. A csípősségről a hanyagon belevagdosott anyós-nyelv gondoskodik.

A globalizmus természetesen a szigetekre is eljutott, ám alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz. Megemlíthető itt példaként a nálunk is népszerű Nesquik kakaós ropogtatni való, amit azonban egy fatális magyar nyelvű félrefordítás miatt nem kakaóból, hanem ún. "kakából" - a reklámfigurából kiindulva: nyúlkakából - készítenek, majd, amolyan magyarosan, kumisszal öntenek fel. Konyhája igyekszik alkalmazkodni az anyaországéhoz - bár nem mindig tökéletesen. A paprika a homokos talajban például nem terem meg, viszont a csípős ízek elérése érdekében gyakran használnak csalánt, kullancsot ételeik fűszerezésére. Természetesen az egészséges étkezésnek is vannak követői. A kenguruvadászok a vacsora előtt például rendkívül fárasztó futás és aerobik-bemutatót folytatnak le (bár nem feltétlenül önszántukból).

Vallás[szerkesztés]

A szigetbirodalom vallása az ún. hármaskereszténység, azaz a borneói háromkirályok (Hajdú Nándor árokásó-mérnök, Szabó Stromfeld és Bornemissza Leó esperes) találkozóján lefektetett hitelvi alapok szerint kialakított tézisrendszer. Fő mondásirányzata az „Isten, haza, család is haza!” A maguk hipotézisgyűjteményén kívül, mely öt alapvető kardinális tant tartalmaz, más vallást nem fogadnak el.

Az öt kardinális tan:[szerkesztés]

  1. Az államnak mindig igaza van.
  2. Helyeként az orromnak is, de csak az enyémnek.
  3. Az enyém nem a tiéd, viszont a tiéd az enyém.
  4. A fák mindig a moha déli oldalán nőnek.
  5. Atkankupaguva![3][4]

Látnivalók[szerkesztés]

A tomjagagil-szabóságban lévő Vitéz Nagybányai Horthy Miklósról készült nemes, művészi mellszobor.

A Neptunusz-hadművelet zászlóshajója, a Szent István csatahajó ma is Tomjagagil-Szabóság[5] kikötőjében horgonyoz, mely 1982-től haditengerészeti múzeumként funkcionál a turisták számára. És itt lenne egy kép, mely megmutatja a hajó magyar turistáit, akiket Horthy Miklós vezet körbe - mármint a hajón - de nem mutatjuk meg ezt a képet.[6] A szigetlakók között erős Horthy-kultusz áll fenn, a városháza előtt megtekinthető a guineai gyöngyhalászok által összegyűjtött vesekövekből készített Horthy Miklós mellszobor.


Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Szabó nevéhez köthető egyébként Istókhalom (a korábbi Stockholm) elfoglalása is.
  2. A sziget öt fős Nagytanácsának tagjai - Nagy Károly, Varga Mihály, Kukulúmbi Dzsumáha, Füleki Elemér (a hernyófaj felfedezője és névadója), és Kovács István - közül csak egyikük ellenezte az erről szóló indítvány.
  3. Ezt a helyi őslakosság kiáltotta, mikor meglátta Szabó Stromfeldet a téli hadviselő díszegyenruhájában. Vélhetően éltető csatakiáltás lehet a hajdú-guineai nyelvészek szerint.
  4. Nem tudnak hova sorolni egy őslakos által mondottakat: „Mondjátok meg a törzsfőnöknek, hogy a tehene megint hagyott atkankupaguvát a kertemben.”
  5. Nem összetévesztendő a Szemmértékutáni Szabósággal!
  6. Nincs képünk hozzá.